A vasárnapi elmélkedéseket azfolyóirat aktuális számából vettük át.
A 2020. februári hónap vasárnapi perikópáiról történő elmélkedő gondolataim
előtt egy rövid felvezetést tartok szükségesnek elmondani. 2018 ősze
óta péntek esténként rendszeresen bekapcsolódtam először az Országos
Rabbiképző Zsidó Szabadegyetem heti rendszerességgel tartott hétfő esti
előadásaiba, majd ugyanott a zsinagógai közösség péntek esti szombatfogadó
programjaiba (bibliaóra, esti szertartás és az azt követő kiddus, vagy
a mi fogalmaink szerint szeretetlakoma).
Egy új világ nyílt meg számomra azáltal, hogy a fiatal Darvas István által
vezetett helyi zsidó közösséggel együtt olvassuk a Tórát, és értelmezzük
annak szövegét.
Ha tanulmányaim az elgondolt terveim szerint haladnak, néhány hónap múlva már
az én ajkamról is elhangzanak héberül a Tóra mondatai, mivel 62 évesen nem szégyelltem
beülni a fiatalok közé, hogy megkezdjem a szent nyelv tanulását. Határozottan
kijelentem és leszögezem, hogy nincsenek betérési terveim, és nem a fizikai megpróbáltatások
miatt. Keresem és kutatom vallási és hitbeli gyökereimet. Meg szeretném érteni
a zsidó Jézust, akiből szent Pál vallásalapítót faragott. Ebben a nagy farigcsálásban
azonban forgáccsá lett a Hegyi beszéd, és maradt a feltámadás "mese"-Krisztusa.
Szeretném felfedezni azokat az Írásokat, amelyekre a zsidó Jézus felépítette
tanítását, és amire rátette az életét.
Jelenleg még nem érzem azt, hogy Jézus tanításában semmi új nem található. Kicsit
elbizonytalanodtam, hogy szabad-e a kanonizált négy evangéliumot úgy olvasni,
hogy annak megalapozó forrását csak felületesen ismerem. Darvas István rabbi
Tóra-magyarázatai élményt adnak, mert felsorakoztatja a zsidó bölcsek tanítását
és a meghatározó írásbeli hagyomány, a Misna és a Talmud gondolatait is. Elbizonytalanodtam.
Úgy jártam, mint az egyszerű juhász, aki nemcsak saját nyáját gyógyította,
de a környező falvakból hozzá forduló egyszerű emberek szeméről
is levágta bicskájával a hályogot, hogy jobban lássanak. Amikor pedig az emberi
test rejtelmeiben járatos ember elmagyarázta neki, hogy milyen bonyolult a szem,
és egy rossz vágás a szemet vakká teheti, abbahagyta a "gyógyítást". Bennem is
sok a bizonytalanság, hogy jól veszem-e a kezembe azt a kincset, amelyet Bibliának
nevezünk, és Isten nekünk küldött üzenetének tartunk. Ezekkel a gondolatokkal
nyitom ki 2020. február első vasárnapjának evangéliumi részletét.
2020. február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony
Lk 2,22-40 - "Így parancsolta ugyanis az Úr törvénye"
A gyermekség-evangélium szerinti történet helyszíne a jeruzsálemi
Templom. Amikor 40 évvel ezelőtt megkezdtem szemináriumi tanulmányaimat
Szegeden, nagyon szerettem volna eljutni a Szentföldre, hogy megtekintsem
azokat a helyeket, ahol Jézus született, élt, tanított és meghalt. Minden
könyvemet eladtam volna, hogy lábaimmal a jeruzsálemi Templom falai között
járjak, annak maradványait megcsodáljam. Ma már nincsenek ilyen vágyaim és örülök,
hogy mindennap a munkahelyemen ajándékba kapott íróasztali alátétemen csodálhatom
meg a romjaiban is gyönyörű Templomot. Nekem azonban már egyre inkább
a mennyei Jeruzsálem felé kalandoznak gondolataim.
Nem gondolom, hogy amit Lukács evangélista leírt, az helyszíni riport lenne.
