BIZS 2014
Székesfehérvár, 2014. április 25–27.

Téma: A jézusi szegénység és a nagycsaládban élés, gazdálkodás

Az összefoglalót a BIZS szervezõi és Bajnok Zsuzsó készítette

BIZS 2013
Gánt, Fecskepalota 2013. április 26-28.

  
  Téma: Hitünk és magyarságunk kapcsolata

  Büki Dani összefoglalója: "Él nemzet e hazán"

BIZS 2012
Szigetszentmárton, 2012. április 13-15.

  Király Kata összefoglalója  

  További információk a BIZS 2012 honlapján

BIZS 2011
Tahi, Baptista Tábor, 2011. április 29. - május 1.

  
  Meghívott előadók:
  Pál Feri
  Takáts Péter

  További információk: a BIZS 2011 honlapján

BIZS 2010
Cegléd, 2010. április 9 –11.

  Szösszenet a 2010-es BZS-ről
  (Király Mátyás összefoglalója)

BIZS 2009
Cegléd, 2009. április 24 –26.

BIZS 2009 – egy szervező szemével –- Kecskés András összefoglalója

BIZS 2008
Pusztamarót, 2008. április 11–13.

  Kecskés András remek összefoglalója >>

BIZS - 2007

Beszámoló
... egy résztvevő szemével

Bevallom őszintén, sokáig gondolkoztam, hogy jelentkezzek-e az idei BIZS-re, valahogy hiányzott belőlem a lelkesedés... És mégsem bántam meg.
Amikor a többiekkel azt beszéltük, hogy mikor indulunk és hogy jutunk el Csobánkára, már alig vártam!
Megérkezve először megcsodáltuk a gyönyörű zöld tájat, miközben két lóval is összebarátkoztunk… Majd következtek a programok… Dani előadását hallgatni igencsak gondolatébresztő volt számomra, sok olyan mondat volt, ami mintha egyenesen nekem szólt volna. A Napközinek és Orsi közijének áhítata meghitt hangulatot teremtett mindkét alkalommal. A teaház… azt hiszem, nem kell mondanom, hogy nemcsak nekem tet-szett, és persze este a tánc...:-) Örülök, hogy a vállalások is gyorsan és gördülékenyen zajlottak.
A kiscsoportos beszélgetés élmény volt számomra, legalábbis örömmel hallgattam mindenkit, úgy éreztem, hogy érdekel minket egymás véle-ménye és az egész igencsak játékos hangulatúra sikeredett.
A mostani BIZS-en az én szemszögemből nézve a személyes beszél-getéseken volt a hangsúly. Örülök, hogy volt, aki meghallgatott és volt, akiket én hallgathattam meg, még akkor is, ha csak pár percet tudtunk beszélni, mert már épp indulóban volt.
Többek között azért is tetszett az idei BIZS, mert idén gyönyörű napsütés fogadott minket, ellentétben a tavalyival, amikor végig fagyoskodtunk.
Néhány embert kérdezgettem, akik először voltak itt, és azt mondták, hogy tetszik nekik és jól érzik magukat.
Köszönöm a szervezőknek, hogy sikerült egy kellemes hétvégét szerezni-ük sokunk számára!
Mészáros Villő

