Bokor közösség
Elõadások

Előadások

 

Nemzedékek párbeszéde 2024

Kosztolányi Klára-Kiss Gábor: Személyiségfejlődés

Bóta Tibor: Csalódások, kudarcok és megküzdési stratégiák


Lelkigyakorlatos előadások - 2023.

Polinger Ágnes: Kollapszológia

Botlik Benedek: Gondolatébresztő könyvismertetés (Eger: Az ajándék)

Vinczéné Géczy Gabriella: Nagyszülőnek lenni


Lelkigyakorlatos előadások - 2022.

Mészárosné Lázi Zsuzsa: Istenes élményeim

Mészárosné Lázi Zsuzsa: Nyugdíjas évek


Lelkigyakorlatos előadások - 2019.

Király Ignácz: A biológiai élet Jézusra figyelő szemmel

Benéné Frakas Éva: Élet a halál után

Kierblewskiné Bóta Zsuzsanna: Unokák és nagyszülők - nagyszülők és unokák


Bokorünnep 2017

Áts András: Egyensúly

Faragóné Bircsák Márta: Egyensúly holisztikus nézőpontból

Garay András: "Concidet obliquum!"


Lelkigyakorlatos előadások - 2015.

Kovács László: Istenképünk veszélyei

Vinczéné Géczy Gabriella: Családi lelkiség

Györgyné Kollár Gabriela: Lázár Ervin meséi, mint a szeretet mítoszai

Polinger Ágnes: Mi közünk az abortuszhoz? Hogyan segíthetünk?


Garay András: Istenképek
( A 2014. évi Bokor NagyTáborban elhangzott előadás prezentációja)


Garay András: Etikus politikus
(Elhangzott 2013. november 26-án, Székesfehérváron)


Bokor Nagytábor - 2013 - Tokaj

Kovács László: BOKORTÖRTÉNET
"A történet 1945-ben kezdõdik, személyesen 1970-tõl vagyok résztvevõje az eseményeknek. ..."
Kapcsolódó cikk: Kasza László: Keleti politika (Bocsánatot kér a Vatikán?)

Csizovszki Sándor: Spirituális útkeresés - kontemplatív imamódok
                              Az elõadáshoz kapcsolódó prezentáció


Lelkigyakorlatos elõadások - 2013.

Kovács László: Emóciós hit és zsigeri politika

Bajnokné Vincze Orsolya: Az anyaszerep változásai - Miben más ma szülõnek lenni?

Csertáné Bohn Judit: Üres fészek szindróma


Elõadások a 2013. évi Bokorünnepen, 2013. január 26-án:

Gromon András:
(Fizikai) erõszakmentesség a jézusi tanításban

A jézusi erõszakmentesség elvi alapjai: az ellenség- szeretet parancsa, a "Ne ölj!" parancs radikalizása és "a konkoly kigyomlálásának" tilalma.
Jézus kivételt nem ismerõen tiltotta az erõ- alkalmazást, mégpedig nem csupán magánéleti, hanem társadalmi-politikai vonatkozásban is, konkrétan: a zsidó-szamaritánus konfliktusban és a zsidó-római ellenségességet illetõen is. Jézus úgy látta, hogy erõszak alkalmazása nem oldja meg az egyéni, ill. társadalmi-politikai konfliktusokat, csak súlyosabbá teszi azokat, az erõalkalmazókat pedig megfosztja emberségüktõl: lelki-szellemi-erkölcsi értelemben halottakká válnak.
Jézus saját békeüzenetének elfogadásától remélte a különféle emberi konfliktusok megoldódását.

 

Bajnok Dániel:
Erõszakmentesség az õsegyházban

A mai köztudatban élõ képpel ellentétben a konstantini fordulatot megelõzõ korszak kereszténysége egyáltalán nem volt következetes az erõszakmentesség és a békességteremtés elméletében és gyakorlatában. Igaz ugyan, hogy keresztények tömegei pusztultak el szelíd bárányként a hitükért, mégis tény, hogy a II-III. században egyre nagyobb számban lettek nemcsak katonák keresztényekké, hanem keresztények is katonákká. Ráadásul a hadseregben a legtöbb keresztény nem erõszakmentes meggyõzõdése, hanem a császárkultusz és a "bálványimádás" megtagadása miatt szenvedett mártíromságot.