Most mégis behúzódom a templomnak arra a részére, ahová még a nem zsidók bemehettek, és
onnan figyelem a benti eseményeket. Látni, hogy Mária és József nemcsak mint
az elsőszülött gyermekük születésének örvendező szülők jöttek
el, hanem a Tóra előírásai szerint megtisztult anya is beléphetett a szent
helyre, hogy gyermeküket az ugyancsak a Tóra előírása szerint Istennek ajánlják.
Lukács gyermekség-evangéliumának leírásai - körülmetélés, az anya tisztulása,
a gyermek felajánlása az Örökkévalónak, Simeon és Anna hálaimája, az áldozati állatok
bemutatása - mind azt akarják tudatni, hogy Jézus a zsidó nép közösségének tagjává vált.
Vele is ugyanaz történik, mint bármely más zsidó családban, ahol megszületik
az első fiúgyermek. Ezt a midrásszerű elbeszélést azonban másik két
idős ember öröme teszi ünnepélyessé és egyedivé: ők egész Izraelt szimbolizálják,
az egész nép várakozását, hogy jöjjön el, érkezzen meg a várva várt Messiás.
Benne reménykednek, és tőle várják életük és népük életének megújulását.
Ahogyan az idősödő nagymamák és nagypapák szokták a jövő boldog
reménységét meglátni a megszülető első unokában. Ez a részlet tehát
nemcsak azt teszi nyilvánvalóvá, hogy gyermekként a zsidó közösség részévé vált
Jézus, akinek szülei betartják a Tóra parancsait, de azt is elmondja, hogy ez
a gyermek a várva várt Messiás.
A Te életedet milyen törvények irányítják? Tudatosul-e benned, hogy Te is az
Egyház nagy közösségének tagja vagy? Tudsz-e még valaminek őszintén örülni?
Szerinted a zsidó Jézusban eljött a Messiás? Mit vársz a Messiástól? Mi bizonyítja,
hogy hozzá tartozol?
[Lipien Mihály, Budapest]
"Maga is karjába vette és áldotta az Istent." (Lk
2,28)
- Mi miatt magasztalom az Istent?
- Kikre szoktam áldást mondani?
- Kiknek beszélek Isten szabadító erejéről?
2020. február 9. - Évközi
5. vasárnap
Mt 5,13-16 - "Ti vagytok a föld sója, a világ világossága!"
Mit jelent a só? A Tórát, a törvényt. A Tóra a zsidóság
szent könyve. Minden a Tórára épül, minden a Tóráról szól. Jézus azonban észrevette,
hogy ez a kőbe vésett tanítás megmerevedett, a végtelenül sokféle értelmezés,
vélemény, magyarázat által elveszítette a lényegét. A Tóra csúcsa és középpontja
az Örökkévalótól kapott Tízparancsolat. Két helyen is olvasható a zsidók
szent könyvében. De mit ér a törvény, ha nem tartják be? Jézus életet akar
belevinni a Tórába. A mi életünket!
"Ti vagytok a föld sója!". Csak a megtartott törvény lehet az emberiség és az
emberi kapcsolatok jövője. Hiába adott a Sínai-hegyen Isten parancsokat,
ha nincs aki komolyan vegye és megtartsa. 1993-ban a nagy zsidó tudós, Neuer
Jacob képzeletben odament a Hegyi beszédet hallgatók közé, és beszélgetést kísérelt
meg Jézussal. Könyvének ezt a címet adta: A rabbi beszélget Jézussal. Erre a
könyvre reagált A názáreti Jézus című könyvének első kötetében Joseph
Ratzinger, amikor azt írta: "A hegyi beszédre nem lehet állam- és társadalmi
rendet felépíteni... A hegyi beszéd üzenete más síkon helyezkedik el" (106. oldal).
Aki nem hisz Jézus tanításának megvalósíthatóságában, az tényleg jobban tette,
hogy lemondott.