Megvolt. Túl vagyunk rajta. A szervezők számára nagy megkönnyebbülés, hogy 2007. április 27–29 között Csobánkán sikeresen lezajlott a Bokor ifjúságának legnagyobb szabású évenkénti találkozója. Az előző évek szervezői magasra tették a lécet. Az ideiek tudásuk legjavát próbálták nyújtani. Az eredményt nem a szervezők feladata megítélni.
A BIZS fő kérdése az alábbi mondatban foglalható össze: mennyi időt szánsz a Bokorra és mit teszel a Bokorért a következő egy esztendőben? A szombati kiscsoportos beszélgetések összegzése után úgy tűnik, választ kaptunk e kérdésre. Mindenki örül a meglévő programoknak, akci-óknak, Bokor-eseményeknek, és lehetőségeihez mérten igyekszik részt venni rajtuk. Sokan szívesen besegítenek egy-egy feladat megszervezé-sébe vagy még inkább lebonyolításába, ám igen kevesen vágnák olyan nagy fába a fejszéjüket, hogy maguk vállalják egy program megszer-vezésének irányítását, netalán új kezdeményezések beindítását.
Ez tehát a helyzet ma a Bokor ifjúságában. Gondolom, senkinek nem okozott nagy meglepetést, azonban talán mégsem árt világosan kimon-dani, ugyanis az a feladatunk, hogy ebből a helyzetből próbáljuk a legtöbbet kihozni. Örülök, hogy a következő évben sem leszünk híján ifjúsági programoknak, és mindegyiknek akad gazdája. Örülök, hogy minden zsinat egy kicsit felfűti a lelkesedést (az enyémet legalábbis), hogy érdemes és fontos tenni a Bokorért. Öröm látni, hogy sokan várták az idei, és sokan várják már a következő évi BIZS-t is.
Hogy az a „bizsonyos” léc most milyen magasra került, azt majd a követ-kező évi BIZS-szervezők fogják eldönteni.

Bajnok Dániel

BIZS - 2006

Az idei BIZS-t Csobánkán tartottuk, április 28-30-ig. A két és fél napos programon összesen 98 fiatal fordult meg. A péntek esti vacsorát lelki ráhangolódásként verses-zenés elcsendesülés követte, majd a 12 dühös ember c. filmet nézhették meg az érdeklõdõk. Szombat reggel Kristóf a közösség összetartó erejérõl, a közösségbejárás múltjáról, jelenérõl, a barátságépítés és ifjúsági programok fontosságáról beszélt gondolatébresztõ elõadásában. Az ezt követõ kiscsoportos beszélgetések az egyén és közösség kapcsolatáról, az eszményeinkrõl szóltak. Miután jól kibeszéltük magunkat, kipróbáltuk, milyen lehet másfél órán keresztül egyetlen szó nélkül, csendben figyelni egymásra; a kiscsoportok feladata egy festmény közös elkészítése volt. Este villámkoncertet adott "Bokor Gyöngyei", majd hajnalig tartó táncház és karaokee vette kezdetét. A vasárnapi misét Tádé tartotta - igazi tádés mise volt, mondanivalóval, kacagással, kérdésekkel. Az ezt követõ "Vállalások" részben megterveztük és beosztottuk a következõ munkaév feladatait. Számos program gazdára lelt, új barátságok szövõdtek, végül a minél több évközi találkozás reményében váltunk el - talán ez is mutatja a BIZS létjogosultságát.

Bajnokné V. Orsi

BIZS - 2005

Két közösség közös értékelése csiszolgatta az alábbiakban olvasható beszámoló gondolatait, amelyekért azonban kizárólag írójuk felelõs.

A tavaly lerakott alapokat folytatva került sor április 29. és május 1. (péntek-vasárnap) között a Bokor fiatalságának legnagyobb szabású találkozójára, az Ifjúsági Zsinatra. A szervezõk idén is a festõi szépségû Völgységben fekvõ Váralját választották helyszínül. A friss levegõjû, kies ifjúsági táborban péntek estére kb. 70-80 fiatal gyûlt össze - jó részük közösségbe járó Bokor-tag, ám szép számmal akadtak "szimpatizánsok", barátaik hívására érkezett érdeklõdõk is. A szervezõk (Bóta Péter, Bachraty Zsófia, Frank "Sitya" Tamás) idén is megtettek minden tõlük telhetõt annak érdekében, hogy az egybegyûltek számára kellemes közös élmény legyen az együtt töltött néhány nap. A tavalyi BIZS-zsel ellentétben az idõjárás ezúttal igencsak kegyes volt hozzánk, a hûvös éjszakákat leszámítva mindvégig nyáriasan meleg idõben volt részünk.

