Bokor közösség
Elmélkedések

Vasárnapi elmélkedések

A vasárnapi elmélkedéseket az"Érted vagyok"folyóirat aktuális számából vettük át.

 

A 2020. februári hónap vasárnapi perikópáiról történő elmélkedő gondolataim előtt egy rövid felvezetést tartok szükségesnek elmondani. 2018 ősze óta péntek esténként rendszeresen bekapcsolódtam először az Országos Rabbiképző Zsidó Szabadegyetem heti rendszerességgel tartott hétfő esti előadásaiba, majd ugyanott a zsinagógai közösség péntek esti szombatfogadó programjaiba (bibliaóra, esti szertartás és az azt követő kiddus, vagy a mi fogalmaink szerint szeretetlakoma).
Egy új világ nyílt meg számomra azáltal, hogy a fiatal Darvas István által vezetett helyi zsidó közösséggel együtt olvassuk a Tórát, és értelmezzük annak szövegét. Ha tanulmányaim az elgondolt terveim szerint haladnak, néhány hónap múlva már az én ajkamról is elhangzanak héberül a Tóra mondatai, mivel 62 évesen nem szégyelltem beülni a fiatalok közé, hogy megkezdjem a szent nyelv tanulását. Határozottan kijelentem és leszögezem, hogy nincsenek betérési terveim, és nem a fizikai megpróbáltatások miatt. Keresem és kutatom vallási és hitbeli gyökereimet. Meg szeretném érteni a zsidó Jézust, akiből szent Pál vallásalapítót faragott. Ebben a nagy farigcsálásban azonban forgáccsá lett a Hegyi beszéd, és maradt a feltámadás "mese"-Krisztusa. Szeretném felfedezni azokat az Írásokat, amelyekre a zsidó Jézus felépítette tanítását, és amire rátette az életét.
Jelenleg még nem érzem azt, hogy Jézus tanításában semmi új nem található. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy szabad-e a kanonizált négy evangéliumot úgy olvasni, hogy annak megalapozó forrását csak felületesen ismerem. Darvas István rabbi Tóra-magyarázatai élményt adnak, mert felsorakoztatja a zsidó bölcsek tanítását és a meghatározó írásbeli hagyomány, a Misna és a Talmud gondolatait is. Elbizonytalanodtam. Úgy jártam, mint az egyszerű juhász, aki nemcsak saját nyáját gyógyította, de a környező falvakból hozzá forduló egyszerű emberek szeméről is levágta bicskájával a hályogot, hogy jobban lássanak. Amikor pedig az emberi test rejtelmeiben járatos ember elmagyarázta neki, hogy milyen bonyolult a szem, és egy rossz vágás a szemet vakká teheti, abbahagyta a "gyógyítást". Bennem is sok a bizonytalanság, hogy jól veszem-e a kezembe azt a kincset, amelyet Bibliának nevezünk, és Isten nekünk küldött üzenetének tartunk. Ezekkel a gondolatokkal nyitom ki 2020. február első vasárnapjának evangéliumi részletét.

2020. február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony
Lk 2,22-40 - "Így parancsolta ugyanis az Úr törvénye"

