Idézetek az esszékből
II. rész: AZ ERŐFORRÁSOK
A legnagyobb erőforrás: az oktatás
„Annak a hat - mind a 19. századból származó - vezető eszmének a felsorolására szorítkozom, amelyek, megítélésem szerint, még ma is uralják a „művelt” emberek gondolatvilágát:
1. Az evolúció eszméje - amely szerint az alacsonyabb formákból valamiféle természetes és automatikus folyamat eredményeként folyamatosan magasabb formák fejlődnek ki. Az utóbbi, körülbelül száz évben azt láthattuk, hogy ezt az eszmét kivétel nélkül a valóság minden területére alkalmazták.
2. A verseny, a természetes kiválasztódás és a legéletképesebbek fennmaradásának eszméje, amely az evolúció és a fejlődés természetes és automatikus folyamatát szándékozik megmagyarázni.
3. Az az eszme, hogy az emberi élet magasabb megnyilvánulásai, amilyenek a vallás, a filozófia, a művészet stb. - mindaz, amit Marx „az emberi agy fantazmagóriáinak” nevez - pusztán csak az anyagi életfolyamat szükségszerű „kiegészítői”, a gazdasági érdekek elleplezésére és megvalósításuk elősegítésére emelt felépítmény, miközben az egész emberi történelem az osztályharcok története.
4. Az emberi élet magasabb megnyilvánulásainak marxi magyarázatával verseng a freudi magyarázat, amely a tudat alatti elme sötét mozgásaira vezeti vissza, és főként a gyermekkor és a korai serdülőkor kielégítetlen ösztönei-vágyai következményeiként magyarázza ezeket a megnyilvánulásokat.
5. A relativizmus általános eszméje, amely tagad minden abszolútumot, felold minden normát és szabályt, pragmatizmusával tökéletesen aláássa az igazság eszméjét, és még a matematikát sem hagyja érintetlenül - ez utóbbit Bertrand Russell úgy határozta meg, mint „azt a tárgyat, ahol sohasem tudjuk, miről beszélünk, sem pedig azt, hogy amit mondunk, az igaz-e.
6. Végül a pozitivizmus győzedelmes eszméje, amely szerint csak természettudományos módszerekkel juthatunk érvényes tudáshoz, következésképpen csak az a tudás valódi, amely általánosan megfigyelhető tényeken alapszik. Más szóval, a pozitivizmust egyedül csak a „szakértelem” érdekli, tagadja, hogy objektív tudásunk lehet bárminek az értelméről és céljáról.”
„A 19. századi apák eszméi a huszadik század második felében élő harmadik és negyedik nemzedéken állnak bosszút.”
„Akik új eszméket hoznak világra, azokat ritkán uralják ezek az eszmék. De eszméik a harmadik-negyedik generáció embereinek élete fölött hatalomra tesznek szert, ...”
„A 19. század vezető eszméi ...végzetes betegségként gyötörnek bennünket.”
„Nem az az igazán tanult ember, aki mindenből ismer egy kicsit, de még az sem, aki az összes tárgy összes részletét ismeri (amennyiben ez egyáltalán lehetséges volna); a „teljes ember” alkalmasint egészen kevés részletes tényszerű és elméleti tudással rendelkezik (esetleg azért tartja az Encyclopaedia Britannicát a könyvespolcán, mert „az tudja, és akkor neki nem kell tudnia”), de igazán érintkezik a középponttal. Nem kételkedik alapvető meggyőződéseiben, illetve élete értelméről és céljáról vallott elképzeléseiben.”
„...Így hát, hacsak ez a személy nem válogatta szét és hangolta egybe sokrétű ösztönzéseit, indítékait és vágyait, törekvései minden valószínűség szerint zűrzavarosak, ellentmondásosak, eleve kudarcra ítéltek és esetleg erősen pusztító hatásúak lesznek.”
A föld helyes használata
„A magasabb rendű állatoknak hasznosságuk miatt gazdasági értékük van, ám önmagukban meta-gazdasági értékkel is rendelkeznek. Ha van egy autóm, ami egy emberi alkotás, egészen jogosan érvelhetek amellett, hogy használatának legjobb módja az, ha egyáltalán nem törődöm a karbantartásával és egyszerűen csak addig hajtom, amíg tönkre nem megy. Elképzelhető, hogy kiszámítottam, ez a leggazdaságosabb használati mód. Ha a számítás pontos, senki sem bírálhat engem azért, mert ennek megfelelően cselekszem, mert egy olyan emberi alkotásban, mint amilyen a kocsi, nincsen semmi szent. Ha viszont van egy állatom - legyen az akár csak egy borjú vagy egy tyúk-, egy élő és érző teremtmény, jogomban áll-e úgy bánni vele, mintha csupán csak használati eszköz volna? Jogom van-e addig „hajtani”, amíg elpusztul?”
