Fogjuk komolyra a szót! Önismeret: JoHary-ablak
A nagy egészben (egészségben), az ember önnön magának megismerése a legkeményebb feladat. Sokféle lehetőség van erre, például a következő:
A személyiség dimenzióit tárja fel a JoHary-ablak. (Megalkotói: Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok, az elnevezés az ő keresztnevük elejének fonetikai ejtésű összevonásából adódik.)
A szerzőpáros azt állítja, hogy az ember személyiségének négy dimenziója van.
A fenti ábra reprezentálja, hogy személyiségünk (a jungi „selfünk”: összvalónk, önvalónk, önmagunk), négy mezőre osztható. A felső, első terület az a nyílt mező, amelyet én is érzékelek a másik személyből, és ő is megismer belőlem, akár egy röpke kommunikációs helyzet alkalmával.(É M).
A felső, második mező a zárt terület, amelyet én meglátok, a másikban, de ő nem tudja magáról azokat az ismereteket, amelyeket én felfedeztem benne (É M).
Az alsó, első mező a sötét terület, amely olyan tulajdonságokat takar, amit én nem látok meg magamban, a másik személy viszont felfedezi bennem.(É M).
Az alsó, második mező a vak terület, amelyet sem én, sem a másik személy nem ismer fel magában, és a másikban sem, ennek a különös mezőnek a felkutatása általában a pszichiáterek feladata (É M).
Nagyon kedvezően segíti az önismeretet, ha megmondom a másik személynek azt, amit ő nem lát, nem tud magáról, főleg a pozitív, értékes tulajdonságait. Miután tudomása lesz a másik személynek az általam felfedezett pozitív értékeiről, így beépülhetnek azok az aktív, nyílt tartományba (első, felső mező), és az egyén személyiségének a részévé válnak. (Az ábrán a nyíl szemlélteti ezt a folyamatot).
A JoHary-ablak arra is ösztönöz bennünket, hogy ne fukarkodjunk a jó szóval, fedezzük fel mindenkiben a „kincset”, és mondjuk is meg a másiknak bátran az értékeit, mert így válik igazán a javára. A nevelésnek, növelésnek ez a lényege, nem véletlen, hogy a szép magyar nyelvben e két kifejezés egy tőről fakad. Az élet különböző helyzeteiben egyszer tanulók, máskor meg tanítók vagyunk valamennyien, hiszen az egész életünk egy tanulási folyamat kezdettől fogva.
Egy játékos önismereti ajánlat (Nem érdemes kihagyni!):
Írd egymás alá a keresztneved kezdőbetűit, és nevezz meg sorban mindegyikkel annyi pozitív tulajdonságodat, amennyi csak eszedbe jut!
Például a Boldizsár nevet így lehet megjeleníteni a pozitív tulajdonságok tükrében:
B békességteremtő, becsületes, bátor, birkatürelmű
O okos, otthonát szerető
L lelkiismeretes, lelkes
D dolgos, dinamikus
I igazságos, igyekvő, informatikai zseni
Z zeneszerető
S segítőkész, szeretetteljes, szeretetreméltó, szerény, spórolós
Á áldozatkész, állhatatos
R realitás talaján áll, racionális, reményteljes, ragaszkodó
A tapasztalat az, hogy igen nehezen tudunk összegyűjteni pozitív tulajdonságokat (Ilyenkor a negatívakat szigorúan ki kell zárni!) Az eredmény viszont igen kecsegtető, ugyanis a tudatban fokozatosan átíródik a negatív beállítódás pozitívvá.