A gyermekség-evangélium szerinti történet helyszíne a jeruzsálemi Templom. Amikor 40 évvel ezelőtt megkezdtem szemináriumi tanulmányaimat Szegeden, nagyon szerettem volna eljutni a Szentföldre, hogy megtekintsem azokat a helyeket, ahol Jézus született, élt, tanított és meghalt. Minden könyvemet eladtam volna, hogy lábaimmal a jeruzsálemi Templom falai között járjak, annak maradványait megcsodáljam. Ma már nincsenek ilyen vágyaim és örülök, hogy mindennap a munkahelyemen ajándékba kapott íróasztali alátétemen csodálhatom meg a romjaiban is gyönyörű Templomot. Nekem azonban már egyre inkább a mennyei Jeruzsálem felé kalandoznak gondolataim.
Nem gondolom, hogy amit Lukács evangélista leírt, az helyszíni riport lenne. Most mégis behúzódom a templomnak arra a részére, ahová még a nem zsidók bemehettek, és onnan figyelem a benti eseményeket. Látni, hogy Mária és József nemcsak mint az elsőszülött gyermekük születésének örvendező szülők jöttek el, hanem a Tóra előírásai szerint megtisztult anya is beléphetett a szent helyre, hogy gyermeküket az ugyancsak a Tóra előírása szerint Istennek ajánlják.
Lukács gyermekség-evangéliumának leírásai - körülmetélés, az anya tisztulása, a gyermek felajánlása az Örökkévalónak, Simeon és Anna hálaimája, az áldozati állatok bemutatása - mind azt akarják tudatni, hogy Jézus a zsidó nép közösségének tagjává vált. Vele is ugyanaz történik, mint bármely más zsidó családban, ahol megszületik az első fiúgyermek. Ezt a midrásszerű elbeszélést azonban másik két idős ember öröme teszi ünnepélyessé és egyedivé: ők egész Izraelt szimbolizálják, az egész nép várakozását, hogy jöjjön el, érkezzen meg a várva várt Messiás. Benne reménykednek, és tőle várják életük és népük életének megújulását. Ahogyan az idősödő nagymamák és nagypapák szokták a jövő boldog reménységét meglátni a megszülető első unokában. Ez a részlet tehát nemcsak azt teszi nyilvánvalóvá, hogy gyermekként a zsidó közösség részévé vált Jézus, akinek szülei betartják a Tóra parancsait, de azt is elmondja, hogy ez a gyermek a várva várt Messiás.
A Te életedet milyen törvények irányítják? Tudatosul-e benned, hogy Te is az Egyház nagy közösségének tagja vagy? Tudsz-e még valaminek őszintén örülni? Szerinted a zsidó Jézusban eljött a Messiás? Mit vársz a Messiástól? Mi bizonyítja, hogy hozzá tartozol?

[Lipien Mihály, Budapest]

"Maga is karjába vette és áldotta az Istent." (Lk 2,28)
   - Mi miatt magasztalom az Istent?
   - Kikre szoktam áldást mondani?
   - Kiknek beszélek Isten szabadító erejéről?

Angel]

Az oldal tetejére


2020. február 9. - Évközi 5. vasárnap
Mt 5,13-16 - "Ti vagytok a föld sója, a világ világossága!"

Mit jelent a só? A Tórát, a törvényt. A Tóra a zsidóság szent könyve. Minden a Tórára épül, minden a Tóráról szól. Jézus azonban észrevette, hogy ez a kőbe vésett tanítás megmerevedett, a végtelenül sokféle értelmezés, vélemény, magyarázat által elveszítette a lényegét. A Tóra csúcsa és középpontja az Örökkévalótól kapott Tízparancsolat. Két helyen is olvasható a zsidók szent könyvében. De mit ér a törvény, ha nem tartják be? Jézus életet akar belevinni a Tórába. A mi életünket!
"Ti vagytok a föld sója!". Csak a megtartott törvény lehet az emberiség és az emberi kapcsolatok jövője. Hiába adott a Sínai-hegyen Isten parancsokat, ha nincs aki komolyan vegye és megtartsa. 1993-ban a nagy zsidó tudós, Neuer Jacob képzeletben odament a Hegyi beszédet hallgatók közé, és beszélgetést kísérelt meg Jézussal. Könyvének ezt a címet adta: A rabbi beszélget Jézussal. Erre a könyvre reagált A názáreti Jézus című könyvének első kötetében Joseph Ratzinger, amikor azt írta: "A hegyi beszédre nem lehet állam- és társadalmi rendet felépíteni... A hegyi beszéd üzenete más síkon helyezkedik el" (106. oldal). Aki nem hisz Jézus tanításának megvalósíthatóságában, az tényleg jobban tette, hogy lemondott.
A zsidó Jézus a Tórát próbálta megújítani, elmélyíteni és a hétköznapi életre alkalmazni. De ha a zsidóság nem tartja be a Tórát, ha annak radikális megújítását, a Hegyi beszédet nem veszi komolyan a kereszténység, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát pedig az emberiség, akkor ezzel nemcsak az Örökkévaló törvényeit szabotáljuk, hanem képmutató életet is élünk. Ha elfogadjuk, hogy demokratikus kormányaink fegyverekké kovácsolják ekevasainkat, mert az több bevételt és hasznot hoz, akkor a Sátán cinkosai leszünk a Tórával és az imakönyvvel a kezünkben.
Számodra fontos a Tóra? Hiszel a Hegyi beszéd megvalósíthatóságában? Akarod, hogy egyetemes törvénnyé váljanak Isten utat mutató szavai? Mit teszel ennek érdekében? Te a föld sója vagy?