„Metafizikai tévedés, ...ha hasznosságuk alapján egyenlőségjelet teszünk az „autó” és az „állat” közé, és nem ismerjük fel a köztük lévő legalapvetőbb különbséget, a „létszintek” különbségét.”
„Sem a mi történelmünkben, sem senki máséban soha nem olvashatunk bölcsekről vagy szent emberekről, akik kegyetlenek voltak az állatokkal vagy akik pusztán csak használati eszköznek tekintették őket. Ezzel szemben megszámlálhatatlan legenda és mese az alacsonyabb rendű teremtmény iránti szeretetteljes bánásmóddal köti össze a szentséget és a boldogságot.”
„Az Egyesült Államokban az I. világháború végén a nemzet dolgozó népességének még 27%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság, a II. világháború végén viszont ez az arány már csak 14% volt. 1971. évi becslés pedig mindössze 4.4%-ot mutat.”
„A hatalmas modern városokban - mondja Herbert - a városlakó elszigeteltebb, mint vidéki ősei voltak valaha: a modern világvárosok lakói olyan fokú névtelenségbe, társadalmi atomizáltságba és szellemi elszigeteltségbe jutottak, amely gyakorlatilag példa nélkül áll az emberi történelemben.”
„A mezőgazdaság társadalmi szerkezete, amelyet a nagyarányú gépesítés és az erős kemizálás hozott létre, lehetetlenné teszi, hogy az ember igazi érintkezésben maradjon az élő természettel.”
Emberarcú technika
„Ha a kényelmes Angliából mondjuk Németországba vagy az Egyesült Államokba látogatunk, azt találjuk, hogy az emberek ott jóval nagyobb feszültségben élnek, mint itt. S ha egy olyan országba megyünk, mint Burma, amely az ipari haladás bajnoki táblázatának alján helyezkedik el, azt találjuk, hogy az embereknek rengeteg szabadidejük van, amelyet kedvük szerint tölthetnek el.”
„Az a munkatípus, amelyet a modern technika a legsikeresebben lecsökkent, sőt kiküszöböl, az emberi kéznek ilyen vagy olyan valódi anyaggal dolgozó ügyes, gyümölcsöző munkája. A fejlett ipari társadalomban az ilyen munka elenyészően ritka lett, és gyakorlatilag lehetetlen ilyen munkával tisztes megélhetéshez jutni. A modern neurózis talán javarészt épp ezzel a ténnyel magyarázható, mert az emberi lény, akit Aquinói Tamás elmével és kézzel rendelkező lényként definiált, semmit sem élvez jobban, mint hogy alkotó módon, hasznosan, gyümölcsözően dolgozzék a kezével és az elméjével egyszerre.”
„A modern ipari társadalomban az egyes emberek által élvezett megbecsülés fordított arányban áll azzal, milyen közel vannak a tényleges termeléshez.”
„Annak a folyamatnak, amely a termelőmunka idejét a teljes társadalmi idő 3.5 százalékára csökkentette, elkerülhetetlen következménye, hogy a termelőmunkával töltött idő megfosztatott minden normális emberi örömtől és gyönyörűségtől.”
...Következésképpen azt mondhatjuk, hogy a modern technika megfosztotta az embert attól a munkafajtától, amelyet a legjobban élvez, a kezet-elmét igénybe vevő alkotó, hasznos munkától, és rengeteg töredékes jellegű munkával ajándékozta meg, amelynek többségét egyáltalán nem élvezi.”
„Most képzeljük el, hogy az ellenkező irányban jelöljük ki célunkat - s ez álljon abból, hogy a közvetlenül termelő munkaidőt hatszorosára, körülbelül húsz százalékra növeljük (...)
... elegendő ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, hogy jól érezzük magunkat, sőt, hogy szép dolgokat alkossunk. (...) Nem sok szükség volna többé értelmetlen szórakozásokra és más kábítószerekre, ...”
„Mint Gandhi mondotta, a világ szegényein nem a tömegtermelés segít, hanem csak a tömegek általi termelés.”
„A tömegek általi termelés azokat a megfizethetetlen erőforrásokat mozgósítja, amelyekkel minden emberi lény rendelkezik - az okos elmét és az ügyes kezet -, és első osztályú szerszámokkal támogatja őket.”
„...Hiszen jókora bátorság kell ahhoz, hogy valaki nemet mondjon a kor divatjára és bűvöletére.”
Köztes Technikai Módszereket Fejlesztő Csoport - elsőrendű célja az, hogy a harmadik világnak nyújtson műszaki segítséget...