Az elsõ nap estéjén - a regisztrációt, az elvackolódást és a megkésett vacsorát követõen - Vincze Péter gondolatébresztõjét hallgattuk meg. Az elõadó nem kímélte kicsiny Bokrunkat, hanem igyekezett megfogalmazni azokat a neuralgikus pontokat, amelyeken a fiataloknak változtatniuk kell: az idõsebbek elvárásaihoz, a családhoz, a felismert eszményekhez meg kell találnunk a megfelelõ hozzáállást. Az elõadás részleteire most nincs mód kitérni; az érdeklõdõ olvasó megtalálhatja néhány fontosabb gondolatát Vincze Péter neve alatt a Bokorhúsvétról szóló, elektronikusan terjesztett összeállításban. A gondolatébresztést követõ esti mese illetve a nap lezárása után ki-ki nyugovóra térhetett, vagy beszélgethetett, amíg kedve tartotta.

A szombati nap alkotta a BIZS gerincét: ekkor került sor Mészáros András szituációs játékára a közösségekrõl, illetve délután ennek közös kiértékelésére, és az idei vállalásaink megfogalmazására. A szituációs játékban kb. 6 fõs csoportokban adtuk elõ (az instrukcióknak megfelelõen), hogy miképpen alakul ki egy meghatározott karakterekbõl álló baráti társaság, és ez a társaság hogyan válhat keresztény kisközösséggé, miközben különbözõ konfliktushelyzetekkel ( antiszociális tag, új tag érkezése, stb.) szembesül. A játék mindenkit megmozgatott, a rögtönzött jelenetek egyszerre voltak mulatságosak és mély értelmûek az elõadóknak és a nézõknek egyaránt. A szituációs játékot ebéd követte, amely után néhányan hûvös helyre húzódtak egy kis délutáni ejtõzéshez, míg mások a focipályán "gyûjtöttek erõt" a folytatáshoz. Délután kiértékeltük Mészáros Andris játékát, majd rátértünk az idei év ifjúsági vállalásainak tárgyalására, amelynek keretében mindenkinek lehetõsége volt kifejtenie, hogy milyen feladatokat vet fel a következõ esztendõ (netán a hosszabb távú jövõ), és hogy ezeknek megszervezését, lebonyolítását illetve az ezekben való segédkezést ki vállalja. A vacsora után az EX zenekar adott koncertet a BIZS vájt fülû közönségének a focipályán. A koncert után kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettünk, ki-ki a maga módján értékelve az aznapot, majd a lelkes ifjúság zenés-táncos mulatságot csapott a tábor nagytermében. (E sorok írója ekkor már az igazak álmát aludta...)

Vasárnap délelõtt Mlecsenkov Angel (Öcsi) tartott nekünk szentmisét, amely méltó és lelkesítõ zárása volt a BIZS-nek. A mise utáni percek-órák a szomorú-vidám búcsúzkodás jegyében teltek. Ki vonattal, ki autóval vágott neki a hazavezetõ útnak, ám azt hiszem, mindannyian azzal az érzéssel távoztunk, hogy jó volt együtt lenni a barátokkal, a tágabb közösséggel.

Eddig a száraz tények. De vajon ki mennyire volt megelégedve azzal, amit idén Váralján kapott? Mindenki másképp viszonyul e kérdéshez. Elegendõ-e, ha mindenki (vagy legalábbis a résztvevõk túlnyomó része) úgy utazik haza, hogy jól éreztük magukat együtt? Kell-e ennél több egy Bokor Ifjúsági Zsinathoz? Egyáltalán, megfelelõ szó-e a "zsinat"? Vagy beszéljünk inkább Ifjúsági Találkozóról? Kinek mennyire voltak tartalmasak, elõremutatóak azok a programok, amelyek tartalmat voltak hivatottak közvetíteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennünk a BIZS 2005 értékelésekor.

