Rovatunkban a fenntartható életmód alappilléreivel foglalkozunk. Olyan értékeket, kezdeményezéseket, információkat szeretnénk gyűjteni és közzétenni, melyek környezetünk védelmét, a környzettudatos magatartást, a környezettel való harmonikus együttélést, tehát a "zöld kultúra" elterjedését segítik elő.
Örömmel fogadunk a témához kapcsolódó anyagokat, tudósításokat, információkat, s lehetőség van az új vagy sikeres kezdeményezések bemutatására is.

Kapcsolat >>

Autómentes nap 2016

Az "Európai autómentes nap" egy rendezvénysorozat, melyet 1998 óta szeptember 22-én minden évben megtartanak – a társadalom környezettudatosságát erősítése céljából. Fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét
• a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra,
• a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,
• a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,
• a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.

Botlik Benedek képes élménybeszámolója az "Európai autómentes nap"-hoz kapcsolódó 2016-évi kerékpáros túrájáról szól, megosztva az útközbeni tapasztalatokat, élményeket és nehézségeket.

Három ország - három főváros >>

Energia-felsőtagozat
Az Egyházasfalui Simonyi Károly Általános Iskola felső tagozatának megtartása érdekében újszerű, alternatív megoldási javaslatot dolgoztak ki tanárok-szülők-diákok, melynek az Energia-felsőtagozat nevet adták. Az új struktúrájú felső tagozattal szeretnének megújulni, s kikerülni az iskola felső tagozatának kényszerű megszüntetését.
Az Energia-felsőtagozat kifejezés alapfokú energia-kiegészítést jelent a felső tagozatosok számára - "akiknél az iskola nem viszi, hanem hozza a pénzt".

Mit jelent az, hogy a tanuló (a családjának) hozza a pénzt? - Lenkei Péter kérdezte (GreenProfit) a koncepció egyik kidolgozóját, dr. Dőry Istvánt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, aki az alábbi magyarázatot adta:
Mindannyian valahol élünk. Elköltjük a pénzt, de arányaiban a legtöbbet energiaforrásokra (földgáz, benzin, villany, gázolaj, víz, tűzifa, élelmiszerek). DE amikor a diák házi feladatként megméri a fogyasztást, amikor megtanul számolni az energiával, hőszigeteléssel, megismeri a takarékosság és a hatékonyság különböző módszereit, több pénzt csinál havonta, mint amennyi fejkvóta az iskolánál marad. És amikor kiképeződik házi megújulóenergia-tanácsnokká, akkor azzal is segít, hogy a különféle - olykor kétes értékű - megújulós beruházások közül a legjobbat és a legolcsóbbat ismeri, választja, a megfelelő pályázati forrásokkal együtt. Természetesen a suli-energetikai beruházások - példamutató módon - az iskola büdzséjét is segítenek helyreállítani.
Ilyen módon megszűnik természetesen a kényszerű ingázás, helyette délutánonként szolárműhellyel, iskolakerttel, megújuló energetikai témanapokkal találkozhatnak az érdeklődő diákok. Állandó honismereti és iskolai szintű energia ökotech-kiállítást lehetne kialakítani a szomszédos, üresen álló KALOT épületében.
Az Energia-felsőtagozat gondolatköre kiterjed a lehető legtöbb tantárgyra: fizikán, kémián, energia-matekon kívül az irodalmi és történelmi tanulmányokra. A hetedikes és nyolcadikos diákok összevont történelem projektóra keretében megvitathatnák például a XVII. és a XX. század energiahasználati lehetőségeit és szokásait.
Az új energia-koncepció is jár majd némi közlekedéssel: Kerékpárral is meg lehet látogatni a szomszédos Nikitsch (Füles, Fileź) bioszolár fűtőművét, de még egy másik hasonló megújuló energiás üvegház is 10 km-es távolságban van Kroatisch Minihof határában. Eljuthat minden diák legalább egyszer a szélerőművek belsejébe és a Fertő-tavi természetvédelmi kenu-túrára.

Egyházasfalu kitűnő energiaformában van. Az iskola hatékony, családias, de növekvő, hiszen egy 40 lakásos öko-falu is épül a falu határában a vasútállomás mellett. Erre van előre!

