VII. MÉDIA - TV

A médiumok befolyásának, hatalmának mindenki ki van szolgáltatva (különösen a TV szerepe felmérhetetlen), hiszen a média urai döntenek arról, mikor, mit, mennyit tudjunk meg a világ eseményeiről, s mi maradjon csendes homályban vagy egyáltalán ne is kapjon nyilvánosságot.

MÉDIUM: az értelmező szótár szerint: szuggerálható, más akarata által befolyásolható egyén, illetve olyan személy, aki kapcsolatba tud lépni a túlvilági szellemekkel. Általánosabb jelentése: közeg
Napjainkban a médium kifejezést a különböző hírközlő eszközökre (befolyásoló közegekre: TV, rádió, újság, internet) használjuk, de minden olyan egyéb közeg is a médium fogalmába tartozik, amely közvetíti az információt.

MÉDIA: a médium kifejezés többes száma (=médiumok), szűkebb értelemben a hírközlő eszközök összessége.

AUDIOVIZUÁLIS MÉDIA: olyan médiumok együttes elnevezése, melyek hangot, képet és mozgóképet is közvetítenek (pl. film, TV, videó, multimédiás CD, DVD stb.)

Az audiovizuális média legelterjedtebb, legnépszerűbb képviselője a TV, nyomában jár és egyre nagyobb részesedést követel magának a számítógép és a hálózat, az internet. A következőkben erről a két médiumról gyűjtünk információkat.


TELEVÍZIÓ
A TV-ről több vonatkozásban ejtettünk már néhány szót, a következőkben kicsit mélyebb ismereteket igyekszünk feltárni a "csodadobozról”.
A TV az utóbbi ötven év leghatékonyabb információközlő eszköze. A TV-csatornák tulajdonosa lehet maga az állam, melyet ezért közszolgálatinak nevezzük, a magántulajdonban lévőt pedig kereskedelminek. A közpénzből gazdálkodó TV működését, a médiatörvény betartását a nyilvánosság ellenőrzi. Feladata, hogy a nemzeti, kulturális értékeknek folyamatosan teret (műsoridőt) biztosítson. A kereskedelmi média, így a TV működési alapja a profit, amihez megfelelő nézőszám (olvasó, hallgató) szükséges. A műsorszerkezet két legfontosabb befolyásoló tényezője a pénz és politikai hatalom.
A kétféle csatorna műsorkínálata hosszú ideig jelentős mértékben eltért egymástól, azonban ma már egyre inkább hasonlítanak, a nézők megtartása miatt a közszolgálati adó is kénytelen programjait versenyeztetni, ami sokszor a közszolgálatiság megjelenésének gyengülésével jár.

Szerinted miben, hogyan mutatkozik meg ez a műsorszerkezetben?

A TV műsorai között különbséget lehet tenni aszerint is, hogy élő adások vagy felvételről sugárzottak.

Mit gondolsz, az 1950-60-as években vagy napjaink adásaiban találhatnánk több élő műsort? Miért gondolod így?

A TV korai éveiben a világ eseményeit legtöbbször azonnal, egyidőben közvetítették, egyenes adásban tájékoztatták a nézőt, pedig a technikai lehetőségek összehasonlíthatatlanul szerényebbek voltak a mainál. Ma nincs technikai korlát, mégis gyakoribban az előre rögzített, szerkesztett adások. Így lehet ugyanis a nézői tudatot legbiztosabban, leghatékonyabban befolyásolni, manipulálni, hogy aztán a legnagyobb hasznot hozza a vállalkozás.

A TV sztereotípiák felhasználásával vonultatja fel műsoraiban az átlagembert (a nép gyermekét mindennapi nehézségeivel), az utca emberét (demokratikusnak látszik a sajtó, demonstrálódik az egység, a többségi vélemény), a kisebbséget, a sikerembereket (ki lehet emelkedni, elég az egyéni küzdelem), a bukott embereket, a deviánsokat, a tudomány embereit vagy a higgadt bölcseket. Mindenki megtalálja a saját társadalmi rétegét, tehát a néző személyesnek, emberközelinek tartja ezt a mesterkélt, virtuális világot.
Személyes, szinte baráti viszonyt igyekszik kialakítani a nézővel, ezért a műsoridő felosztását és szerkezetét a nézők életritmusához próbálja igazítani.

