Az elektronikus, audiovizuális kommunikációs eszközök (médiumok) fejlődése, innovációja az utóbbi években erőteljesen megindult. Szó volt már arról, hogy a média- és kommunikációkutatók szerint a kommunikáció 5. forradalma zajlik korunkban, melyet az információ-feldolgozás, -tárolás, hozzáférés és az info-kommunikációs eszközök (elsősorban a számítógép) ugrásszerű fejlődése jellemez. A technikai lehetőségek hirtelen globális léptekben tágultak ki.

INTERNET, WEB

Az internet működésének lényege a hálózatok közötti hálózati kapcsolat, mely (rugalmasan) lehetővé teszi a számítógépek közötti kommunikációt. A számítógépközpontok többszörösen, pókhálószerűen vannak egymással összekapcsolva, ez biztosítja, hogy az információ nagy biztonsággal eljut a rendeltetési helyére. Akkor is, ha néhány kapcsolat megszakad, mert más útvonal mindig igénybe vehető. A világméretű hálózatos kommunikáció következő jelentős állomása a Wold Wide Web (web=világszélességű háló) alapját képező programnyelv (HTML nyelv) kidolgozása volt. A HTML (HyperText Markup Language) nyelv nemcsak a szövegek hagyományos olvasását teszi lehetővé, hanem az "ugrópontok" (linkek) segítségével más weblapokhoz is lehet kapcsolódni, a weboldalakat tartalmazó gépek fizikai távolságától függetlenül.
A weblap szöveget, rajzot, képet, animációt, mozgóképet, hangot is tartalmazhat, hangsúlyos eleme továbbá a már említett ugrópont, mely kijáró a hálózat bármely másik weboldalára.
Nem meglepő, hogy példátlanul gyorsan terjedt el a világot egyre sűrűbben behálózó web. (Sokan azonosítják az internettel, a web azonban jóval több annál.)
A web mérhetetlenül sok igény kielégítésére kínál megoldást. Szakmai, tudományos információkat, eredményeket kereshetünk, menetrendeket tanulmányozhatunk, céges és személyes oldalakon kalandozhatunk, vásárolhatunk, ügyet intézhetünk és még nagyon hosszan lehetne sorolni a lehetőségeket. Más médiumok funkcióját is átvette, ugyanis ezt a kommunikációs csatornát felhasználva lehet pl. újságot olvasni, rádiót hallgatni, telefonálni, TV-t nézni.
A világháló tehát jóval több, mint egy mérhetetlenül gazdag könyvtár, minden eddiginél nagyobb kihívást és lehetőséget jelent, meg kell tanulnunk jól alkalmazni. Az internet is használható jól és rosszul, jóra és rosszra - mint minden, amit az ember feltalált és megalkotott.

A globális hálózati kommunikációt (mint ahogy az emberi kapcsolatokat is) alapvetően a jog, az erkölcs és szokásrend (=illemszabályok >> netikett) határozza meg. Ezeknek a tartalma korról korra és népcsoportonként, korosztályonként is változó, tehát igen nehéz általános szabályozót alkotni, az internet nem is "viseli el". A ma ismert világháló elődjét (ARPANET - az első katonai hálózat) szándékosan úgy építették, hogy senki, sehonnan ne tudja ellenőrizni és uralni az egész rendszert. Azóta is ez a fejlesztés alapelve. Az internetnek nincs "rendszergazdája" (személy vagy hivatal), aki/amely bármelyik számítógéphez hozzáférne, felügyelné, ellenőrizné vagy publikálás előtt cenzúrázná a tartalmakat. (Esetenként, globális veszélyt jelentő, súlyos bűncselekmények kivédésére a hatóságok nemzetközi szintű összefogására azért van néhány példa.)

A Netikett (net-etikett) a hálózat illemtana, a háló belső törvénye, szokásokon és tapasztalatokon alapuló szabályrendszer, amely az internet felhasználóinak "együttélését" biztosítja. A Netikett megsértője nem csupán illetlenséget követ el, mert legtöbbször akadályozza a többieket a hálózati erőforrások használatában, esetleg anyagi kárt is okoz.