Azt gondolom, szükséges, hogy egy Bokor Ifjúsági Zsinat több legyen, mint néhány jó hangulatban együtt töltött nap. Azt gondolom, nem baj, hogy zsinatnak hívjuk. Bár a zsinat szó a magyar nyelvben elsõsorban egyházi gyûlést jelent - és a Bokor, mint tudjuk szerencsére nem egyház -, a szó eredeti jelentése (szünodosz "összejövetel, találkozás" + szün "együtt, össze" + hodosz "út") nem hordoz semmi szégyellnivaló árnyalatot. Mégis, a zsinat hozzáad valamit a találkozáshoz: összekapcsolja azt a kereszténységgel. A keresztény ember tenni akar valamit Isten Országáért. A Bokor Fiataljai, akik Ifjúsági Zsinatra gyûlnek össze, tenni akarnak valamit Isten Országáért, a Bokorért, a másik emberért. A BIZS feladata, hogy erre indítson az együttlét, a "buli" örömével is.

Volt-e valami gond az idei BIZS programjaival? Szerintem nem. Szerintem mind a gondolatébresztõ, mind a szituációs játék jó volt - csak éppen elmentek egymás mellett anélkül, hogy kapcsolódtak volna egymáshoz. Tanulság a 2006-os BIZS számára: a gondolatébresztõnek és a "fõ elõadásnak" együtt kell zengenie, összhangzatot kell alkotnia. Ezeknek kell elõkészíteniük a vállalásokat, azt a programpontot, ami a BIZS-t zsinattá teszi, azaz többé, mint puszta összejövetel. Mert mit ér minden okoskodás, ha nem szülnek kézzel fogható cselekedeteket?

Számomra tavaly is, idén is a szombat délután, a vállalások megbeszélése volt a BIZS legfontosabb (legmeghatóbb) része. Úgy érzem, a Bokor harmadik nemzedékében megvan az erõ is, a szándék is, hogy tegyen valamit. A szervezésen is múlik, hogy ez mennyire hatékonyan nyilvánul meg. Fontosnak tartom azonban megjegyezni lemaradásunkat a karitász területén. Úgy tûnt, sokan támogatják elvben azt, hogy karitászmunkát végezzenek, ám nem tolongunk, ha egészen konkrét (és sokszor bizony nem könnyû) feladatokat vázolnak fel nekünk. Be kell ismernünk, hogy többségünk számára nem életforma a karitászkodás, a másik ember felé fordulás, a másik ember tevékeny segítése. Az a kérdés, hogy ez a felismerés mire sarkall minket: hagyjuk az egészet a csudába? Hiszen ha "én nem vagyok karitászkodó típus", akkor minek foglalkozzam az egésszel? Nem! Ha nincs bennünk igény a másik segítésére, azt nem nyugtázhatjuk rezignáltan, hanem változtatnunk, változnunk kell! Ha nincs igény, akkor teremtsünk igényt rá! Jézus tanításának leköpése lenne, ha a hajlandóság hiányát tudomásul véve kijelentenénk, hogy nem kell karitászkodnunk.

Számomra egy kérdés maradt: hogyan ébreszthetjük fel az igényt, a hajlamot a másik felé fordulásra, a karitász életformává tételére? A jövõ évi BIZS-nek erre a kérdésre kell megpróbálnia választ találni.