A zsidó Jézus a Tórát próbálta megújítani, elmélyíteni és a hétköznapi életre
alkalmazni. De ha a zsidóság nem tartja be a Tórát, ha annak radikális megújítását,
a Hegyi beszédet nem veszi komolyan a kereszténység, az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát pedig az emberiség, akkor ezzel nemcsak az Örökkévaló törvényeit
szabotáljuk, hanem képmutató életet is élünk. Ha elfogadjuk, hogy demokratikus
kormányaink fegyverekké kovácsolják ekevasainkat, mert az több bevételt és hasznot
hoz, akkor a Sátán cinkosai leszünk a Tórával és az imakönyvvel a kezünkben.
Számodra fontos a Tóra? Hiszel a Hegyi beszéd megvalósíthatóságában? Akarod,
hogy egyetemes törvénnyé váljanak Isten utat mutató szavai? Mit teszel ennek érdekében?
Te a föld sója vagy?
[Lipien Mihály, Budapest]
"A fény ti vagytok a világnak. Nem bújhat el egy hegyen
fekvő város!" (Mt
5,14)
- Mennyire kedvelem a fényt?
- Hol tudok világosságot gyújtani?
- Van-e olyan, akitől sajnálom a fényt?
[Angel]
2020. február 16. - Évközi
6. vasárnap
Mt 5,17-37 - "... hogy tökéletessé tegyem!"
Jézus nem új vallás alapítója, hanem az ősi zsidó vallás
megújítója volt. Semmit nem akart elhagyni a törvény, a Tóra előírásaiból,
de a megmerevedett, kiüresedett formát megújuló tartalommal töltötte meg. Ő nem
a törvény formális megtartására teszi a hangsúlyt, hanem a törvénynek a
hétköznapi életté váltására. Ha megállunk a Biblia szövegének olvasásánál,
tanulmányozásánál, kutatásánál, és az életünket nem járja át a tanítás
teljessége, akkor nem remélhetjük, hogy itt a földön megvalósul az Isten
országa, amely halálunk után átvezet az Örökkévaló országába. A két ország
egymásra épül. A mai evangéliumi rész három törvényi előírás fontosságára és
lényegére irányítja figyelmünket.
Az első, az emberiség legfontosabb isteni alaptörvénye: Ne ölj! - Olyan
alapvető tórai parancs, amely nem igényel magyarázatot, egyszerűen
kimondja, hogy az emberi kapcsolatokban semmilyen formában nincs helye a gyilkolásnak.
Jézus a gyilkoláshoz vezető úton akar minket megállítani azzal, hogy a békülésre
szólít fel, akár te sértetted meg embertársadat, akár te voltál a sértés elszenvedője.
Ne sértegess, és ne nézz le senkit! A Ne ölj!-parancs megkérdőjelezhetetlen
isteni törvény.
Óriási eredmény, hogy a holokauszt fájdalmas tragédiája után az Európai Unió közössége
eljutott annak felismerésére, hogy nem lehet olyan súlyos ok, ami miatt a hatalom
elveheti egy ember életét. De jönnek az elbizonytalanító kérdések: Mi van, ha
valaki az életedre, a családod életére, a hazád, a nemzeted életére tör? A Tóra
Ne ölj!-parancsa ekkor is érvényes! A magunk és a hozzánk tartozók életét nem
védhetjük meg a másik ember elpusztításával. A magzat élet védelmében - nagyon
helyesen - felemeli szavát az Egyház. De mi keresnivalónk van a hadseregben?
Mi szükség van katonai lelkészségekre? Vagy mégsem akarjuk komolyan venni a Ne ölj!-parancsot?
Az igazi nagy baj az, hogy nem hiszünk az erőszakmentesség békességteremtő erejében, és
nem hiszünk a túlvilágban sem. Azt csak megszokásból elmondjuk a Hiszekegyet
imádkozva.
A másik fontos törvényi előírás a mai evangéliumi részletben a házastársi
közösség védelmére megfogalmazott parancs: Ne törj házasságot! - Minden alkalommal
megráznak a környezetemből - szerencsére ritkán érkező - hírek, hogy
valakik válnak. Bennem is félelmet generálnak, önvizsgálatra késztetnek. Amikor
22 évvel ezelőtt az esküvői szertatásunkon felolvastam a Lázár Ervin írta
szentleckét, Szegény Dzsoni dilemmáját választottam. Hogyan leszek szabad, ha
egy lány mellett döntök? A nászutunkat követő hetekben attól féltem, hogy
valamilyen program miatt elfelejtek hazamenni, kiesik a fejemből, hogy engem
ezután mindig vár valaki. Isten lenyomata lettünk a házasságban, amelyet nem
szabad összetörni.