[Lipien Mihály, Budapest]

"A fény ti vagytok a világnak. Nem bújhat el egy hegyen fekvő város!" (Mt 5,14)
   - Mennyire kedvelem a fényt?
   - Hol tudok világosságot gyújtani?
   - Van-e olyan, akitől sajnálom a fényt?

[Angel]

Az oldal tetejére


2020. február 16. - Évközi 6. vasárnap
Mt 5,17-37 - "... hogy tökéletessé tegyem!"

Jézus nem új vallás alapítója, hanem az ősi zsidó vallás megújítója volt. Semmit nem akart elhagyni a törvény, a Tóra előírásaiból, de a megmerevedett, kiüresedett formát megújuló tartalommal töltötte meg. Ő nem a törvény formális megtartására teszi a hangsúlyt, hanem a törvénynek a hétköznapi életté váltására. Ha megállunk a Biblia szövegének olvasásánál, tanulmányozásánál, kutatásánál, és az életünket nem járja át a tanítás teljessége, akkor nem remélhetjük, hogy itt a földön megvalósul az Isten országa, amely halálunk után átvezet az Örökkévaló országába. A két ország egymásra épül. A mai evangéliumi rész három törvényi előírás fontosságára és lényegére irányítja figyelmünket.
Az első, az emberiség legfontosabb isteni alaptörvénye: Ne ölj! - Olyan alapvető tórai parancs, amely nem igényel magyarázatot, egyszerűen kimondja, hogy az emberi kapcsolatokban semmilyen formában nincs helye a gyilkolásnak. Jézus a gyilkoláshoz vezető úton akar minket megállítani azzal, hogy a békülésre szólít fel, akár te sértetted meg embertársadat, akár te voltál a sértés elszenvedője. Ne sértegess, és ne nézz le senkit! A Ne ölj!-parancs megkérdőjelezhetetlen isteni törvény.
Óriási eredmény, hogy a holokauszt fájdalmas tragédiája után az Európai Unió közössége eljutott annak felismerésére, hogy nem lehet olyan súlyos ok, ami miatt a hatalom elveheti egy ember életét. De jönnek az elbizonytalanító kérdések: Mi van, ha valaki az életedre, a családod életére, a hazád, a nemzeted életére tör? A Tóra Ne ölj!-parancsa ekkor is érvényes! A magunk és a hozzánk tartozók életét nem védhetjük meg a másik ember elpusztításával. A magzat élet védelmében - nagyon helyesen - felemeli szavát az Egyház. De mi keresnivalónk van a hadseregben? Mi szükség van katonai lelkészségekre? Vagy mégsem akarjuk komolyan venni a Ne ölj!-parancsot? Az igazi nagy baj az, hogy nem hiszünk az erőszakmentesség békességteremtő erejében, és nem hiszünk a túlvilágban sem. Azt csak megszokásból elmondjuk a Hiszekegyet imádkozva.
A másik fontos törvényi előírás a mai evangéliumi részletben a házastársi közösség védelmére megfogalmazott parancs: Ne törj házasságot! - Minden alkalommal megráznak a környezetemből - szerencsére ritkán érkező - hírek, hogy valakik válnak. Bennem is félelmet generálnak, önvizsgálatra késztetnek. Amikor 22 évvel ezelőtt az esküvői szertatásunkon felolvastam a Lázár Ervin írta szentleckét, Szegény Dzsoni dilemmáját választottam. Hogyan leszek szabad, ha egy lány mellett döntök? A nászutunkat követő hetekben attól féltem, hogy valamilyen program miatt elfelejtek hazamenni, kiesik a fejemből, hogy engem ezután mindig vár valaki. Isten lenyomata lettünk a házasságban, amelyet nem szabad összetörni.
Távol álljon tőlem, hogy bölcs tanácsokkal az észt osztogassam bárkinek. A házasság törékeny kincs, amelyért minden nap tennem, tennünk kell, hogy megmaradjon. Úton járás, amelyen az individualizmusból kilépve, az egzisztencializmuson át eljutunk párkapcsolatunkban a perszonalizmusig: Szeretlek, mert vagy! Szeretlek, mert ilyen vagy, és nem akarlak megváltoztatni! Benned szeretnék megújulni! - Fülembe csengenek Bulányi Gyurka bácsi szavai: "A házasság nem felbonthatatlan, ahogyan azt az élet is mutatja, hanem Jézus szándéka szerint fel nem bontandó!"
A harmadik téma, amelyről tanítást hallunk, a kimondott szó hitelességéről szól: Ne esküdjetek! - Emberi kapcsolatainkban tapasztaljuk, hogy szavak elveszítették hitelességüket. Itt nem a politikáról beszélek, mert az nem is arról szól. A két kulcsszó: "igen" és "nem". Ezek a szavak, és ami mögöttük van, az legyen hiteles!
Szereted-e és tiszteled-e a saját életedet és az embertársaid életét? Képes vagy ebbe akár belehalni? Elhiszed-e, hogy a házasságod az Örökkévaló életének tükörképe? Tudod-e, hogy ez állandó feladatot is ad? Mennyit érnek a szavaid?

