"Aki az én testemet eszi és az én véremet issza, annak örökélete van és én majd feltámasztom az utolsó napon." (Jn 6,56)

   - Mi számít nálam valóságnak?
   - Hogyan viszonyulok a misztériumokhoz?
   - Mennyire élek Jézusban? Mennyire él bennem Jézus?

[Angel]

---

2014. június 26. - Péter és Pál apostolok ünnepe
Mt 16,13-19- "Én erre a sziklára építem egyházamat"

Életünkben a mindennapi kenyér megléte minden időben létfontosságú volt. Az emberiség vágyakozik rá, hogy el nem múlóan birtokolja az életet biztosító kenyeret. Így volt ez Jézus korában is, amikor a napi túlélés megteremtése talán még nehezebb volt, mint ma. A kenyér fontosságát, életünkben játszott szerepét mutatja, hogy része Jézustól tanult egyetlen imádságunknak, a Miatyánknak, és a Sátán is ezzel kísértette meg elsőként Jézust a pusztában. Nem csoda tehát, hogy Jézus ismét a kenyér hasonlatához fordul, amikor az Atya világát akarja érthetővé tenni hallgatósága számára. Tudja, hogy a nép számára központi, a kelleténél is sokkal fontosabb kérdés a mindennapi betevő falat megléte.
A pusztában megimádkozott igazságot, a "Nemcsak kenyérrel él az ember" fölismerését szeretné továbbadni az őt kérdezőknek. Saját magát, saját testét, saját sorsát kínálja el nem múló kenyérként. Hasonlata azonban botrányos. A bibliai manna, az égből hullott kenyér csak a test túlélését biztosította. De az ember szíve mélyéből elutasítja az elmúlást, hiszen örök életre vágyó lények vagyunk.
Jézus megismerte az örök élet titkát, az Atyával való találkozás örömét. Ez a találkozás életre szóló küldetést eredményezett. Jézus tehát világosan látja az Atya világának teremtő erejét, szerető jóságát, az Ószövetség istenképével ellentétes megbocsátó, hívogató, átölelő lényét. De azt is tudja, az Atyához a régi úton nem lehet eljutni. A bosszúálló Istennel fenyegető tanításon fölnőtt nemzedék, a nemzeti függetlenségért áhítozó, az ezt dicsőséggel elhozó Messiásra időtlen-idők óta várakozó nép számára egyelőre botrány a szerető, méghozzá mindenkit szerető Atya képe. Pedig nincs más út, akár tetszik ez hallgatóságának, akár nem!
A Jézus által megélt élet, az Ő teste által átélt sors, az életodaadásig tartó megbocsátó szeretet az egyetlen módja, hogy örök életünk legyen. Át kell gondolnom, számomra mit jelentenek Jézus szavai! És mit jelent számomra az egyház Oltáriszentség- ünnepe, más elnevezéssel Krisztus titokzatos testének ünnepe (Corpus Christi Mysticum)? Van-e szándékom és erőm az egyházi hagyomány mellett (vagy azon túl?) a jézusi tanítás megvalósítására?

[Bajnokné Benyhe Judit, Budapest]

"Válaszképpen aztán a Szabadító azt mondta neki: "Boldog vagy Simon, Jóna fia, mert nem test és vér nyilatkoztak meg neked, hanem Atyám az egekből." (Mt 16,17)
   - Mennyire egyedi a hitem, hitvallásom?
   - Kinek tarom Jézust?
   - Mennyire érzem magam Isten gyermekének?

[Angel]