A vasárnapi elmélkedéseket az
folyóirat aktuális számából vettük át.
2017. február 5. - Évközi
5. vasárnap
Mt 5,13-16 - Tanítványi feladat: só
és világosság
Jézus képes hasonlata szemléletesen mutatja meg, mi az ő tanítványainak
a feladata.
A só nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Nem kell belőle sok, csak egy
csipetnyi. Ha nincs, hiánya nagyon érezhető. A só funkciója is jelentős:
ízesít, tartósít, baktériumokat öl, tisztít, és nagyon erős vegyület.
A jézusi tanítvány ízesíti, színesíti a világot látásmódjával, gondolkodásával,
és főleg cselekedeteivel. - Egy idősebb munkás a gyárban minden héten
elmondja fiatalabb munkatársainak, mit hallhattak volna Jézus életéből,
ha részt vettek volna a vasárnapi szentmisén. Sokszor megmosolyogják, de egyre
többször mondják neki: "Igazad van, Öreg!"
Békés, erőszakmentes szeretetükkel, konfliktusmegoldó képességükkel a keresztények
tartósíthatják igazán a világot. A békességesek nemcsak Isten fiai, hanem az ő örökrészük
lesz a Föld is (Mt 5,5; 5,9).
A tanítványok feladata, hogy megtisztítsák önmagukat, környezetüket, a világot
a bűn, az önzés, a szeretetlenség, a gyűlölet minden formájától.
A keresztényeknek erősnek kell lenniük. A gyenge embert elsodorja a világ.
A szellemben-lélekben erősek tudnak segíteni a testi-lelki rászorulókon.
- Baleset ért egy hívő asszonyt. Szinte még meg sem gyógyult, de segíteni
kellett egy másik idősnek, aki a lábát törte. Gondolkodás nélkül vállalkozott
a segítségnyújtásra. Még a saját fájdalmait is elfelejtette közben.
A depressziós, keserű, panaszkodós, elégedetlenkedő, kritizáló világba
kellenek a fénylő, világos, útmutató keresztények.
Örök karácsony c. novellájában Szabó Dezső ír egy bezárkózott, megkeseredett
férfiról, aki életében egyszer elment a Balatonra, mire a fürdőzők
ecet ízűnek érezték a tavat… A novellában szereplő vénlányról pedig
azt írta: a fiúlegyek nem szálltak be a szobájába a riasztó látvány miatt…
"Sok templomba járó ember nem rendelkezik tudatosan ápolt Isten-kapcsolattal" (Pál
Ferenc). Pedig ez segítene abban, hogy az emberek életéhez segítséget adjunk.
"Lelki irányítás nélkül az ember olyan, mint a kert kerítés nélkül" (Keresztes
Szent János). A lelki irányítók nem vezetők, hanem kísérők. Kísérni
kell mindazokat, akik meg akarják ismerni a jézusi utat. Meg kell mutatni Isten
Országa szépségét, a szolgálat fontosságát.
Áldozat nélkül nincs keresztény élet. Az életáldozat a legfontosabb mozzanat
a hívők életében. Aki só és világosság a világunkban, teljesítette keresztényi
kötelességét.
[Vincze József, Pér]
"A fénye ti vagytok a világnak. Nem bújhat el a hegyen fekvő város." (Mt 5,14)
- Mennyire szeretem a fényt?
- Mennyire védekezem a fénnyel szemben? Miért?
- Mennyire szeretek szem előtt lenni? Kik számára?
2017. február 12. - Évközi
6. vasárnap
Mt 5,17-37 - Megszigorított erkölcsi szabályok
Sokan úgy tartják, hogy a jézusi parancsok megtarthatatlanok, mert túl szigorúak,
kemények. Mások azt mondják, eljárt felettük az idő, ma már nem aktuálisak.
Mindezeknek az ellenkezője igaz. Jézus megszigorította az erkölcsi szabályokat,
de nem azért, hogy gúzsba kösse az ember életét, szabadságát, hanem hogy lehetővé
tegye lelki-szellemi kibontakozását. Aki az erkölcsi törvényekben csak tiltást,
korlátozást, kötöttséget lát, az még nem ismeri igazán az Isten Országába vezető utat.
