Hogyan gondolja teljesíteni küldetését a Bokor? Lélektanilag és szociológiailag is legalkalmasabb Jézus módszere, mely a 12 fős kisközösség gyűjtését jelenti. Az 1:12-es modell, mely szerint egy "tanító" 12 "tanítványt" gyűjt maga köré, akikből mindegyikből "tanító" válik, olyan víziót nyit az Örömhír terjedése elé, mely néhány évtizeden belül lefedhetné az egész emberiséget. Ez elméleti lehetőség. Gyakorlatilag számtalan akadálya van a megvalósulásnak. Mégis máig ez a leghatékonyabb módja az alternatív társadalom ("mintatársadalom") létrejöttének.

Csupán módszer-e a kisközösség? A kisközösség nem csak módszere, hanem létformája a szeretetközösségnek. Szeretni csak személyesen, emberszabású méretekben, bensőséges körben lehetséges. A család mellett - azt kiszélesítve - a kisközösség ilyen közösség. A Bokor kisközösségeiben hangsúlyt kap az elmélyülés (ima), a tanulás és a barátság ápolása. A közösség valamilyen mértékben törekszik a vagyonközösségre, a hazai rászorulók és a harmadik világ éhezőinek támogatására. A személyes karitászt is feladatuknak tartják.

Hogyan zajlik le egy találkozó? A kisközösségek autonómok, maguk döntenek működésükről. Vannak, akik hetente, vagy kéthetente, legtöbben havonta találkoznak, az utóbbiak fél vagy egész napot együtt töltenek. Általában mindig más családnál találkoznak. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a találkozónak van egy levezetője (elnöke), aki minden alkalommal más. Az elnök a találkozó elején összegyűjti a megbeszélnivalókat. Ezután elmélkedés következik, amit általában spontán körima követ. A második programpont a tanulás, vagyis a találkozóra választott anyag megbeszélése, és a következő téma kitűzése. Ezt követi általában a közös ebéd vagy vacsora, beszélgetéssel átszőve. Majd az összegyűjtött kérdések, problémák és tennivalók megbeszélése, egyéni ügyek intézése. A találkozó az elnök imájával vagy énekkel zárul.

Vannak-e gyermekcsoportok? Természetesen vannak gyermek csoportok, korosztályonként az egészen kicsiktől a nagyobb gyermekeken át az ificsoportokig. A találkozókon a kicsiknek mese, játék, uzsonna, a gyerek csoportoknak ima, tanulás, játék a program, az ifjúsági csoportok pedig a felnőttek mintájára alakítják programjukat. A találkozókat mindig más családnál tartják, általában két hetes időközönként.
Egyéb programok: évközben korosztályonként hittan, ifiknek Ifjúsági Fórum, Filmklub, Bokorfoci, Bokorkosár, Bokor Színpad. Nyáron Bokor Ifjúsági Zsinat (BIZS), Ifjúsági lelkigyakorlat, Bokor Építő Közösség (BÉK). Nyaranta minden korosztály számára tábor, az egész Bokor közösség számára pedig 2000-től kezdődően a Bokor Nagy Tábor (BNT).

Hogyan épül fel a Bokor? A Bokor kisközösségekből (csoportokból) épül fel, mégpedig "genetikusan" és delegálás útján. Genetikusan úgy, hogy minden közösségvezető legalább két közösség tagja: egy "felvevő" közösségé, ahonnan táplálkozik és egy "leadó" közösségé, amelyben másokat táplál. Néhány kisközösségből genetikusan vagy területi ill. mindkét alapon létrejövő közösségvezetői csoportosulás az "ÁG" ill. Régió. Az egyes kisközösségek vezetői vagy képviselői Közösség Vezetői/képviselői Tanácsot (KVT) alkotnak, és évi rendszeres tanácskozásukon az "év kérdését" és egyéb közösségi ügyeket tárgyalnak.
A Bokor közösség közösségvezetői/képviselői évente egy vezető testületet választanak (vagy delegálnak): a Közös Képviseletet (KV), mely egy éven át a nagyközösség ügyeit intézi és adott esetben a Bokrot képviseli. A vezető testület élén a titkár áll, amelyet a mindenkori KV tagjai sorából választ.
A Bokor nem jogrend, hanem szeretetrend, melyben nincs hierarchia (alá-fölérendelődés), hanem csak testvéri szolgálat. Vezetői nem kinevezett, hanem választott szolgáló vezetők. A választás minden esetben titkos szavazással történik.