Milyen példákat említhetünk erre?
Szerinted a fordított igazodás (a néző a műsorhoz) mennyire gyakori? Hogy nevezhetjük ezt a jelenséget?
Miért oly népszerű a televízió?

Tanulmányozd a mellékelt táblázatot, melyben összegyűjtöttük a pozitív tulajdonságokat és a problémákat, veszélyeket vele kapcsolatban. Nem nagyon meglepő, hogy az egyik oszlop sokkal hosszabb, mint a másik.
Akár folytathatod is, bizonyára más jellemzők is fellelhetők, párba állíthatók.
Minden TV-csatornán jól elkülöníthető a reggeli, a délelőtti, a délutáni, az esti és az éjszakai időszak, ezek a műsorsávok, ahol mindig azonos típusú műsorok láthatók. A nézők valószínűsíthető szabadideje az este, a hétvége és az ünnepnapok, tehát ezek az időszakaszok kiemelt helyet kapnak a műsorszerkezetben. Egy-egy műsor nézettsége felértékeli az adásidőt, ezért törekszenek a tulajdonosok, szerkesztők a minél magasabb – lehetőleg több milliós – nézőszám elérése. Ha a csatorna műsorszerkezete és műsorai jól megválasztottak, tehát magas a nézettsége, akkor adásidejét a hirdetőknek drágán tudja eladni. A legtöbb TV-társaság ugyanis a reklámok sugárzásából származó bevételekből gazdálkodik.

REKLÁM: árucikkekről, szolgáltatásokról szóló rövid, figyelemfelkeltő, egyértelmű közlemény.
A TV-reklám
    kereskedelmi céllal készülő,
        a megrendelő igényeit figyelembe vevő
            művészeti alkotás,
                a tömegtájékoztatás eszközeit felhasználó,
                    képi sémák, sztereotípiák sokaságával megfogalmazott
mozgógépes üzenet.

A reklám funkciói tehát a:
- tájékoztatás
- figyelemfelkeltés
- befolyásolás, valamire rábeszélés vagy emlékeztetés
- praktikusságra kondicionálás

Milyen témájú reklám jut eszedbe egy lobogó hajról?

A reklámok képi sémája és hirdetés típusa között szoros kapcsolatot találunk, mert a hirdetett árufajták pontosan körülhatárolt fogyasztói kört céloznak meg. A fiatal korosztály a reklámipar egyik legfontosabb célrétegévé vált: fogyasztási vágyaik, szokásaik kutatásával szakértő intézetek sokasága foglalkozik.
Egy fogyasztói társadalom "működtetésében" a reklámoknak kiemelkedő szerepük van.
A reklámszakemberek hihetetlenül jól ismernek minket (a célcsoportokat), s céljaik elérésben tudományos eszközökkel és vizsgálatokkal építik fel a reklám-üzenetet, szlogeneket találnak ki, gyakran alkalmazzák a képzettársítást, hogy a hirdetett árucikk pozitív tulajdonságokkal töltődjék fel.
A leghatékonyabb hirdetések eredeti, váratlan ötleteket, asszociációkat is tartalmaznak.
A reklám célja a fogyasztás iránti vágy felkeltése, mindenféle pszichológiai, művészi és technikai eszközt felhasználva, olykor a csúsztatástól, féligazságoktól, sőt hazugságtól sem visszariadva. Egy idillikusnak látszó, de hamis, virtuális világ képét nyújtja, s azt sulykolja, hogy a reklámozott fogyasztási javak nélkül nem lehet normálisan élni. A hirdetések (gyakran blokkokban) hatékonysága a folyamatos ismétléseken (kondicionáláson) is fordul, számtalan szlogent, szöveget tudunk már kívülről.
A hirdetések állandóan, sokszor tolakodóan vannak jelen életünkben, reklám reklámra halmozódik. Gyakran érezzük rombolónak, etikátlannak, manipulatívnak, álságosnak, elcsépeltnek, ezért komoly ellenvetések, vádak fogalmazódnak meg velük kapcsolatban.

