|
VII. MÉDIA - TV
A médiumok befolyásának, hatalmának mindenki ki van szolgáltatva (különösen a TV szerepe felmérhetetlen), hiszen a média urai döntenek arról, mikor, mit, mennyit tudjunk meg a világ eseményeiről, s mi maradjon csendes homályban vagy egyáltalán ne is kapjon nyilvánosságot. MÉDIUM: az értelmező szótár szerint: szuggerálható, más akarata
által befolyásolható egyén, illetve olyan személy, aki kapcsolatba tud lépni
a túlvilági szellemekkel. Általánosabb jelentése: közeg MÉDIA: a médium kifejezés többes száma (=médiumok), szűkebb értelemben a hírközlő eszközök összessége. AUDIOVIZUÁLIS MÉDIA: olyan médiumok együttes elnevezése, melyek hangot, képet és mozgóképet is közvetítenek (pl. film, TV, videó, multimédiás CD, DVD stb.) Az audiovizuális média legelterjedtebb, legnépszerűbb képviselője a TV, nyomában jár és egyre nagyobb részesedést követel magának a számítógép és a hálózat, az internet. A következőkben erről a két médiumról gyűjtünk információkat.
Szerinted miben, hogyan mutatkozik meg ez a műsorszerkezetben?
A TV műsorai között különbséget lehet tenni aszerint is, hogy élő adások vagy felvételről sugárzottak. Mit gondolsz, az 1950-60-as években vagy napjaink adásaiban találhatnánk több élő műsort? Miért gondolod így? A TV korai éveiben a világ eseményeit legtöbbször azonnal, egyidőben közvetítették, egyenes adásban tájékoztatták a nézőt, pedig a technikai lehetőségek összehasonlíthatatlanul szerényebbek voltak a mainál. Ma nincs technikai korlát, mégis gyakoribban az előre rögzített, szerkesztett adások. Így lehet ugyanis a nézői tudatot legbiztosabban, leghatékonyabban befolyásolni, manipulálni, hogy aztán a legnagyobb hasznot hozza a vállalkozás. A TV sztereotípiák felhasználásával vonultatja fel műsoraiban az átlagembert
(a nép gyermekét mindennapi nehézségeivel), az utca emberét (demokratikusnak
látszik a sajtó, demonstrálódik az egység, a többségi vélemény), a kisebbséget,
a sikerembereket (ki lehet emelkedni, elég az egyéni küzdelem), a bukott embereket,
a deviánsokat, a tudomány embereit vagy a higgadt bölcseket. Mindenki megtalálja
a saját társadalmi rétegét, tehát a néző személyesnek, emberközelinek tartja
ezt a mesterkélt, virtuális világot.
Milyen példákat említhetünk
erre?
Szerinted a fordított igazodás (a néző a műsorhoz) mennyire gyakori? Hogy nevezhetjük ezt a jelenséget? Miért oly népszerű a televízió? Tanulmányozd a mellékelt táblázatot,
melyben összegyűjtöttük a pozitív tulajdonságokat és a problémákat, veszélyeket
vele kapcsolatban. Nem nagyon meglepő, hogy az egyik oszlop sokkal hosszabb,
mint a másik. REKLÁM: árucikkekről, szolgáltatásokról szóló rövid, figyelemfelkeltő, egyértelmű
közlemény. A reklám funkciói tehát a:
Milyen témájú reklám jut eszedbe egy lobogó hajról?
A reklámok képi sémája és hirdetés típusa között szoros kapcsolatot találunk,
mert a hirdetett árufajták pontosan körülhatárolt fogyasztói kört céloznak meg.
A fiatal korosztály a reklámipar egyik legfontosabb célrétegévé vált: fogyasztási
vágyaik, szokásaik kutatásával szakértő intézetek sokasága foglalkozik.
Mi a véleményed, mennyire képes manipulálni a reklám?
Téged mennyire befolyásolnak a hirdetések vásárláskor? Milyen pozitívumokat lehet a reklámok mellett felsorakoztatni?
A nagyszámú, állandó nézőkre alapozva egyre több azoknak a szakosodott TV-csatornáknak a száma, amelyek egy műsorfajtát (pl. hír, sport, rajzfilm, zene) sugároznak. Ezek a nyereséges vállalkozások óriási kínálatot biztosítanak az egyes tematikus műsorok fogyasztóinak, a nézőnek, ugyanakkor a nézők jól körülhatárolható célközönség a reklámozók számára, akik az adásidőt a maximálisan hatékony hirdetések reményében megvásárolják.
Mi a véleményed, van-e lehetősége a szerkesztőnek a tematikus csatornák műsorkínálatát
a néző életritmusához alakítani? Hogyan?
Igaznak gondolod-e azt az állítást, hogy a csatornák tömegén elérhető műsorok-kínálat háttérbe szorítja művészi élményeket? Hazánkban 1953-ban kezdte sugározni fekete-fehér adásait a Magyar Televízió,
csupán néhány órában. A nyolcvanas évek végéig hétfőn pl. adásszünet volt. A
sok csatorna és a műholdas adások következtében a televíziózás eljutott oda,
hogy a műsoridő naponta már több száz órányi. A nézők kegyeiért óriási verseny
folyik (indikátor a már szinte misztikus nézettségi mutató), a képi világ különböző
rafinált praktikáival pedig habzsolásra ösztönzik a média fogságába (függőségbe)
került fogyasztót. A média-fogyasztásnak azonban határt szab a véges idő (az
emberek nem tudnak több időt TV-készülék előtt tölteni), és a korlátos befogadóképesség,
ezért új megoldások vannak születőben, itt is megfigyelhető, hogy a mennyiségi
változás minőségi változást eredményez.
Milyen lesz a szerinted a jövő TV-je? Milyet szeretnél?
Tudod-e, hogy a földön hány ember nem fér a hozzá (még szűkösen sem) a százával létező TV-csatornákhoz, a műholdak növekvő száma ellenére – mert élelem sem jut neki? |