A Bokor {A közösségre a Bokor elnevezés a 70-es években "ragadt rá": forrása Bulányi Györgynek egy 1973-ban írott tanulmánya volt, melyben a Szentlélek hatására sarjadó mozgalmakat nevezte "bokroknak". Ebből kiindulva egy újságíró használta a kifejezést erre a hálózatra. A közösség az elnevezést idővel magáénak érezte, hiszen a szó egyaránt utal az el nem égő csipkebokorra és az egy tőből táplálkozó szőlővesszők élő "bokrára"} Bázisközösség immár több mint félévszázados múltra {A II. világháború végén egy horvát jezsuita kezdeményezésére Bulányi György piarista szerzetes-tanár Debrecenben létrehozta első közösségeit. Elsődleges szándéka volt a keresztény hit, gondolkodás és gyakorlat átmentése a kommunista diktatúra és egyházüldözés idejében. A közösségi életet megtörte az 1952-es letartóztatási hullám, mely során sok csoportmunkát végző pap, szerzetes és laikus került börtönbe. A Bokor ma ismert - és folyamatosan alakuló -, önállóbb arculatát a 60-as évek második felében, az alapítónak a börtönből való kiszabadulását követően nyerte. Ekkor született meg a közösség eszmeiségét meghatározó, az evangéliumokban a Jézus ajkára adott mondatok elemzésére épülő, "Keressétek az Isten Országát!" (KIO) ötkötetes biblikus teológiai szintézis. A közösség összetartozásának máig alapja - és szinte egyetlen feltétele - a "KIO"-ban felvázolt jézusi örökséggel, az egycsúcsértékes Szeretet-Isten képpel és az ebből kikövetkeztetett etikával történő azonosulás.} tekint vissza. A közösség összetartozásának máig alapja - és szinte egyetlen feltétele a jézusi örökséggel, az egycsúcsértékes Szeretet-Isten képpel és az ebből kikövetkeztetett etikával történő azonosulás. Az alábbiakban megpróbáljuk ezt tömören összefoglalni.

Az Isten = Szeretet. A Szentháromság = szeretetközösség. Bennünket is csak szeretni tud és szeretetre teremtett. Minden ember lelkébe beleoltotta lényegi üzenetét: Amit nem akarsz, hogy neked - és szeretteidnek - tegyenek, azt te se tedd másnak! Ez az az "aranyszabály", melyet betartva már itt a Földön megvalósul(hat)na az Isten Országa, a szeretet birodalma, melyben senki nem bánt senkit, sőt!

A jézusi tanítás erről az Istenről szól, és az ebből fakadó gyakorlatra tanít. A szeretet - szertartásokkal nem helyettesíthető - gyakorlati feladatokat állít a jézusi üzenetet meghallók elé. Erről szól a Hegyi beszéd, az ítélet-tabló. A Bokor-közösségben ennek az üzenetnek a lényege, a szeretet életre váltásának gyakorlata a "hármas eszményben" kristályosodott ki:

1. Aki szeret, az ad.
Nem nézheti tétlenül mások szegénységét, rászorultságát. Addig ad, amíg akad nála szegényebb. S nem csupán a fölöslegesből ad, hanem - a szegény asszonyhoz hasonlóan - a szükségesből is; vállalva a szegényedést, sőt esetleg a szegénységet is.

2. Aki szeret, az szolgál.
Nem uralkodhat, mivel tudja, hogy elnyomottnak lenni rossz; ezt nem kívánja magának és szeretteinek, tehát nem teheti másnak sem. Tudja viszont, hogy mivel a világban még nem mindenki gondolkodik így, sorsa a kicsiség, az elnyomottság lesz (lehet).

3. Aki szeret, az nem alkalmaz erőszakot (azaz szelíd, erőszakmentes).
Nem bánthat, nem kényszeríthet - sem szóval, sem tettel: fenyegetéssel, zsarolással, fegyverrel - senkit, hiszen az szeretetlenség lenne, azt nem akarná saját magának sem. Sőt, még védekezésként sem alkalmazhat erőszakot! Ezzel a magatartással, a fajok-osztályok harcának ellenzésével a hatalommal és erővel rendelkezők számára nemkívánatossá, elhallgattatandóvá, üldözötté lesz.

Ezeket az erkölcsi elveket a Bokor tagjai közösségi kapcsolatok hálózatában igyekeznek egyre jobban megérteni és megélni. Példát, eszményt a Szentháromság szeretetközössége jelent, bátorítást pedig a jézusi "százannyi testvér" ígérete. A közösségben élénk szellemi élet folyik, ez számos tanulmánykötetben is megnyilvánul. Mindenki hozzászólhat bármely kérdéshez, s véleményét meghallgatják, sőt igénylik!