Távol álljon tőlem, hogy bölcs tanácsokkal az észt osztogassam bárkinek.
A házasság törékeny kincs, amelyért minden nap tennem, tennünk kell, hogy megmaradjon. Úton
járás, amelyen az individualizmusból kilépve, az egzisztencializmuson át eljutunk
párkapcsolatunkban a perszonalizmusig: Szeretlek, mert vagy! Szeretlek, mert
ilyen vagy, és nem akarlak megváltoztatni! Benned szeretnék megújulni! - Fülembe
csengenek Bulányi Gyurka bácsi szavai: "A házasság nem felbonthatatlan, ahogyan
azt az élet is mutatja, hanem Jézus szándéka szerint fel nem bontandó!"
A harmadik téma, amelyről tanítást hallunk, a kimondott szó hitelességéről
szól: Ne esküdjetek! - Emberi kapcsolatainkban tapasztaljuk, hogy szavak elveszítették
hitelességüket. Itt nem a politikáról beszélek, mert az nem is arról szól. A
két kulcsszó: "igen" és "nem". Ezek a szavak, és ami mögöttük van, az legyen
hiteles!
Szereted-e és tiszteled-e a saját életedet és az embertársaid életét? Képes vagy
ebbe akár belehalni? Elhiszed-e, hogy a házasságod az Örökkévaló életének
tükörképe? Tudod-e, hogy ez állandó feladatot is ad? Mennyit érnek a szavaid?
[Lipien Mihály, Budapest]
"Még fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszálad sem
tudod fehérré, vagy feketévé tenni." (Mt 5,36)
- Mi az, aminek az irányítása a kezemben van?
- Mire tudok határozottan igent mondani?
- Mennyire kenyerem a csűr-csavarás?
[Angel]
2020. február 23. -
Évközi 7. vasárnap
Mt 5,38-48 - "Szeressétek ellenségeiteket!"
A nemrégiben elhunyt zsidó filozófusnő, Heller Ágnes
is azt mondja - más szentírástudománnyal foglalkozó zsidó szakemberekkel
egyetemben -, hogy Jézus semmi újat nem tanított, ami ne lenne benne
az Ószövetségben. Ám Jézus radikalitást hozott! Jézus ellenségszeretetre
vonatkozó szavainak az ószövetségi írásokban olvasható gyökereire még
nem sikerült rátalálnom.
Ha igaz, hogy a zsidóság és a kereszténység istene ugyanaz a személy, aki fölkelti
napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek akkor az
ellenségszeretet tanítása is logikusan következik Isten szeretetéből. Nem
a bűnt szereti, hanem a bűnöst. Ez a Ne ölj!-parancs másik lába. A
mai politikai és időnként vallási hatalmasságok úgy kívánják kiváltságos
helyzetüket megőrizni, hogy elénk vetítenek vélt vagy valós ellenségképeket. Ősi
- de nem istentől való törvény az "Oszd meg és uralkodj!" Legyen bátorságunk
felvállalni az ellenséget nem ismerő életmódot. Nincs buzizás, nincs zsidózás,
nincs cigányozás, nincs migránsozás stb. Csak emberek vannak, akikkel szemben
egyetlen kötelességünk van: szeretni. Ennek életre váltása azonban mind egyéni,
mind pedig közösségi feladat.
Vannak benned rasszista vonások? Mit teszel azért, hogy a számodra antipatikus
emberekhez közelebb kerülj? Akarsz-e hasonlítani a mindenkit szerető Istenre?
[Lipien Mihály, Budapest]
"Hanem a szavatok igen-igen, nem-nem legyen. Ezeken
túl minden a gonosztól
van." (Mt 5,37)
- Mennyire jellemző rám az egyenes beszéd?
- Mennyire boldogító az én igenem?
- Milyen gyakran szegem meg a szavamat?