Jézus megszigorította a Tízparancsolat 5. parancsolatát (Ne ölj!). A sértegetés,
a haragtartás, a gyűlölet egyenes ágon vezet az öléshez. Sajnálatos látni,
hogy napjainkban a sértegetés, a rosszindulatú rágalmazás, a becsületsértés mindennapos,
a nagypolitikában is, a családokban is, de az élet minden területén is.
Sokszor belegázoltak az én becsületembe is, és tudom, milyen nehéz a megbocsátás,
a felejtés, az emberi kapcsolatok helyreállítása.
Ha megvalósulna, hogy lelki ajándékainkat csak akkor vinnénk az oltárhoz, ha
mindenkivel kibékültünk, nagyon kevesen lennének az áldozatbemutatók.
Nagyszüleimtől hallottam, hogy amikor missziós lelkigyakorlatot tartottak
a faluban, a lelkigyakorlat vezetője f mindenkit elszólított: Amikor megszólal
a harang, menjenek el haragosaikhoz, és béküljenek ki. Sokan csak a kertek alatt
mentek, de elmentek kibékülni.
Napjainkban még keményebbnek tűnik a Tízparancsolat 6. parancsolatának szigorítása
(Ne paráználkodj, ne törj házasságot!). Ifjú hittanosaimmal kemény szócsatát
vívtunk ebben a kérdésben: szerintük ez a parancs végképp megtarthatatlan. Kérdeztem
tőlük, hogy akkor húzzuk-e ki a Szentírásból mindazt, ami nehéz, és mi alakítsuk-e
Jézus gondolatait a miénkhez, vagy pedig vállaljuk a nehéz parancsok megtartását?
Ebben az utóbbiban maradtunk.
A családok szétesését a hűtlenség okozza. Akiben nincs meg a gondolat fegyelme,
abból az élet fegyelme is hiányzik. - Egy sokgyermekes édesapa mondta el, bőven
lett volna alkalma megcsalni a feleségét, de mindig győzött benne a szeretet,
amellyel szerette a feleségét.
Korunk gátlástalan az ösztönök felkorbácsolásában. A következmények enyhítésében
már egyáltalán nem érzi magát illetékesnek.
A Tízparancsolat 2. parancsolatát (Isten nevét hiába ne vedd!) Jézus azzal egészítette
ki, hogy az eskü is felesleges. Az eskü a szó nyomatéka. Ha valaki igazat mond,
nem kell megerősíteni az állítását. Az igazság a szó legfőbb nyomatéka.
Ha valaki nem mond igazat, a hazugságot nem szabad nyomatékozni. Jézus e szigorításban
arra hívja fel a figyelmünket, hogy mondanivalónk legyen egyértelmű. Legyünk
szavahihetőek, következetesek.
1986-ban az állampárt követelésére államesküt kellett volna tennem. Ezt megtagadtam,
hivatkoztam a jézusi tanításra, és arra, hogy a lelkiismeretem tiltakozik egy
ateista, Isten- és emberellenes diktatúrára hűségesküt tenni. Nagy lett a
visszhangja. Püspökömet arra kötelezték, hogy a létező legnagyobb büntetést
adja, de ő 1989-ig húzta-halasztotta a dolgot. Ekkor megszüntették az államesküt.
Jézus törvényszigorításai nem korlátozni, hanem felemelni akarnak bennünket.
Ha megtartjuk, nekünk lesz jó.
[Vincze József, Pér]
"Ne gondoljátok, hogy feloldozni jöttem a törvényt, vagy a prófétákat! Nem feloldani jöttem, hanem teljessé tenni." (Mt 5,17)
- Mennyire kedvelem a szabályokat?
- Milyen alapon méricskélem a szabályokat?
- Milyen viszonyban vagyok Istennel?
