Tanulmányozd a mellékelt táblázatot, melyben összegyűjtöttük a pozitív tulajdonságokat és a problémákat, veszélyeket vele kapcsolatban. Nem nagyon meglepő, hogy az egyik oszlop sokkal hosszabb, mint a másik.
Akár folytathatod is, bizonyára más jellemzők is fellelhetők, párba állíthatók.
Minden TV-csatornán jól elkülöníthető a reggeli, a délelőtti, a délutáni, az esti és az éjszakai időszak, ezek a műsorsávok, ahol mindig azonos típusú műsorok láthatók. A nézők valószínűsíthető szabadideje az este, a hétvége és az ünnepnapok, tehát ezek az időszakaszok kiemelt helyet kapnak a műsorszerkezetben. Egy-egy műsor nézettsége felértékeli az adásidőt, ezért törekszenek a tulajdonosok, szerkesztők a minél magasabb – lehetőleg több milliós – nézőszám elérése. Ha a csatorna műsorszerkezete és műsorai jól megválasztottak, tehát magas a nézettsége, akkor adásidejét a hirdetőknek drágán tudja eladni. A legtöbb TV-társaság ugyanis a reklámok sugárzásából származó bevételekből gazdálkodik.

REKLÁM: árucikkekről, szolgáltatásokról szóló rövid, figyelemfelkeltő, egyértelmű közlemény.
A TV-reklám
    kereskedelmi céllal készülő,
        a megrendelő igényeit figyelembe vevő
            művészeti alkotás,
                a tömegtájékoztatás eszközeit felhasználó,
                    képi sémák, sztereotípiák sokaságával megfogalmazott
mozgógépes üzenet.

A reklám funkciói tehát a:
- tájékoztatás
- figyelemfelkeltés
- befolyásolás, valamire rábeszélés vagy emlékeztetés
- praktikusságra kondicionálás

A reklámok képi sémája és hirdetés típusa között szoros kapcsolatot találunk, mert a hirdetett árufajták pontosan körülhatárolt fogyasztói kört céloznak meg. A fiatal korosztály a reklámipar egyik legfontosabb célrétegévé vált: fogyasztási vágyaik, szokásaik kutatásával szakértő intézetek sokasága foglalkozik.
Egy fogyasztói társadalom "működtetésében" a reklámoknak kiemelkedő szerepük van.
A reklámszakemberek hihetetlenül jól ismernek minket (a célcsoportokat), s céljaik elérésben tudományos eszközökkel és vizsgálatokkal építik fel a reklám-üzenetet, szlogeneket találnak ki, gyakran alkalmazzák a képzettársítást, hogy a hirdetett árucikk pozitív tulajdonságokkal töltődjék fel.
A leghatékonyabb hirdetések eredeti, váratlan ötleteket, asszociációkat is tartalmaznak.
A reklám célja a fogyasztás iránti vágy felkeltése, mindenféle pszichológiai, művészi és technikai eszközt felhasználva, olykor a csúsztatástól, féligazságoktól, sőt hazugságtól sem visszariadva. Egy idillikusnak látszó, de hamis, virtuális világ képét nyújtja, s azt sulykolja, hogy a reklámozott fogyasztási javak nélkül nem lehet normálisan élni. A hirdetések (gyakran blokkokban) hatékonysága a folyamatos ismétléseken (kondicionáláson) is fordul, számtalan szlogent, szöveget tudunk már kívülről.
A hirdetések állandóan, sokszor tolakodóan vannak jelen életünkben, reklám reklámra halmozódik. Gyakran érezzük rombolónak, etikátlannak, manipulatívnak, álságosnak, elcsépeltnek, ezért komoly ellenvetések, vádak fogalmazódnak meg velük kapcsolatban.

A TV-műsorok közül foglalkoztunk a hírműsorokkal (tájékoztatás) és a reklámokkal, most gyűjtsük össze a többi jellegzetes műsorfajtákat, hogy teljesebb képet kapjunk a kínálatról.

Hírműsorok (hírmagyarázatok)
Játékfilmek (dokumentum- és természetfilmek)
Filmsorozatok
Sportműsorok
Gyermekműsorok
Magazinműsorok
Show-műsorok (talk-, valóság-show)
Szappanoperák, teleregények
Vetélkedők, játékok
Reklámok és klippek

A nagyszámú, állandó nézőkre alapozva egyre több azoknak a szakosodott TV-csatornáknak a száma, amelyek egy műsorfajtát (pl. hír, sport, rajzfilm, zene) sugároznak. Ezek a nyereséges vállalkozások óriási kínálatot biztosítanak az egyes tematikus műsorok fogyasztóinak, a nézőnek, ugyanakkor a nézők jól körülhatárolható célközönség a reklámozók számára, akik az adásidőt a maximálisan hatékony hirdetések reményében megvásárolják.

Hazánkban 1953-ban kezdte sugározni fekete-fehér adásait a Magyar Televízió, csupán néhány órában. A nyolcvanas évek végéig hétfőn pl. adásszünet volt. A sok csatorna és a műholdas adások következtében a televíziózás eljutott oda, hogy a műsoridő naponta már több száz órányi. A nézők kegyeiért óriási verseny folyik (indikátor a már szinte misztikus nézettségi mutató), a képi világ különböző rafinált praktikáival pedig habzsolásra ösztönzik a média fogságába (függőségbe) került fogyasztót. A média-fogyasztásnak azonban határt szab a véges idő (az emberek nem tudnak több időt TV-készülék előtt tölteni), és a korlátos befogadóképesség, ezért új megoldások vannak születőben, itt is megfigyelhető, hogy a mennyiségi változás minőségi változást eredményez.
A TV-adások egy része már elérhető az interneten is, akár azonos időben. A TV, a telefon, a számítógépes hálózat összekapcsolása és a technikai fejlődés ma még kevéssé látható megoldásokat hívhat életre, de minden bizonnyal alapjaiban változtathatja majd meg a televíziózásról alkotott fogalmainkat és szokásainkat. A távközlési cégek és a műsorszolgáltatók közös fejlesztéssel pl. azt szeretnék megvalósítani, hogy a fogyasztó számára bárhonnan hozzáférhetőek legyenek a jelenleg még különböző kommunikációs eszközökön elérhető tartalmak.