2026. február 1. - Évközi 4.
vasárnap
Mt 5,1-12 - Kik a boldogok? Miért?
Jézus tanításának ez a súlyponti eleme sokáig az egyik legnehezebb
rész volt számomra.
'Lúzereknek' tartják ma azokat a szenvedőket, akiket Jézus boldognak mond.
Szerinte nem a gazdagok, a hatalmasok vagy a befolyásosok a boldogok, hanem a
társadalom peremén élõk - olyan tulajdonságokkal, amelyek inkább gyengeségnek
tűnnek.
A boldogok az igazságot, irgalmat, békét és tiszta szívet keresik, így Isten
országát élik. A boldogság itt nem külsõ körülményektõl, hanem a belsõ lelki
állapottól és az Isten-kapcsolattól függ.
- a szegények
Nem a nyomorgók és nem az önelégültek boldogok, hanem azok, akik felismerik korlátaikat,
és azt, hogy szükségük van Istenre és társakra. Boldogok, mert nyitottabb a szívük,
és Istenre támaszkodnak.
- akik sírnak
Akik más fájdalmát is átérzik, akiknek fáj a gonoszság. A közönyösségben képesek,
gyászolni, együtt érezni, szembenézni a keserűséggel, a veszteséggel. Boldogok,
mert a szenvedésben mélyebb együttérzést, hitet és reményt tapasztalnak meg.
- a szelídek
Akik az erõszak hatalma helyett türelemmel és belsõ erõvel, fegyelemmel élnek
(a béketeremtõk, mediátorok, felelõsen együttérzõ vezetõk). Akiknek fontos a
kedvesség és a megértés az ellentétek kezelésekor, mert van hozzá erejük és türelmük.
Ha nem leszünk szelídek, elpusztítjuk egymást. A szelídek valódi, tartós kapcsolatokat
építenek, nem félelembõl, hanem szeretetbõl.
- akik éhezik és szomjazzák az igazságot
A lelkiismeretesek vágyják, keresik a mélyebb értelmet és Isten akaratát. Munkálják
az igazságosságot, erkölcsi tisztaságot kicsiben és nagyban. Belsõ békéjük alapja,
hogy tudják: a jóért élnek, még ha ez küzdelmes is.
- az irgalmasok
Nem a bosszút és megtorlást keresik, hanem megbocsátanak, segítik a rászorulókat,
együtt éreznek. Olyan korban, ahol a bosszú és a harag gyakran eluralkodik, az
irgalmasok a megbocsátás és a könyörület erejét mutatják meg, megélhetik a szív
könnyedségét. Persze nem teljes a viszonosság, de van úgy, hogy nekik is irgalmaznak.
- a tiszta szívűek
Akiknek a gondolatai és szándékai tiszták, azok könnyen õszinték, nem képmutatók,
nem élnek kettõs életet. A tiszta szív olyan önazonosság, amellyel belsõ meggyõzõdésemet
élhetem meg (nem kell ügyelni, kinek-mit mondok, hogyan kellene viselkednem).
Akik tisztábban látják a világot, azok könnyebben tapasztalják meg Isten jelenlétét.
- a békességszerzõk
Akik felvállalva a kihívást, munkálják az ellentétek feloldását, és az összhang
megtalálását, a megbékélést - családban, társadalomban, politikában. Egy megosztott
világban a béketeremtõk összekapcsolnak embereket és a közösségeket, a szeretet
és a béke forrásává válnak.
- akiket üldöznek az igazságért
Akik hitük és meggyõzõdésük miatt hátrányt szenvednek, akik vállalják a következményeit
annak, hogy jót tesznek - becsületesen élnek, kiállnak az elnyomottak mellett,
nem hajolnak meg a bűn elõtt. Boldog érzés az üldözötteknek, hogy hűségesek
maradnak Istenhez, és nem a világ elvárásait keresik.
- ha miattam gyaláznak és üldöznek
A világ távolabbi sarkain sok Jézust valló keresztényt gyilkolnak meg. Nálunk
alig vannak, akiket miatta gyaláznak és üldöznek (de csak addig, amíg érdeket
nem sértenek). Persze sokan gúnyolódnak követõin.
A trend másfelé mutat, mint Jézus - ebbõl fõleg belsõ feszültségek adódnak (nehezebb
beilleszkedni krisztustalan csoportokba).
Az igaz értékek nem a látványos sikerekben mérhetõk, de boldogít, ha bátran kiállunk
Jézus mellett, akkor is, mikor ezért támadnak.
Segíts boldognak lenni!
[Lelovics László, Kaposvár]
![]()
"Azoknak jó, akik békességteremtõk, mert õket fogják
Isten gyermekeinek nevezni." (Mt 5,9)
- Mennyire honol szívemben a béke?
- Mennyire tudom megosztani másokkal a szívbékémet?
- Mennyire igazodom Mennyei Atyám béketeremtõ szellemiségéhez?
[Angel]
2026. február 8.
- Évközi 5. vasárnap
Mt 5,13-16 - Só és világosság
só
A boldogmondásokban megfogalmazott értékek a romló világban tartósítást (sót)
igényelnek, hogy védjenek a széteséstõl és az erkölcsi hanyatlástól.
