A vasárnapi elmélkedéseket azfolyóirat aktuális számából vettük át.

2022. június 5. - Pünkösdvasárnap
Jn 20,19-23 - Ünnepeljünk!

Mindenki tudja, hogy a katolikus hitélet három legnagyobb ünnepe: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. Mindenki tapasztalja, hogy a Karácsony szeretetet kiemelő, fényekkel, ajándékokkal feldobott napjai kicsiknek-nagyoknak egyaránt kiemelkedő ünneppé teszik ezt az időszakot. Mindenki átélheti, hogy a Húsvét a maga előkészítő nagyböjtjével, nagyheti drámájával, feltámadási hitvallásával és a népi hagyományok locsolkodási szokásával szintén kiemelkedik minden korosztály számára. Ma pedig Pünkösd ünnepe van. Az Egyház születésnapja, a Szent Lélek eljövetele. A ránk hagyományozott írások telis-tele jelképekkel, számmisztikával, misztikus megfogalmazásokkal..., amelyek mind a szavakba nem foglalható, emberileg csak körülírható, éppen csak megközelíthető dolgok megragadni akarásának próbálkozásai. Most emeljünk ki olyan jelenségeket, amelyek az akkoriaknak és nekünk is üzenet értékűek.
Ünnepeljük a bátorságot! A nagypénteki dráma óta megbújó, helyüket és Jézusukat kereső, bezárt ajtók és bezárt szívek stresszében élő tanítványokkal valami történt. Nem lehet úgy élni, hogy többéves intenzív jézusi lendület után görcsbe rándulva vegetáljon az ember. Már nincs ott fizikailag a Mester, most már magukra hagyva kell dönteniük. Micsoda intenzív közösségi élet folyhatott a Pünkösd előtti napokban! Milyen ima- és vitalégkörben őrlődhettek a tanítványok! Vajúdás volt ez, amelyből meg kellett születnie valaminek. Születhetett volna a végleges szétszéledés. Nem, hanem egy életre szóló kiállás bátor döntése született! Bátorság kiállni és vallomást tenni Jézus személye és ügye mellett? Abban az időben egy mozgalom vezetőjével együtt likvidálni szokták a többi vezető egyéniséget is. A tanítványok nem elégedtek meg azzal, hogy "Nem kell ugrálni, éljünk példamutatóan, és ha kérdeznek, válaszoljunk hittagadás nélkül". Ugye ismerősek ezek a mára is jellemző szavak? Ők lapítás helyett kiálltak, lavírozás helyett hitvallást tettek! - Meg kell keresnem életem jézusian bátor lépéseit, hogy hálásan ünnepelhessek!
Ünnepeljük a közösségbe tartozást! Jézus nagyszerű egyénisége egyben tartotta őket. Ha nagyon erősen rájuk telepedett volna a Mester, széthullottak volna, amikor magukra hagyta őket. Ők azonban önálló gondolkodásra nevelődtek, személyes döntések felelősségére és kötelezettségére kaptak oktatást és példát. Bulányi atya elhunytával is de sokan gondolhatták, hogy műve, a Bokor széthullik! A kellemetlenkedő mozgalmak alapítójuk halála után felhígulnak, elsorvadnak, tehát a politikai és vallási hatalmaknak nem kell foglalkozniuk velük, elég búra alatt tartani őket. Mi a megtartó erőtér? Jézus formai öröksége, a kisközösség. Az egyfelé néző és egyirányba haladó emberek testvérbaráti összetartozása. Ünnepeljük az életet és az Életet hordozni képes közösséget. A tanítványokat vértanúságig megtartó erőt! A bennünket is közösségbe hívó és megtartó kapcsolatainkat! Bizony nem lehet véletlen, hogy a leírás szerint a tanítványok közösségére és az oda tartozó személyekre szállt le Isten Lelke! - Ünnepeljük az egymással és Istenünkkel meglévő kapcsolatunkat! Ez az ünneplés erőforrásunk is lesz, hogy mindezekben fejlődjünk is.