 

Merza József:
Erõszakmentesség és következménye: a katonai szolgálat megtagadása


"Vándorlunk, kedves barátaim, az élet különféle ösvényein, öregek és fiatalok. Harminc évvel ezelõtt, harminc-egynéhányan közülük, nemet mondtak a fegyveres erõszak szolgálatára.
"


Faragóné Bircsák Márta: Személyi érettség, közösségi megosztás
Amit nem adunk tovább, az tényleg "megkukacosodik"?
- elõadás a 2012. évi BNT-n, 2012. augusztus


Tarnai Imre: Az egyetemes zsinatok
- lelkigyakorlatos előadás (2012. július)

"Az egyházi szóhasználatban többféle megjelölést használnak azokra a gyűlésekre, amikor meghatározott egyházi személyek (akár klerikusok magukban, akár laikusokkal együtt) összejönnek, hogy az egyház életével kapcsolatos kérdésekről tárgyaljanak. Pl. konvent, konzisztórium, szinódus, zsinat stb. A különböző nevű gyűlések mindegyikének más a szerepe, szabályai és súlya. Jelen dolgozatomban csak a zsinatnak nevezett összejövetellel, annak is csak az egyik fajtájával fogok foglalkozni." [folytatás]


A minőség biztosításáról
- a lelkigyakorlatos előadás (1998-2012) prezentációja:

Kramm és Zsombok Györgyök: Az ISO 9001 szabvány


Bokorünnep 2011 január 29.

Kőszeginé Melinda: Bizalom a közösségben


BOKOR közösségvezetők tanácskozása
(KVT
)
Idén 2010. november 6-án került sor a Bokor-közösségek képviselőinek tanácskozására.
A program Trásy Éva elmélkedésével kezdődött, ezután Kovács László "Önértelmezés" című előadása következett.

Trásy Éva

Jézusunk!
Ismét összejöttünk ebbe a jól ismert terembe, mi, a Bokor közösségeiért felelős testvérek, hogy átélhessük összetartozásunkat, újra erőt meríthessünk egymás szeretetéből, tapasztalataiból, vállaljuk a további feladatokat és keressük a fejlődés útját. Folytatás >>

   
Kovács László Most is, mint eddig minden évben, megkérdőjelezzük önmagunkat: Nem vétettük-e el az irányt? Azonos-e a Bokor önmagával? Viseli-e a Jézus evangéliumából kiolvasott arcvonásokat?
Mindez abból a megfontolásból fakad, hogy ez a közös gondolkodás lehet az egyedüli biztosítéka annak, hogy a Bokor egésze megmaradjon a felismert jézusi úton. Folytatás >>>

Ezt követően a 10 régiófelelős ismertette, összefoglalta a bázison (egy ötletbörzének szánt témalista alapján) előzetesen összegyűjtött egyéni és közösségi vállalásokat. Imponálóan sok felajánlás gyűlt össze a következő munkaévre, s a lista számos egyedi ötlettel, feladattal is bővült.
Rövid szünet után a megbeszélés hat szekcióban folytatódott.
A regisztráláskor mindenki választhatott, hogy melyik szekcióban szeretne részt venni.
A másfél órányi megbeszélést ebédszünet követte, ezután plenáris ülés keretében került sor a hat szekcióvezető beszámolója, az egyes csoportokban elhangzottak összefoglalására.

1. szekció: Lelkiség
Mit kell tennünk, hogy lelkiségünk megerősödjön?

 


Mlecsenkov Angel

A résztvevők az Önértelmezést nyitottnak, előremutatónak értékelték, a nevesített vállalások lendületet adhatnak a Bokornak. Fontosnak vélik annak hangsúlyozását, hogy a különbözőségekben való szabadság nem válhat szabadossággá. Szóba került, hogy a lelkiségi tanácsadásban nagy szükség van (lenne) képzettségre, a megfelelő tapasztalatra, és a hitelességre.
Az idő világában az Isten-kapcsolat nem él meg időráfordítás nélkül, de nagyon fontos az intenzitás, ami viszont független az időtől. A korábbi években (évtizedekben) rendszeresen, bokorszinten volt nagypénteki virrasztás, pünkösdi, Mária-napi lelki program, ezek újjáélesztésére hangzott el javaslat.

2. szekció: Szellemi munka
Mit kell tennünk, hogy szellemi életünket ne bénítsa meg az agyonhajszoltság és a beszűkültség?

 


Benyhe Bernát

A csoportban elhangzó hozzászólások részben kritikát (önkritikát), másrészt irányt fogalmaztak meg.
Szükséges lenne több írásos lenyomat megszületésére a kisközösségi és nagyközösségi életről és tevékenységről. Véleményük szerint alapvetően nem a leterheltség a gátja ennek, hanem a prioritás.
Hangsúlyt kapott az is a megbeszélés során, hogy a szellemi munka egyik célja a pasztorálás, s a munkacsoportokban megvalósuló projektmunkák lehetnek az előrevivők.

3. szekció: Közösség
Mit kell tennünk, hogy a "tanítványság-tanítóság" profilunkat megtartsuk és eredményessé tegyük?

 


Csizovszki Róbert

Az ebbe a csoportba kapcsolódók a tartalmak továbbadására legfontosabbnak gondolják a közösségi létet. Tele van-e szívünk ezzel az üggyel? – szólítottak lelkiismeretvizsgálatra. A fiatalokra építve, őket jó példával segítve, a „mi-tudat”-ot erősítve lehet megtartani a nehézségek ellenére a közösségeket. Azonban a minőséget a problémák okán sem szabad feladni. Újszerű kezdeményezésként tavasszal közösségvezető-képzés indul.