Bajnok Dániel

BIZS - 2004

1) A Bokor 3. nemzedéke teljességgel reménytelen eset. Egyszerûen képtelen belenyugodni a sors rendelésébe: az érdektelenségbe fulladó elmúlásba. Pedig tudhatnák ezek a bohó fiatalok, hogy a mesterségesen is gerjesztett önmegvalósítási igénynek nem lehet ellenállni. Õk mégis azt képzelik, hogy saját lábukra állva, egymásba kapaszkodva, egymást jobban megismerve, barátságokat építve eséllyel dacolhatnak a végzetükkel. Javíthatatlan naivitás!
Igen, valami ilyesmiben hittünk, amikor összegyûltünk, hogy újra lássuk a rég nem látott barátokat és újakat ismerhessünk meg. Nem kevés izgalom és szorongással vegyes lelkesedés elõzte meg az ifjúsági zsinatot. Többnapos programot szervezni többtucat ember számára önmagában véve sem könnyû, de nekünk, szervezõknek különleges céljaink is voltak az idei zsinattal. Az állt szándékunkban, hogy felkavarjuk a Bokor fiatalságának régóta hûlõ állóvizét, és közös erõvel döntsünk arról, hogy mivel tudnánk új életet lehelni az ifjúságba. Most már elmondhatjuk: a befúvás megtörtént, várjuk a test válaszreakcióit. Hiszünk abban, hogy a jövõnk záloga a minket összekötõ sok-sok személyes baráti szál, amelyeket persze ápolni kell, mert ennek hiányában elsatnyulnak kapcsolataink. Hiszünk abban, hogy a barátságainkat a közös programok és a közösen végzett feladatok erõsíthetik tovább és tarthatják meg, ezért igyekeztünk erõnkhöz mérten meghatározni, hogy ki milyen feladatokban próbálná ki magát akár szervezõként, akár egyszerû résztvevõként. Hiszünk abban, hogy a kezdeti lelkesedés nem lobban ki belõlünk szalmaláng módjára, hanem szilárd elhatározássá válik. A Zsinat nem Isten Országa. Csak beszélni, beszélgetni volt idõnk (az idõjárás mást nem is nagyon tett lehetõvé), de ha a sok beszédet tettek követik, akkor biztosan megérte. A munka nem fejezõdött be a BIZS szerencsés lebonyolításával. Ellenkezõleg: most kezdõdik.

2) Hatvannégy fiatal gyûlt össze április 23-25-én (péntek-vasárnap) a Bonyhád mellett fekvõ Váralján zsinatot tartani a Bokor harmadik nemzedéke nevében. A részvevõk jó része az ifjúság "kemény magjából" verbuválódott, de azért szép számmal akadtak köztünk érdeklõdõk, a Bokorhoz lazábban vagy alig kötõdõk. A szálláshelyül szolgáló ifjúsági tábor eszményi helyszín volt a tarka programtervezet lebonyolításához, épp csak az idõjárás szólt közbe: szombaton ugyanis csaknem egész nap esett az esõ. A péntek esti gyülekezés, vacsora és ismerkedés után Bile (Király Árpád) gondoskodott esti gondolatébresztõjében arról, hogy gondolataink a zsinatra, illetve magára Bokor fiatalságára hangolódjanak, hatásos felütést adva ezzel a másnap délelõtti elõadáshoz és az azt követõ kiscsoportos beszélgetésekhez. Az elõadás (Sitya - Frank Tamás) nem kerülgette sokáig az ifjúság gondjainak gyökerét: nem ismerjük egymást eléggé; ha van is közösségünk, azon kívüli Bokros barátságaink ápolására nem fordítunk elég idõt és figyelmet. Ennek megváltozásához sok közös kisebb-nagyobb szabású programra lenne szükség, ahol találkozhatunk, ahol élõbbé válhatnak kapcsolataink, és ahol sok új embert ismerhetünk meg. A zsinat egyik legnagyobb eredménye mindenképpen az, hogy számos régi-új ötlet, program, akció újraélesztését vagy megerõsítését tûzte ki célul, mindegyikhez önként vállalkozó (szervezõ vagy dolgozó) személyeket rendelve. Ennek keretében a következõkrõl tettünk vállalásokat: Bokor ifjúsági honlap és levelezõlista létrehozása az információáramlás megkönnyítésére; segédkezés a Bokor honlap létrehozásában és szerkesztésében; Bokorfoci (és Bokorkosár) rendszeres szervezése; építõtáborok; Bokorszínpad létrehozása; Ifjúsági Nagytábor szervezése 2005-ben; vándortáborok; lelki alkalmak és lelkigyakorlatok; rendszeres karitász-akciók szervezése; kisgyerekesek számára gyerekvigyázás; és végül, de nem utolsósorban: Bokor Ifjúsági Zsinat évente. Az itt felsorolt vállalásokat a jövõ évi BIZS fogja értékelni.

Bajnok Dániel