2017. február 19. - Évközi
7. vasárnap
Mt 5,38-48 - Az ellenségszeretet a kereszténység
fokmérője
Világunkban farkastörvények uralkodnak. Az ellenséget feljelenteni, megsemmisíteni,
megalázni, eltiporni, az útból félretenni kell - ezt tanítja, sulykolja az evilág.
Jézus tudja és tanítja, hogy aki a rosszat rosszal viszonozza, az tovább fonja
a bűn, a gonoszság fonalát. A rossz folyamatát megszakítani csak jósággal,
szeretettel lehet. Ne vonjam szeretetem körét olyan szűkre, hogy csak azok
férjenek bele, akiket könnyű szeretnem.
Ha megvalósul az ellenségszeretet, az nagy tanúságtétel.
Kerényi Lajos piarista szerzetes mondta el, hogy kórházlátogatásai alkalmával
találkozott egy idős férfival, akiről kiderült, hogy ő volt az
a bíró, aki elítélte Mindszenty bíboros urat, és őt is. Megrendítette a
találkozás, megölelte elítélőjét, aki sírt, bevallotta bűneit, majd
feloldozásban és a betegek kenetében részesült. Azt kérdezte az egykori hetyke
vérbíró: "Akkor nyugodt lehetek?" Kerényi atya ennyit válaszolt: "Igen,
az irgalmas Jézus megbocsátott önnek."
Ha Isten szeretete nem válogat igazak és bűnösök, érdemesek és érdemtelenek
között, akkor ezt mi se tegyük.
Magam kétszer küzdöttem meg az ellenségszeretet parancsával. Filmfelvételen találkoztam
azzal a tartótiszttel, aki a kommunista időkben irányította második állomáshelyemen
a megfigyelésemet, lejáratásomat. Beszélgetésünk végén biztosítottam arról, hogy
nincs bennem harag, gyűlölet iránta sem. Hosszan gondolkodott, majd megköszönte,
és azt mondta: "Ez igazi papi tulajdonság."
A másik az volt, amikor kiderült, ki volt az, aki több mint száz oldalon jelentett
a kommunista titkosszolgálatnak a mindennapjaimról, a találkozásaimról. Őt is
biztosítottam a szeretetemről, megbocsátásomról. Megrendítő volt a
találkozás, de nem esett nehezemre szívből megbocsátani neki. Élete végéig
az íróasztalán tartotta a megbocsátásomról szóló levelet.
De milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy az ellenségszeretet parancsát
képesek legyünk megtenni?
Az első az imádság. Isten színe előtt nem lehetek kétszínű. Neki
be kell vallanom szívem érzéseit. Ő elveszi szívünkből a neheztelést, a
haragot, a megbántottságot. Az igaz, hogy ehhez sokat kell az ő színe előtt
lenni.
Egyik lelkigyakorlatunkat a Börzsönyben tartottuk. Testvéri tanácsra néma csendben
mentünk fel egy hegycsúcsra, közben életünk hátizsákjából kidobáltuk azokat a
dolgokat, amik hátráltatják, nehezítik életünket. Bizony sokféle neheztelést,
megbántódást, sértődöttséget kellett kidobnom lelki hátizsákomból.
Imádkozni a rágalmazóinkért - fantasztikus jézusi utasítás. Sokszor kellett gyakorolnom,
hogy a mindennapjaimat ne nehezítsék ellenségesen viselkedő embertársaim
megnyilatkozásai.
Aki jót tud tenni ellenségeinek, az valóban érti a jézusi gondolat lényegét.
"A hit szeretet nélkül fanatizmus. A felelősség szeretet nélkül könyörtelenné
tesz. A tudás szeretet nélkül kritizálóvá, kioktatóvá tesz."
[Vincze József, Pér]
"Adj a tőled kérőnek és a tőled kölcsönözni akarótól ne fordulj el." (Mt 5,42)
- Milyen fokú kényszerítésnek szoktam engedni?
- Milyen fokú kéréseket szoktam teljesíteni?
- Milyen fokú kölcsönöknek vagyok hajlandó eleget tenni?