4. szekció: Adás
Mit kell tennünk, hogy adás-osztozás ügyben nehéz anyagi helyzetben is hősiesen helytálljunk?

 


Kaszap István

A résztvevők egyhangú véleménye, hogy nem kell követni a környezet életszínvonalát, helyette jó elvek és ezekhez igazodás kell, továbbá motiváció, konkrét, eseti célok, projektek. Kulcskifejezés az „értékáramoltató adás” – ha kapok valamit, azt máshol bőven megszolgáljam.
Többszörösen megerősítést kapott az az álláspont, hogy a 3. világ óriási nehézségei mellett itthon is, közösségeinkben növekszik a rászorultság.
Ennek részben oka az is, hogy nem jól (nem gazdaságosan) használjuk erőforrásainkat, de a takarékos életmód mellett feltétlenül és egyre jobban kell figyelni arra, kinek van szüksége segítségre környezetünkben. Elhangzott, hogy a sokgyerekes családokban a „kirepülő” gyermekek anyagi támogatása szinte megoldhatatlan.
A csoport illemszabályt is alkotott: „Soha nem lehetek olyan helyzetben, hogy az adásomat megszüntessem. Minél nagyobb a rászorultságom, annál találékonyabbnak kell lennem.”

5. szekció: Szolgálat
Mit kell tennünk, hogy hatékonyan tudjuk szolgálni rászoruló testvéreinket?

 


Köszeginé Melinda

A szolgálat témakörével kapcsolatosan örömteli észrevétel, hogy sok a jelentkező a kórházi és idősek látogatására, ám az affinitáson túl szükséges ezeken a területeken a képzés, alapismeretek megszerzése. Feladatunk, rászorultság számos területen van, de az önkéntes szolgálatokra (a terepre) szimpatizánsok is hívhatók. Több izgalmas, figyelemre méltó ötlet, javaslat is felvetődött: mutassuk be egyetemista fiataloknak a „tartós kapcsolatok titkait” (TKT), hozzunk létre Bokor Virtuális Kávéházat, alkalmazzunk önkéntes szolgálatra fizetett munkatársakat, a munkanélküliség megelőzése céljából foglalkozzunk a cigányokkal már óvodás koról, s hasznos lenne egy vállalkozói lista is.

6. szekció: Erőszakmentesség
Mit kell tennünk, hogy méltók lehessünk "baracskás testvéreink" által kivívott régi dicsőségünkhöz?

 


Miklovicz László

A résztvevők javasolták, hogy az erőszakmentesség helyett a békességteremtés kifejezést használjuk, s ezt a családban és munkahelyen kell kezdeni, ezeken a színtereken bemutatva a jézusi életvezetést. Hangsúlyozták, hogy nemcsak a nagy durvaság az erőszak, s csak jó példával, életvitellel lehet erőszakmentes viselkedésre tanítani gyermekeinket.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a templomok freskói, képei mily gyakran ábrázolnak erőszakos jeleneteket. A börtön-pasztoráció is szóba került, mivel ezen a területen még nincsen sok tapasztalatunk.
Hiszek hitetlenül Istenbe, mert hinni akarok.” – Adyt idézve a csoport kiemelte, hogy a békességre ugyanez áll.

A tanácskozást záróimával és a "Megkötöm magamat..." kezdetű Bokorhimnusz eléneklésével zártuk be.

Plenáris ülés

Bajnok Kristóf-Orsi



Bajnok Kata

Záróima

Istenünk!
Összegyűltünk, mert hiszünk benne, hogy ügyünk, a mi Bokrunk ügye fontos Neked. Hiszünk. Vajon ez a megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan érzés elég-e? Párosul-e tettrekészséggel, kreativitással, jószándékkal? Folytatás >>
 

[Összeállította a levezetőelnök, Végh Györgyi, további információ: bokorportal@bokorportal.hu]


Máté-Tóth András: Bulányi provokatív öröksége (2010. 09. 20.)
elhangzott a Zsinati Klubban (Háló Közösségi Központ)


BNT előadások 2009

Faragó Ferenc: Az iskolai agresszió (Diagnózis és prognózis)

Lelkigyakorlatos előadások 2009

Tarnai Imre: Szent Pál apostol (2009. 07.)
Kőszeginé R. Melinda: A nonverbalitás szerepe életünkben (2009. 07.)
                                   Jegyzet
Polinger Ágnes: In vitro fertilizáció, IVF (Lombikbébi) (2009. 06.)
Polinger Ágnes: Eutanázia (2009. 06.)


KVT - 2008. november 8.

Smellerné Tóh Ildikó: Bevezető ima

Garay AndrásGaray András előadása: Túlélés és küldetés

Köszeginé MelindaKőszeginé Rihmer Melinda: Túlélés és küldetés

Zenészek "Kereksztal" "Kerekasztal"
M. AngelHozzászólás              

BNT 2008.

Benyhe István előadása