Milyen más közösségi formákban gondolkodik még a Bokor? A rendszerváltás után egyre többször felmerül a kérdés, hogy az ún. "összejárós közösségek" mellett vagy helyett nem kellene-e más közösségi formákban is gondolkodniuk. Annál is inkább, mert kezdeményezések is születtek az együtt dolgozó közösségi formára, a lakóközösségi formára, és komoly törekvés indult az életközösségi forma (kommuna) megvalósítására. Bármilyen közösségi modellben természetesen ugyanaz marad a Bokor küldetése, az Isten Ország építése a földön.

Bejegyzett szervezet-e a Bokor? A Bokor testvérközösségek hálózata. Kezdetektől fogva független közösség. A Bokor nem jogi személy. Jogilag minden hatalmi szervezettől független, mert ez biztosíthatja a jézusi eszmények szabad elfogadását és szabad képviseletét, valamint a hatalmi rendszerektől való függetlenséget. Ezért is nem jegyeztette be magát a rendszerváltáskor az állami hatóságoknál. Az egyházi hierarchia pedig a már említett okokból nem vette fel még a lelkiségi mozgalmak sorába sem.
A Bokor egyetlen egyesülete a "Bokor Közösségfejlesztő, Kulturális Egyesület" (BOKKE).
A BOKKE által üzemeltetett közösségi terem a Bokorporta (1088 Budapest, Szentkirályi u. 49. fsz. 21.), ahol számos közösségi program zajlik.

Vállal-e a Bokor közéleti szerepet? A Bokor társadalmi ill. közéleti szerepe küldetésének megfelelően a "hármas eszményre" épülő szerepvállalás: a közösségépítés és szeretetszolgálat, valamint a "prófétai" szerep, vagyis felemelni szavát a hatalom és erőszak visszaélései ellen (nyilatkozat, tüntetés stb.). A polgári közügyek intézése időt és energiát von el a közösségépítéstől, és azt a veszélyt rejti magában, hogy a mindenkori hatalom és pártok befolyása alá kerülnek a közéleti szerepet vállalók.

Támogat-e a Bokor politikai pártokat/irányzatokat? A Bokor közösség tiszteletben tartja az egyének lelkiismereti szabadságát, de a jézusi eszményekkel összeegyeztethetetlennek tartja a hatalmi politikát. Ezért a Bokor nem vesz részt a pártpolitikában, a közélet hatalmi harcaiban, a közösségeket megosztó pártoskodásban.

Az egyházi hierarchiával való viszony A közösség élete ugyan 1945-ben a püspökök áldásával és támogatásával indult, azonban a katolikus egyháznak az állammal kötött megállapodásai miatt a püspökök egyre jobban kénytelenek voltak elhatárolódni a csoportoktól. Amikor pedig Magyarország is csatlakozott a Helsinki Egyezményhez, és az állam már nem tehetett adminisztratív lépéseket, azokat az egyházi hierarchiára bízta, így a hierarchia elítélhető tanításokat keresett a Bokor gondolkodásában ... a 80-as években - főleg a Bokor tagjainak a katonaság-megtagadását követően - a Püspöki Kar elhatárolódása erősödött a közösségtől, elmarasztalta azt, és gyakorlatilag kiszorította a templomokból, plébániákról. Bulányinak megtiltotta (1982), hogy nyilvánosan misézzen, egyházi tevékenységet folytasson. Egyházi büntetése több mint 15 éven át tartott, de sajnos a büntetés megszüntetése után (1997) is csak lassan változik Bulányi és a Bokor megítélése.

Mire törekszik a Bokor külső kapcsolataiban? A Bokor külső kapcsolataiban nyitott a párbeszédre minden jóakaratú emberrel, egyénekkel és közösségekkel. Lehetősége szerint együttműködésre törekszik elveinek feladása nélkül az elfogadó, az elzárkózó és feltételeket szabó közösségekkel, intézményekkel, mozgalmakkal is. A Bokor mindenhol, minden élethelyzetben kovászosító szerepet szeretne betölteni, képességeihez mérten. Nem akar kilépni a társadalomból, az egyházakból sem és nem akar külön felekezetet létrehozni. Nem tarja magát tévedhetetlennek és egyedüli üdvözítőnek sem.

