Káros szenvedélyek megelőzése

A helyes életmódon kívül fontos dolog a siker átélése, az alkotókedv megléte, a hasznos időtöltés. Az apró célokkal folyamatosan teli élet, nem enged időt a „kilengéseknek”. A tartósan rossz példával szolgáló környezeti hatás alól ki kell menteni magunkat és egymást is. Minden bizonytalanabb ember mellé szükséges lenne egy „lelki karó”, aki addig nyújtana támaszt, ameddig szükség van rá. Bármelyikünk vállalhat „karó-szerepet”.
A szenvedélybetegségek megelőzésében nagy szerepet játszik a felvilágosítás és a tudatformálás.
A dohányzókkal végzett felmérés alapján megállapították, hogy az erős dohányosok gyakrabban betegszenek meg ajak, szájpadlás, nyelv és nyelőcső rákban, mint a nemdohányzók. Szivarozóknál az ajakrák a gyakoribb, mint a dohányosoknál. Gégefőrákban szinte csak a dohányosok betegszenek meg. A kilencvenes évek felmérései alapján a dohányzás a 11, 13 és 15 éves korosztálynál a következőképpen alakul:
6. osztályos fiúk 10-15%-a dohányzik,
                    lányok   10%-a
8. osztályos fiúk        50%-a
                    lányok   33%-a
A dohányzó felnőttek 70%-a 20 éves kora előtt kezdett el dohányozni.
Ahogy az alkoholról köztudott, hogy a legnagyobb idegméreg, úgy a nikotin a legnagyobb érméreg.
A nikotin legáltalánosabb káros hatásai:
-szűkíti a koszorúeret
-károsítja az érfalakat, érelmeszesedést okoz
-elősegíti a vérrögképződést
-szívinfarktushoz vezet
-a végtag ereket szűkíti (amputáció)
-arc petyhüdt lesz
-izgatja a szimpatikus idegrendszert
-szívritmus zavart okoz
-fejfájást, szédülést, feledékenységet idéz elő.
A nikotin hatóanyagai:
- ciánhidrogén: sejtméreg
- arzén: rákot okoz
- kátrány: gégerákot okoz, ami tüdőrák kialakulásához vezethet
- korom: egy szippantás 4 milliárd koromszemcsét tartalmaz ( a fele a tüdőben marad.)
A dohányzás krónikus légcsőhurutot és gyomorfekélyt okoz, a dohányzó nők magzata károsodhat, náluk gyakoribb a koraszülés és a kissúlyú újszülöttek száma.
A kiskorúak gyakran azért dohányoznak, mert így szeretnének felnőttnek látszani. A hamis látszatért semmiképpen nem éri meg felvállalni a fent említett súlyos, komoly betegségek kialakulását.

Az alkohol a legveszélyesebb idegméreg, amely memóriazavarhoz, elbutuláshoz vezet, tönkreteszi a májat, végül a szervezet képtelen ellátni a méregtelenítési folyamatokat, így bekövetkezik a halál. Aki alkoholfüggő lesz, nemcsak magát pusztítja el, hanem környezetét is. Régi szállóige, hogy az alkohol öl, butít, és nyomorba dönt. Alkohol hatására a személy viselkedése megváltozik, gyakran hangos, arrogáns lesz, a tettlegességtől sem riad vissza, minden pénzét az italra költi, amely a család széthullásához vezet. Felnőttkorban érdemes az alkoholfogyasztást a kitüntetett alkalmakra, ünnepekre tartogatni, gyermekkorban, pedig szigorúan tilos élni vele!

A drog, a másik legveszélyesebb terjedőben lévő szer, amely hatalmas károkat okoz az egyénnek és környezetének egyaránt. Már egyszeri kismennyiség is megszokáshoz, függőséghez vezethet. A legnagyobb probléma az, hogy nemcsak a szervezet, hanem a személyiség, a jellem, a psziché is súlyos zavart szenved. Függő állapotban a a beteg drog nélkül nem tud élni és minden törvénybe ütköző cselekedetre is képes.
A szipózásra használt szerek is életveszélyt jelentenek, sőt halált okozhatnak. A beszippantott vegyi anyagok sajátos mámort, részegséghez hasonló állapotot idéznek elő.  Feltűnően vidám, gátlástalan viselkedés, zavartság, idő és térérzékelés zavarai figyelhetők meg az ilyen személyeknél, tántorogva járnak, hallucináció lép fel. Később az egyének rendszeres magatartási zavarokkal küzdenek. A kortárssegítőknek óriási szerepe van a problémák megelőzésében és orvoslásában egyaránt.

Drogfogyasztók felismerésének legáltalánosabb tünet együttese:

1. ideges, nyugodt, vagy túl nyugodt állapot
2. ok nélküli nevetések
3. hirtelen barátkozó, vagy magába forduló magatartás
4. romlik a tanulmányi átlag
5. a tanuló feledékeny lesz, feladatát elfelejti
6. hazudozás
7. sápadt, beesett arc
8. tűszúrás nyomok
9. tántorgó járás
10. akadozó beszéd
11. szájszárazság
12. indokolatlan rosszullétek
13. szipogás
14. köhögési rohamok.