Talán nem kerülte el a figyelmedet, hogy meglepő módon katonai célra született az a műszaki megoldás (az internet, a világhálózat), amelyet ma a legdemokratikusabb kommunikációs eszköznek gondolunk. (A hálózatot - a katonai alkalmazás után, a nyolcvanas évek elejétől - először az egyetemek és kutatóintézetek, kormányhivatalok összekötésére használták, majd elterjedt az egész világon.)

A hálózatos kommunikációs kapcsolat felhasználása sokféle lehet, az első helyen még mindig a kommunikáció és információszerzés, valamint a szórakozás áll.

Az internet egyik legfontosabb szolgáltatása az elektronikus levelezés (e-mail, ímél), gyors és olcsó kommunikációs forma, nagyon hasonlít a hagyományos, postai levelezésre, elektronikusan is szöveges dokumentumokat küldünk a hálózaton keresztül. Egyre természetesebb, hogy nemcsak lakcímünket, telefonszámunkat hanem elektronikus címünket is megadjuk, ha valaki számára elérhetőek akarunk lenni. Ma már nem megy csodaszámba az internetes telefonálás vagy a videobeszélgetés, -konferencia sem. Főként a fiatalok körében örvend nagy népszerűségnek a chat (internetes csevegő csatornák), az idősebb generáció kevéssé ismeri és használja ezt a lehetőséget.

Írj nekem levelet! Címem: vegh.gyorgyi@estmail.hu
Érdeklődéssel várom véleményedet a tananyagról!

Ha bekapcsoljuk a TV-t, a rádiót, zúdul ránk az információ. Ha számítógépünkkel az internethez kapcsolódunk, közvetlenül, azonnal hozzáférünk az ott elhelyezett dokumentumokhoz, nehézséget jelent azonban, ha az éppen szükséges adatot a teljes információ-halmazból kell megkeresni. Valamilyen módon védekezni akarunk a szinte felfoghatatlan adatmennyiség ellen, ugyanakkor vannak számunkra szükséges, fontos ismeretek, amelyeket szeretnénk megszerezni, felhasználni. Az információ feldolgozásával kapcsolatos képesség kifejezésére egy új fogalom született, az információs írástudás.

INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS:

A kifejezés az 1970-es évek közepén jelent meg, az információs technológiai fejlődés eredményeként (az Egyesült Államok oktatási reformjához szorosan kapcsolódva), és az információ hatékony használatára vonatkozott.
Az eltelt évtizedek alatt az információs írástudás fogalma bővült, újabb rétegeket kapott, megerősödött, számtalan definíció, képesség kapcsolódik már hozzá, ugyanakkor egyre inkább a számítógép és/vagy internet használata felé szűkül.

Széles körben csak az utóbbi évtizedben terjedt el, de már a 21. század kikerülhetetlen írástudásává vált.
Ha ragaszkodunk a szakszerűséghez, célszerű az eredeti értelmezést használni a fogalom alkalmazásakor: az információs írástudás az információ elérésének és hatékony felhasználásának képessége adott probléma megoldására.
Egyre gyakoribb a digitális írástudás kifejezés használata is, mely a hipertext és multimédia-szövegek (azaz a szöveg mellett képek, hang stb.) olvasásának és megértésének képességét jelöli.

Az információs írástudással rendelkező fogyasztó/felhasználó az alábbi egymásra épülő készségekkel rendelkezik:

• az információszükséglet felismerése, azonosítása, mértékének meghatározása
• az adott probléma megoldásához szükséges információ kiválasztása, keresési stratégia kidolgozása, az információ eléréséhez szükséges eszköz kiválasztása
• az információ megszerzése különböző módszerek segítségével
• a megtalált információ tárolása, dekódolása, értékelése (forráskritika)
• az információ szervezése, a kinyert információ beépítése a saját tudásba
• az információ értékének, gazdasági, jogi, etikai körülményeinek megértése, ennek megfelelően történő felhasználása valamilyen cél eléréséhez

Az információs írástudás kompetenciájának megszerzése egyre sürgetőbb. A szövegek, hangok, képek digitalizálása és tárolása általánossá vált, a média interaktivitásának előretörését tapasztaljuk, az internet-használat gyors terjedésének korát éljük. A média-technikai eszközök és a számítógépek egyre bonyolultabb és magasabb szinten képesek az elektronikus kommunikáció kiteljesedésének támogatására.