Miből tartja fenn magát a Bokor? A Bokornak nincs vagyona. Az egyes kisközösségek tagjai és vezetői mindent ingyen végeznek. Ha van is egyes kisközösségeknek közösségi "kasszája", azt szabad döntésük alapján karitatív és közösségi célokra fordítják (hajléktalanok etetése, kiadványok stb.). A tulajdonképpeni két "Bokor Kassza" (Harmadik Világ Alapítvány és Hazai Rászorulók Alapítvány) is a harmadik világ és a hazai rászorulók támogatását szolgálja. Ki lehet a Bokor tagja? Bárki. Nemre, fajra, vallásra, felekezetre való tekintet nélkül. A Bokor ugyan katolikus gyökerű közösség és tagjainak többsége ma is katolikus, ám megújulási mozgalmuk nyitott mindenki előtt, aki a "hármas eszményt" (adás, szolgálat, erőszakmentesség) elfogadja és annak továbbadására a kisközösségi modellt vállalja. Mivel a Bokor nem szekta, és a Bokorban az egyik legfőbb érték a szabadság, mindenki a maga hitvallását követheti.

Ki lehet közösségvezető? Feleljen meg a közösségvezetői feltételeknek. Legalább két éve vezessen kisközösséget (min. 3 taggal), lényegileg ismerje, és elvileg fogadja el a Bokor evangélium-szintézisét (KIO). Vegyen részt a Bokor közös dolgaiban (KD), és vegyen részt évente Bokor lelkigyakorlaton, és a közösségvezetők fogadják el őt.

Lehetnek-e civilek (nem papok) közösségvezetők? Tekintve, hogy az a Jézus, akinek a mozgalmát a Bokor tagjai folytatni akarják, nem tartozott a papi hierarchiába, hiszen civil mesterember (ács), majd vándortanító volt, a bokorbeli közösségvezetők is döntő többségükben civilek. Annál is inkább, mert Jézus nem ismert két kasztot: papokat és hívőket, csak tanítványokat és azokból lett tanítókat. A bokorbeli papok is elsősorban közösségvezetők és másodsorban papok (szertartásvezetők).

Mi jellemző a Bokor közösségre? A Bokor közismerten nagycsaládosokból áll. Sok a 4-6 gyerekes, de vannak 10 gyerekes családok, sőt 16 édestestvért magában foglaló család is. A diktatúra idején tréfás/komoly jelszó volt a "fél-tucat gyerek" hangoztatása. Ma is elsőrendű kérdés az élet szeretete és szolgálata.
Másik széles körben ismert jellemzője a Bokornak az erőszakmentesség képviselése, melyet a katonai szolgálatot megtagadók perei, börtönbüntetései tettek közismertté. Ezt a tanúságtételt a pártállam diktatúrájának idején vállalták azok, akik nem akartak megesküdni arra, hogy adott esetben ölnek, és nem akarták magukat kiképeztetni gyilkosnak, ha úgysem akarnak gyilkolni. A Bokor tagjai - az adástörvény képviselői - az adásban sem akartak lemaradni. Adásukat a "nagyobb szükség elve" határozta meg, ezért a harmadik világ éhezői felé fordult a figyelmük. Már a 70-es évektől mind a mai napig előbb informális úton, most pedig a Harmadik Világ Alapítványon keresztül évente több millió forintnyi összeget küldenek elsősorban Indiába, főleg annak az indiai jezsuita (Cedric Prakash SJ) által vezetett ESP (Education Sponsorship Programme) iskolahálózatnak Gujarat államba, mely nemcsak eteti, de tanítja is az indiai szegény gyermekeket.
Az itthoni rászorulókat a Hazai Rászorulók Alapítvány támogatja .

Hogyan lehet bekerülni a Bokorba? A Bokor testvérbarátságok hálózata, ezért abba barátkozás útján lehet bekerülni. A személytől személyig érő kapcsolat kialakítása a legjobb út. A barátkozás során lehetőség nyílik a Bokor nyitott rendezvényein való részvételre (Bokorújév, Bokorhúsvét, Bokorünnep, Bokor Nagytábor, Ifjúsági Fórum, Filmklub, Sport, Kirándulás, Bokor-táborok stb.)

Hány ember tartozik a Bokor közösségbe? A Bokor nem tartja nyilván tagjainak számát.

Honnan tudható meg több információ a Bokorról? A Bokor-irodalomból, az internetről, a mindenkori KV-titkártól és a megismert bokortagoktól.
Kapcsolatfelvétel honlapunkon keresztül is lehetséges.

Bokor-irodalom pl.:
Szakolczay: Páter Bulányi
Bulányi-könyvek:
Nagypénteki Levél
Egyházrend és Erény-e az engedelmesség?
Keressétek az Isten Országát I-V. kötet
Napló
stb.