2017. február 26. - Évközi
8. vasárnap
Mt 6,24-34 - Gondban lenni Isten Országáért
kell
A bizalom ellentéte az aggodalom, ami negatív lelki folyamat.
Aki aggódik, az
fél a jövőtől. Nem biztos benne, hogy elvárásainak megfelelően
alakul az élete. Bizonyos határvonalig az aggódás nem rossz, de az állandó nyugtalanság
tönkreteszi az életet, s a környezetére nézve is káros az aggodalmaskodó, kishitű ember.
Jézus arra is tanít: Ne azért legyünk gondban, hogy mit eszünk, iszunk, mibe
öltözködünk, hol lakunk, mert ezeken felül vannak magasabb vágyak, élvezetek.
Gondolkodni, alkotni, közösséget teremteni, békességben élni, hinni, szolgálni
embertársainkat, Isten földi Országát építeni, olyan dolgok, események, amely
felette állnak a létfenntartás ösztöneinek.
A növény- és állatvilágot nézve nem lenne okunk az aggodalmaskodásra. Bakonyi
táborozásaink idején rácsodálkozunk a növényekre, nem tudnak elmozdulni a helyükről,
mégis tudnak élni, pompázni, virulni. Megcsodáltam, ahogy a kis madarak nappal,
a denevérek este megszerzik az életben maradásukhoz szükséges élelmet.
Azért nincs szüksége az embernek az aggodalomra, mert a Teremtő úgy teremtett
meg bennünket, hogy képesek vagyunk a munkavégzésre. Mindenki előteremtheti
magának az életéhez szükséges javakat. De nemcsak ebben mutatkozik meg a gondviselés,
hanem embertársaink szeretetében is.
Isten bankója c. írásában Gárdonyi Géza elmondja, hogy egy elegánsan öltözött
férfi minden évben kiválaszt egy hajléktalant, és biztosítja számára, hogy
újból felépítse az életét, mert valamikor ő is így tudott kimenekülni a hajléktalanok
sorsából.
Az biztos, hogy Isten nem dolgozik helyettünk. Nem várhatjuk, hogy munka és
erőfeszítés
nélkül majd jól élünk. Az sem lenne helyes, ha anyagilag támogatnánk az ügyeskedőket,
a szélhámosokat, a munkakerülőket. Egy nagyáruház parkolójában azt mondta
nekem egy kéregető: "Miért kellene dolgoznom? Jól megélek az emberi
hiszékenységből."
Arra már jóval nehezebb válaszolni, hogy a Gondviselés miért nem vigyáz a naponta
éhenhaló emberszázezrekre, a mélyszegénységben élő milliókra. Ezt valószínűleg
nem is a Gondviselésen kellene számon kérni, hanem a mohó embereken. Nagyon szétvált
a szükséglet és az igényszint. Ha mindenkinek az igénye csak annyi lenne, mint
a szükséglete, nem lenne ilyen kiáltó ellentét gazdagok és szegények között.
Jézus azon kijelentésének realitását, hogy "keressük elsősorban Isten
Országát, és annak igazságát, a többi megadatik hozzá" - sokszor megtapasztaltam.
Nem azért, mert az Ország építésével kiváltságosak lettünk, hanem azért, mert
sok testvért, barátot szereztünk, akik értékelik és segítik munkánkat, életünket.
Azt az igazságot is a szívünk mélyébe kell írni, hogy ne zsúfoljuk bele a mába
a holnap gondjait. A jövőért való aggódás hibájába én is sokszor beleestem,
de mindig bebizonyosodott, hogy fölösleges volt.
Jézus nagyszerű tanítása, amelyet a mai evangéliumban elmondott, ma is érvényes.
Ha megtartjuk, nekünk lesz könnyebb.
[Vincze József, Pér]
"Keressétek előbb az Isten Országát, s annak megfelelő életmódot és a többit mind megadják nektek." (Mt 6,33)
- Mire van szüksége szerintem az embereknek?
- Hol keresem a korproblémák megoldását?
- Mennyire határoznak meg a kortársaim?
