"Lélekben rendben"

KONFLIKTUSKEZELÉS

Mielőtt eljutunk a konfliktuskezelés útjaihoz, tekintsük meg a konfliktus fogalmának meghatározását. A konfliktus (latin confligo „összevet, (fegyveresen) összecsap, megütközik, perlekedik”) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi 1995, 1996). Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző. (Konfliktus – Wikipédia)

Ha a feszültség fokozódik, a különbözőséget követi a meg nem értés, véleménykülönbség, probléma, vita. Amennyiben nincs beavatkozás, megtörténik az összeütközés, konfliktus, mely eljuthat az erőszakig, háborúságig. Rainer Winkel: Pedagógiai pszichiátria című könyvében 12 viselkedési módot javasol, amivel szabályozhatjuk a konfliktusokat. Ezek a következők: elkerülés, lemondás,, áttolás, kompenzáció, szublimáció, figyelmen kívül hagyás, elfojtás, regresszió, reakcióképződés, projekció, szomatizáció, racionalizáció.
Ahányan vagyunk, annyiféle módon reagálunk. Ezért érdemes őszintén megvizsgálnunk, a saját konfliktuskezelési stílusunkat. A hivatkozott anyagban, addig ne kutakodjunk tovább, míg a kérdéssort meg nem válaszoltuk. Utána az értékelőlap, majd a ponttáblázat segítségével meghatározhatjuk a saját konfliktuskezelési stílusunkat. A hivatkozási anyagban megismerkedhetünk az öt konfliktuskezelési stílus jellemzőivel. Ezt követően tippeket kaphatunk, hogy mikor melyik konfliktuskezelési stílust célszerű alkalmazni.
Jó munkát!

Forrás:

• Hivatkozási munkaanyag: Konfliktuskezelés

• Rainer Winkel: Pedagógiai pszichiátria (Tankönyvkiadó, 1981)
  Bevezetés az iskolában és otthon tapasztalható neurotikus és pszichotikus jelenségek megértéséhez.
  A szerző, aki az esseni (NSZK) egyetem magántanára, ebben a művében két olyan tudományterületet kapcsol össze, melyeknek az első pillantásra kevés közük van egymáshoz: a pedagógiát és a pszichiátriát. Interdiszciplináris (tudományközi) elemzésekkel kimutatja, hogy e két tudomány szorosan összefügg egymással, és hogy az iskola – képletes kifejezéssel élve – gyakran a pszichiátriai szakrendelő „várószobája”. Könyve nagy segítséget nyújthat a pedagógusoknak, a szülőknek és mindazoknak, akik jobban meg akarják érteni aneurózisokat és pszichózisokat, ill. az ezektől szenvedő fiatalokat. A megértés pedig – mint tudjuk – a segítés alapja.

• Csendes Éva: Énünk alapjai Önismereti műhelymunka Kiadó: 2P Oktatási Bt.
  BME Oktatási Vezetőképző jegyzetei

• Dávid Imre–Fülöp Márta–Pataky Nóra–Rudas János: Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok
  (Kiadó: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2014)
  Ez az anyag egy szélesebb kitekintést nyújt a konfliktus témában.

• A konfliktusok általános tisztázása mellett a projektben, még találkozhatunk speciális konfliktuskezelési módokkal is. A drogproblémák tárgyalásánál például felszínre kerülnek az iskolai erőszak és agresszió problémájának kezelési módjai. (Tabuk nélkül, 60. oldal)