[Lipien Mihály, Budapest]

"Még fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszálad sem tudod fehérré, vagy feketévé tenni." (Mt 5,36)
   - Mi az, aminek az irányítása a kezemben van?
   - Mire tudok határozottan igent mondani?
   - Mennyire kenyerem a csűr-csavarás?

[Angel]

Az oldal tetejére


2020. február 23. - Évközi 7. vasárnap
Mt 5,38-48 - "Szeressétek ellenségeiteket!"

A nemrégiben elhunyt zsidó filozófusnő, Heller Ágnes is azt mondja - más szentírástudománnyal foglalkozó zsidó szakemberekkel egyetemben -, hogy Jézus semmi újat nem tanított, ami ne lenne benne az Ószövetségben. Ám Jézus radikalitást hozott! Jézus ellenségszeretetre vonatkozó szavainak az ószövetségi írásokban olvasható gyökereire még nem sikerült rátalálnom.
Ha igaz, hogy a zsidóság és a kereszténység istene ugyanaz a személy, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek akkor az ellenségszeretet tanítása is logikusan következik Isten szeretetéből. Nem a bűnt szereti, hanem a bűnöst. Ez a Ne ölj!-parancs másik lába. A mai politikai és időnként vallási hatalmasságok úgy kívánják kiváltságos helyzetüket megőrizni, hogy elénk vetítenek vélt vagy valós ellenségképeket. Ősi - de nem istentől való törvény az "Oszd meg és uralkodj!" Legyen bátorságunk felvállalni az ellenséget nem ismerő életmódot. Nincs buzizás, nincs zsidózás, nincs cigányozás, nincs migránsozás stb. Csak emberek vannak, akikkel szemben egyetlen kötelességünk van: szeretni. Ennek életre váltása azonban mind egyéni, mind pedig közösségi feladat.
Vannak benned rasszista vonások? Mit teszel azért, hogy a számodra antipatikus emberekhez közelebb kerülj? Akarsz-e hasonlítani a mindenkit szerető Istenre?

[Lipien Mihály, Budapest]

"Hanem a szavatok igen-igen, nem-nem legyen. Ezeken túl minden a gonosztól van." (Mt 5,37)
   - Mennyire jellemző rám az egyenes beszéd?
   - Mennyire boldogító az én igenem?
   - Milyen gyakran szegem meg a szavamat?

[Angel]

Az oldal tetejére


Légy hű önmagadhoz,
és légy jó másokhoz.
Ebben minden benne van.
(Kung Fu-Ce)

 

Archív elmélkedések Achívum