Gromon András három évtizednyi kutatómunka után az elmúlt évtizedben lefordította ógörögből a szinoptikus evangéliumokat, és magyarázó jegyzeteket írt hozzájuk. Jézus evangéliuma Márk/Lukács/Máté tolmácsolásában címmel az Elpídia Kiadó adta ki a három kötetet - 2003-ban, 2007-ben, illetve 2013-ban.

A három kötet összesen kb. 9000, részben az egyes evangéliumokon belüli, részben az evangéliumok közötti, bizonyos szövegrészekre vagy lábjegyzetekre való hivatkozást/utalást tartalmaz, amelyek a további elmélyedést vagy kutatást segíthetik. Ezeknek a hivatkozásoknak a föllapozása azonban a nyomtatott könyvek esetében meglehetősen körülményes és fárasztó, ezért a különböző szövegrészletek könnyebb összevethetősége érdekében a szerző a három kötetet (az evangéliumok fordítását és a kommentárokat) együtt is közzétette az interneten:

Gromon András: Bevezetés a szinoptikus evangéliumok kommentárjaihoz
[részlet]

Szándékom e munkával az volt, hogy lehetőség szerint kiemeljem az evangéliumokat, közelebbről Jézus alakját az idegen elemek hordaléka alól, a babona, a mágia és a dogmatizálás világából, abból az értelmezési rendszerből, amely érthetetlenné és követhetetlenné tette őt; pozitívan fogalmazva, ahhoz szeretnék hozzájárulni, hogy Jézus bárki számára érthetővé és követhetővé váljék, és így közelebb juthassunk az ő "központi álmának", "Isten országának" kibontakozásához-megvalósulásához.
Természetesen nem képzelem azt, hogy biztosan tudom: "ezt és ezt mondta Jézus, amazt pedig nem mondta"; csak annyit állítok, hogy "igen valószínű, hogy ezt mondta", vagy "igen valószínű, hogy ezt nem mondta", s amit hitelesen tőle származónak vallok, arról sem állítom, hogy feltétlenül szó szerint úgy mondta, de azt igen, hogy hűen tükrözi Jézus szellemét.

A kommentárok megfogalmazásában a ma már talán régiesnek ható "mi"-formát alkalmaztam ("úgy véljük", "szerintünk", "arra az eredményre jutottunk" stb.); nemcsak azért, mert ez klasszikus tanulmányírási stílus, hanem azért is, mert úgy vélem, ez a legalkalmasabb arra, hogy az író személye helyett annak mondanivalóját állítsa előtérbe.

A fordításban természetesen mindenkor a görög szöveget tekintettem perdöntőnek, de - különösen a nehezebb helyek értelmezésekor - figyelembe vettem nyolc meglévő fordítást is: négy német nyelvűt, két magyart, továbbá egy-egy angolt és franciát.

Nem tartok igényt az eredetiségre. Szerepem csak annyi, mint a méheké a méz létrejöttében: összehordják a napból, földből, esőből, növények adakozásából keletkezett nektárt, és hozzátesznek egy kicsit önmagukból is. Hasonlóképpen igyekeztem összegyűjteni az utóbbi 250 év evangéliumkutatásának mára kiérlelődött legjavát, s azt úgy összerendezni, hogy valamilyen minőségi többlet jöjjön létre.

Bármilyen érdeklődést és hozzászólást szívesen fogadok elektronikus levélcímemen: gromonandras[kukac]gmail[pont]com