A drogfogyasztásra utaló gyanús tárgyak:

- bélyeg
- ezüstpapír
- tabletták
- injekciós felszerelés
- hamis receptek.
A megelőzést segítheti a veszélyeket feltáró filmek megtekintése, néhány javaslat a kapható késazletből:

Információs lapok:

http://www.daath.hu Daath (gyűjtőoldal – a Magyar Pszichedelikus Társaság tájékoztató lapja, széles nemzetközi kitekintéssel)

http://adsite.uw.hu/index.html Droginfo (kapcsolat, jog, anyagok, szlengszótár)

http://www.droginfo.hu Droginfo (a sziget Droginformációs Alapítvány oldala)

http://www.drogportal.hu Nemzeti Drogportál (tematikus weblap – tízévesek, húszévese, szakma, szülők, pedagógusok)

http://beluard.reeweb.hu/index8.html Kábítószerek (tüköroldal – laikusok a drogról)

http://lycaeum.org/languages/hungarian Lycacum – magyar verzió (tájékoztató weblap)

http://fu.web.elte/drogeria/bevezeto.html Drogéria (cikkgyűjtemény)

www.drogma.hu DrogMa (Dr Csernus Imre weblapja)

1894. Kennedy L. Dickson: Kínai ópiumbarlang
1909. Arthur Gilbert: Mistery of Edwin Droog (Edwin titka)
1912. D. W. Griffith: For His Son (A fia kedvéért)
1916. Robert Reinert: Ópium
1925. John Griffith Wray: Emberi roncs
1930. Raoul Walsh: Az ember, aki visszajött
1933. Dwain Esper - Vival Sodar’t: Narcotic
1955. Otto Preminger: Az aranykezű férfi
1957. Andre de Toth: Púp a hátamon
1961. Shirley Clark: Kapcsolat
1966. Conrad Rooks: Chappaqua
1966. Andy Warhol: Chelsea lányok
1967. Roger Corman: Lebegés (Trip)
1969. Dennis Hopper: Szelíd motorosok
1970. Paul Morissey: Anyag (Trash)
1970. Michelangelo Antonioni: Zabriskie Point
1971. Jerry Schazberg: Pánik a Needle parkban
1971. Milos Forman: Elszakadás
1971. William Friedkin: francia kapcsolat
1974. Bo Arne Vibenius: Thiller
1979. Milos Forman: Hair
1981. Ulrich Edel: Chritiane F.
1982. Rainer Ferner Fassbinder: Veronaika Voss vágyakozása
1982. Slava Tsukerman: Folyékony ég
1984. Paul Morrissey: Kokain
1986. Alex Cox: Sid és Nancy
1986. Atef Salem: Al Dahiya
1987. Derek Jarman: Anglia alkonya
1987. Marek Kanievska: Fagypont alatt
1987. Stanley Kwan: Rouge
1989. Eric Rochant: Könyörtelen világ
1989. Gus Van Sant: Drugstore Cowboy
1991. Abel Ferrara: Meztelen ebéd
1991. Spike Lee: Dzsungelláz
1992. Abel Ferrara: Mocskos zsaru
1992. dany cannon: Egy lövés a fejbe (The Young Americans)
1992. Dér András: Árnyékszázad
1992. Bertand Tavernier: L 627
1994. Doszpot Béla: Egy nap döntöttem, drog helyett élet
1994. Hanif Kureishi: London megöl engem
1994. Quentin Tarantino: Ponyvaregény
1995. Martin Scorsese: Casino
1996. Dany Boyle: Trainspotting
1996. Gregg Araki: Út a pokolba (Nowhere)
1996. ulian Schnabel: Basquilat
1996. Kőrösi András – Kály-Kullay Károly: Drogfórum I-VI
1996. Nicolas Winding: Pusher
1996. Scott Kalvert: Egy kosaras naplója
1997. Abel Ferrara: Filmszakadás (The Blackout)
1997. Gary Oldman: Éhkoppon (Nil by Mouth)
1997. Ian Kerkhof: Extrémek
1997. Roger Corman: Lebegés (Trip)
1997. Vondie Curtis-Hall: Az utolsó belövés (Gridlock’d)
1997. Chen Kaj-ke: Temptress Moon (Csábító hold)
1998. Hazai Gergely: Cukorkékség
1998. Terry Gilliam: Félelem és reszketés Las Vegasban
1998. Trond Kvist: Kábszeresek (Junkies) dokumentumfilm
1998. Srdjan Dragojevic: Sebek (Rade)
1999. Darren Aronofsky: Rekviem egy álomért
2000. Steven Soderbergh: traffic
2001. Dettre Gábor: felhő a Gangesz felett
2001. Eric Linklater: A kazetta (Tape)
2001. Ted Demme: Betépve (Blow)
2001. Dér András: Kanyaron túl