Ha már a baj bekövetkezett, egyet tehetünk, megpróbálunk segíteni. Ilyenkor célszerű a testi-lelki méregtelenítés. Ha a szervezetben megnő a káros anyagok mennyisége mindenképpen salaktalanítani szükséges. A következő táblázat azt szemlélteti, hogy milyen kóros folyamatok jelzik a mérgek felhalmozódását:

A salakanyag felhalmozódásának jelei

A szervezet számára is előáll az a helyzet, hogy: „ami sok, az sok”. Amennyiben az anyagcsere természetes bomlástermékei és a testünkbe kívülről bekerült mérgek nem távoznak el maradéktalanul, sajnos akadályozzák az oxigén és tápanyag-ellátási folyamatokat. Ráadásul ezek a salakanyagok éppen a sejtközötti állományban rakódnak le, ahol az anyagcsere zajlik. Ezért szükséges a méregtelenítés elősegítése és a méreganyagok kivezetése a szervezetből. A zöldségek lúgosító hatása szervezetünk számára igen kedvező. Érdemes salaktalanító teákat fogyasztani (csalán, zsurló stb.) amely bőséges folyadék gyanánt átmossa a szervezetet, és a kiválasztás rendszerén át távozik a méreganyag. A mozgás, a  légzőgyakorlatok (pl. jóga), sejtjeink gazdag oxigénellátását biztosítják. A bőr is kiváló csatorna a salaktalanodás szempontjából, jótékonyan hat ránk, az inhalálás, a szaunázás. A fürdők, lemosások, ledörzsölések, masszázs, a csend, pihenés, nyugalom mind, mind elősegítik testünk salakanyagainak eltávolítását.
Nemcsak testi, hanem lelki és szellemi méregtelenítésre is szüksége van az embernek. A legkitűnőbb módszer erre: a megbocsátás, természetesen beleértve sajátmagunkat is. Hatalmas terhektől, súlyoktól szabadulunk meg, ha szélnek eresztjük a haragot, a neheztelést. A megbocsátás magasiskolája az, ha a nekünk ártó személynek azt tudjuk mondani: „Bocsásd meg nekem, hogy az én fejlődésem érdekében Neked ezt és ezt… a „szörnyűséget” kellett művelned velem.” Van, akinek szükséges egy tudat, vagy gondolkodás tisztító (mentálhigiénés) beszélgetés, vagy ha vallásos az illető , egy alapos gyónás. A meditáció (a gondolkodáson túli gondolkodás), vagy építő lelki irodalom olvasása mind gyógyítja, megtisztítja, feltölti a lelket és a szellemet egyaránt.

Az ember biológiai vonatkozása szempontjából, amikor már fennáll pl. a szenvedélybetegség  ténye, „tűzoltásként”, azonnal be kell vonni a segítő szakembereket (orvos, pszichológus, pszichiáter, szociális munkás stb.).
Alternatívák kínálata fontos (lelki, szellemi, tudati) oldalról megközelítve a szerfogyasztó helyes értékrendjének és gondolkodásmódjának a kialakítása fontos, pl.: autogén tréning, jóga, meditáció. A drogbeteget semmiképpen nem szabad magára hagyni.
A probléma szociális megközelítése a nevelés és a pedagógia hangsúlyosságát teszi a középpontba. Egyházak, segítő szervezetek nélkülözhetetlenek az utógondozás és a közösség támaszt nyújtó szerepe szempontjából. A gyógyult szerfogyasztó társadalomba való beillesztése, számára munkahely keresése a rehabilitáció nélkülözhetetlen része.