Mi a véleményed, mennyire képes manipulálni a reklám?
Téged mennyire befolyásolnak a hirdetések vásárláskor?
Milyen pozitívumokat lehet a reklámok mellett felsorakoztatni?


A TV-műsorok közül foglalkoztunk a hírműsorokkal (tájékoztatás) és a reklámokkal, most gyűjtsük össze a többi jellegzetes műsorfajtákat, hogy teljesebb képet kapjunk a kínálatról.

Hírműsorok (hírmagyarázatok)
Játékfilmek (dokumentum- és természetfilmek)
Filmsorozatok
Sportműsorok
Gyermekműsorok
Magazinműsorok
Show-műsorok (talk-, valóság-show)
Szappanoperák, teleregények
Vetélkedők, játékok
Reklámok és klippek

A nagyszámú, állandó nézőkre alapozva egyre több azoknak a szakosodott TV-csatornáknak a száma, amelyek egy műsorfajtát (pl. hír, sport, rajzfilm, zene) sugároznak. Ezek a nyereséges vállalkozások óriási kínálatot biztosítanak az egyes tematikus műsorok fogyasztóinak, a nézőnek, ugyanakkor a nézők jól körülhatárolható célközönség a reklámozók számára, akik az adásidőt a maximálisan hatékony hirdetések reményében megvásárolják.

Mi a véleményed, van-e lehetősége a szerkesztőnek a tematikus csatornák műsorkínálatát a néző életritmusához alakítani? Hogyan?
Igaznak gondolod-e azt az állítást, hogy a csatornák tömegén elérhető műsorok-kínálat háttérbe szorítja művészi élményeket?

Hazánkban 1953-ban kezdte sugározni fekete-fehér adásait a Magyar Televízió, csupán néhány órában. A nyolcvanas évek végéig hétfőn pl. adásszünet volt. A sok csatorna és a műholdas adások következtében a televíziózás eljutott oda, hogy a műsoridő naponta már több száz órányi. A nézők kegyeiért óriási verseny folyik (indikátor a már szinte misztikus nézettségi mutató), a képi világ különböző rafinált praktikáival pedig habzsolásra ösztönzik a média fogságába (függőségbe) került fogyasztót. A média-fogyasztásnak azonban határt szab a véges idő (az emberek nem tudnak több időt TV-készülék előtt tölteni), és a korlátos befogadóképesség, ezért új megoldások vannak születőben, itt is megfigyelhető, hogy a mennyiségi változás minőségi változást eredményez.
A TV-adások egy része már elérhető az interneten is, akár azonos időben. A TV, a telefon, a számítógépes hálózat összekapcsolása és a technikai fejlődés ma még kevéssé látható megoldásokat hívhat életre, de minden bizonnyal alapjaiban változtathatja majd meg a televíziózásról alkotott fogalmainkat és szokásainkat. A távközlési cégek és a műsorszolgáltatók közös fejlesztéssel pl. azt szeretnék megvalósítani, hogy a fogyasztó számára bárhonnan hozzáférhetőek legyenek a jelenleg még különböző kommunikációs eszközökön elérhető tartalmak.

Milyen lesz a szerinted a jövő TV-je? Milyet szeretnél?
Tudod-e, hogy a földön hány ember nem fér a hozzá (még szűkösen sem) a százával létező TV-csatornákhoz, a műholdak növekvő száma ellenére – mert élelem sem jut neki?

Kapcsolat   BOKKE Bokor K�z�ss�gfejleszto Kultur�lis Egyes�let                                                             design by exa.hu