Kevés só is sok ételt ízesít, így a hétköznapok apró ízes tetteivel, a derűs
hitelességgel és figyelmes szeretettel jobb ('ízű') lehet a világ. Ha
a só elveszíti tartósító, ízesítõ erejét, már felesleges.
Vannak, akiknek eleve 'nincs ízük' (sótlanok). Sokan fáradnak bele a 'mókuskerékbe',
és válnak ízetlenné (kiégés, depresszió...).
Boldog, aki minél többet megtart 'elsõ szeretetének jó ízébõl'.
világosság
"Nincs a földön annyi sötétség, ami egy szál gyertya fényét kiolthatná" (Assisi
Szent Ferenc).
Világosságunk: a tisztaság, az igazság, a remény, az értelem. Világít a hiteles
élet - észrevehetõ, feltűnõ. Fényünket életvitelünk adja, ami kiviláglik
a homályból, és bevilágítja környezetet.
Nem kell villognunk. Világosságunk Isten fényébõl érkezik, majd átsugárzik
rajtunk, mint ablakok üvegén, vagy visszacsillan, mint a tükörrõl. - Az ablakot
és a tükröt tisztítani kell, mert piszkosan elhomályosulnak, ezért lelkünk
tisztaságáról is gondoskodnunk kell.
Segíts fényt és jó ízt adni!
[Lelovics László, Kaposvárt]
![]()
"A fénye ti vagytok a világnak. Nem bújhat el egy
hegyen lévõ város." (Mt 5,14)
- Mennyire kedvelem a fényt?
- Hol tudok világosságot gyújtani? Kinek? Miben?
- Melyek a látható jótetteim?
[Angel]
2026. február 15. -
Évközi 6. vasárnap
Mt 5,17-37 - Törvény és egyebek
A Törvény számunkra az Ószövetség.
A Törvény célja az volt, hogy:
- meghatározza Izráelt, mint "Isten népét" a környezõ pogány kultúrák között,
- rendet tartson a társadalomban,
- kifejezze Isten szentségét és igazságát.
Jézus nem alkotott új vallást, de beteljesítette a Törvényt (Ószövetség), és
életáldozatával új szövetséget kötött Istennel (Újszövetség). Ez azt jelenti,
hogy a Törvény erkölcsi és lelki tartalma ma is érvényes, de rituális és polgári
elemei már nem.
A keresztény ember számára a Törvény tehát nem külsõ kényszer, hanem belsõ,
lelki iránytű, amelyet a szeretet törvénye foglal össze: "Szeresd az Urat,
a te Istenedet... és felebarátodat, mint önmagadat" (Mt 22,37-39)!
Korunk embere önzõ és viszonylagosító szemléletbõl közelít a törvényhez:
- a személyes szabadságot helyezi elõtérbe.
- bizalmatlan minden "külsõ tekintéllyel" szemben,
- az erkölcsöt kultúrafüggõnek tekinti.
Ezért az Ószövetség Törvénye provokálja a ma emberét, mert azt üzeni:
- Van objektív erkölcsi rend.
- Az ember Isten elõtt is felelõs.
- Az igazságot nem a többségi vélemény vagy a korszellem határozza meg.
Ma akkor értelmezzük helyesen az Ószövetség Törvényét, ha:
- történeti beágyazottságában vizsgáljuk (nem anakronisztikusan),
- erkölcsi mélységét felismerjük (nemcsak a betűt nézzük),
- lelki üzenetét alkalmazzuk (szeretet, igazság, irgalom),
- nem féljük ütköztetni a modern kor viszonylagosságával.
A haragról
Nem elég, hogy nem ölsz - a gyűlölet, sértettség, indulatos megvetés is
rombol (bosszút, megtorlást, bántó-ártó erõket szabadít el). A megbocsátatlanság
ugyanolyan mérgezõ, mint a tettlegesség. A béke a szívben kezdõdik, és nagy
tehetség a megbékélés.
A házasságtörésrõl
Jézus itt a tárgyiasító, önzõ vágyat ítéli el. A házasság és a szexualitás
nem szórakozás vagy fogyasztási termék, hanem szövetség és önátadás. Ritka,
de van tisztaság, ami nem prüdéria, hanem önuralom és tisztelet a másik méltósága
iránt.
Az eskürõl
Az igaz ember szavahihetõ, nem kell esküvel bizonygatnia, amit mond. Az igaz
szó nem attól lesz komolyan vehetõ, hogy "megesküszünk rá", hanem attól, hogy
igazmondóknak ismernek minket.
- Ne csak a tetteink legyenek jók, hanem a szívünk is legyen tiszta!
- A Törvényt helyesen megélve az nem korlátoz, hanem átalakít.
- Isten a belsõ igazságot keresi, nem a külsõ megfelelést.
- A hiteles élet lényege: békesség a szívben, tisztaság a vágyban és igazság
a szóban.
Segíts szeretetben élni!
[Lelovics László, Kaposvár]
![]()
"Hanem a szavatok legyen igen-igen, nem-nem;
ezeken túl minden a gonosztól való." (Mt 5,37)
- Mire szoktam igent mondani?
- Mennyire kenyerem a csűrés-csavarás?
- Mennyire boldogító az én igenem?
[Angel]