2022. június 12. - A Szentháromság ünnepe
Jn 16,12-15 – Istenünk

Szentháromság vasárnapján súlyos és titokzatos kérdésekkel szembesülünk. Most ne bonyolódjunk bele a dogmatika magyarázataiba. Egy számomra fontos megállapítást teszek: Hogy ki az Isten önmagában, azt ember nem tudhatja. Hogy ki az Isten az ember számára, azt tudni létkérdés. Ezt a dogmatika proftól tanultam. Csak pontosítanom kell rajta. Hogy ki Jézus Istene az ő számára és követői számára, azt megismernem és elfogadnom életkérdés. Ez nem új és egyedi istenkép kialakítása. Ez személyes megtapasztalásokon és következtetéseken alapuló istenkép. Ennek tudatosítása és alkalmazása csökkentheti a "faragott kép" készítésének veszélyét. Tudjuk, hogy ez a veszély fennáll személyes vágyaim kivetítésében is, és a felekezeti, intézményes tévedhetetlenségi megfogalmazásokban is. A megtapasztalás és következtetés széles köre a személyes istenélménytől a teremtett világban megragadható ok és okozat láncolatán túl a Jézustól megismert istenképig terjed. Ki is számomra az Isten? Jézus Istene? Emberi szavakkal botladozó mondatokban tudom csak kifejezni...
Mennyei Atya és Anya az Isten, amint a tékozló fiú édesapjának példázata is tanítja. Édesapaként és édesanyaként, személyes tapasztalatból tudhatjuk, hogy ez milyen szabadságot tisztelő és határokat is elfogadó szeretetet jelent. A mindenhatóság csak a teológiai szakkönyvekben létezik, és lételméleti értelemben. A szeretet rendjében nem. "Hiszek egy Istenben, mindent adó Atyában..." - így illik mondanom a Hitvallást. Ha könyörgést fogalmaznék a liturgiában, akkor az "él és uralkodik" lecserélődne az "él és szolgálva szeret" fogalmazásra. Érdemes átgondolni Jézus égre tekintéseit, mennyei Atyjára mutatásait... Az ő atyai-anyai szeretetének megtapasztalása arra kell, hogy indítson, hogy mi is így éljünk. A gondviselés nem más, mint a megtért emberek működése a földön.
Tanító és küldő az Isten. Ennek megszemélyesítője Jézus, akit követői azért is neveznek Isten Fiának, mert olyan példa nélküli hitelességgel jelenítette meg Isten nekünk szóló üzenetét, hogy Isten akaratának legkiválóbb tolmácsa volt az emberiség történelmében. Milyen szomorú lenne, ha Jézust az egekbe emelnénk, hogy ne kelljen követni. Milyen örömteli lenne, ha Isten fiaiként és leányaiként folytatnánk a tőle szóban és tettben hitelesen tolmácsolt küldetést, az Isten Országa megjelenítését a földön!
Lélek számunkra az Isten. Üldöztetésben ügyünket védi (paraklétosz), bíróság előtt sugalmazó erő, kísértésben a galamb keveretlenségével reánk szálló, kavargó kérdéseinkre válaszokat kínáló, küldetési megingásainkban lángoló, biztatást adó, viszályaink után harmóniára jutó állapotunkban eltölt az Istennek tetszés békéjével... Szeretne minél hatékonyabban jelen lenni az ember fejlődésre hivatott lelkiismeretében.
A szeretethez három kell: aki szeret (Atya), akit szeret (Fiú) és ami által szeret (Lélek). A számunkra élő Isten szeret, ugyan hogyan lehetne jobb kifejezést találni erre a szeretetközösségre, mint a Szentháromság? Lehet-e emberhez méltóbb küldetést megfogalmazni, mint hogy a szeretet Isten megjelenítői legyünk a földön?

[Király Ignácz, Érd]

Achívum