Kislábnyom hírlevél - 16. szám

Kékfrank
2010 májusában helyi pénzt vezettek be Sopronban.
A Hami Európai Szövetkezet - melyet magánszemélyek és vállalkozások hoztak létre - tagjai arra vállalkoznak, hogy egymás között pénz helyett Kékfrank utalványt használnak elszámolásoknál.
A szövetkezethez bárki csatlakozhat, aki megvesz 100 euró értékű részjegyet, és forint illetve kékfrank számlát nyit, ahol az elhelyezett forintot lekötik, és a kékfrankkal fizet onnantól. Az utalvány azon helyi (=Sopron és térsége) vállalkozásoknál, termelőknél váltható be, akik csatlakoznak a rendszerhez. Az utalványrendszer előnyének azt tartják, hogy míg a forint teljes egészében kamatozni tud a lekötött betétben, addig a helyettesítő eszközzel, a Kékfrankkal kereskedni, vásárolni lehet.
Világszerte mintegy háromezer helyi pénzrendszer működik sikerrel, köztük a Svájcban 1934-ben bevezetett wir, melyet jelenleg az alpesi országban 65 ezer helyen elfogadnak. A helyi pénz legfőbb célja a helyi gazdaság védelme, élénkítése és a társadalmi jólét növelése.

Kapcsolódó anyagok:
1. Dr. Varga István előadása a helyi pénzről:
    Forint_helyett_helyi_penzt_Varga_Istvan
2. A soproni kékfrank honlapja: www.kekfrank.hu
3. Dr. Drábik János előadása a globális pénzdiktatúráról, avagy:
    Hogyan szerezzük vissza a nemzeti vagyont? I. rész
    Hogyan szerezzük vissza a nemzeti vagyont? II. rész
    (Balmazújváros, 2010-05-05)

Disztributizmus
A disztributizmus egy „harmadikutas” gazdaságfilozófia, mely 20. századi katolikus gondolkodók, többek között G. K. Chesterton és Hilaire Belloc, munkásságához köthető. Alapja és előzménye a katolikus egyház szociális tanítása, elsősorban XIII. Leó pápa Rerum Novarum, és XI. Pius pápa Quadragesimo Anno c. enciklikái. A disztributizmus alapgondolata, hogy a termelési eszközök tulajdonlását a lehető legszélesebb rétegek között kell elosztani, ahelyett, hogy az állam kizárólagos tulajdonát képeznék (államszocializmus) vagy tehetős vállalatok és magánszemélyek szűk köre birtokolná azokat (nagytőkés kapitalizmus). Chesterton szerint az „erős” kapitalizmus nem sok, hanem épp ellenkezőleg, túlságosan is kevés tőkéshez vezet. [...]

Felesleges cédék projekt
„Runde sache" [azaz 'kerek dolog'] névvel indítottak projektet a KJÖ (Katholische Jugend Österreich – osztrák katolikus ifjúsági szervezet) fiataljai Bécsben és környékén: kidobásra ítélt CD-k számára 250 gyűjtőládát helyeztek el, amelyekbe mindenki bedobhatja feleslegesség vált CD-jét, DVD-jét, CD-ROM-ját. A KJÖ azt szeretné elérni, hogy a lemezek ezentúl ne a szemétben kössenek ki, hanem újra fel lehessen használni azokat.
A KJÖ kreatív versenyt is hirdetett a fiatalok környezettudatosságának erősítésére. Az akcióban a résztvevők a CD-k újrahasznosításával kapcsolatos ötleteiket, kezdeményezéseiket videó, fotó, plakát, rajz, zene formájában benyújthatják. A nyeremények között hajótúra egy nemzeti parkban, valamint koncertjegyek, kirándulások szerepelnek.
A projekthez tudatosságot erősítő munka is kötődik, amelyhez a KJÖ különböző műhelyeket és módszertani gyűjteményeket kínál. „Meg kell mutatnunk, hogy egy megvásárolt és hazavitt CD hogyan függ össze az olaj- és nyersanyagfelhasználással és a fejlődő országokban élők rossz munkakörülményeivel" – teszi hozzá Zuniga. A kezdeményezést az osztrák posta és az Európai Bizottság is támogatja.
Az akció honlapja: www.rundesache.at

Feléljük a jövőnket? Vagy már fel is éltük?
A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport (FFEK) és Hetesi Zsolt tanulmánya nyomán
(ELTE Fizika Tanszék – 2007-2008)
Ismerteti: Prof. Em. Dr. Vermes László
Budapesti Corvinus Egyetem

Ernst F. Schumacher: Jó munkát! (1979)
(Részletek)

Ernst F. Schumacher: A kicsi szép (1980)
Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról
(Részletek)

Farkas István: Miért nem zöldek a keresztények?

Kiszely Károly: A gyilkos kamat - A környezetpusztítás alapoka