AZ EVANGÉLIUM MÁRK* SZERINT

1 1 Jézus Krisztus¹ örömüzenetének² kezdete³. 2 Ahogyan írva van Izajás próféta⁴ [könyvében]: „Íme, elküldöm előtted követemet, aki elkészíti majd utadat. 3 Kiáltó hangja [hallatszik] a pusztában: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”⁵

4 Ez történt. [Fellépett] Keresztelő János a pusztában, és azt hirdette: „Merítkezzetek alá és változtassátok meg gondolkodásotokat és életeteket, akkor [Isten] megbocsátja bűneiteket! 5 Kiment hozzá Júdea egész vidékének [lakossága] s a jeruzsálemiek is mind, és miután megvallották bűneiket, alámeríttették magukat vele a Jordán folyóba. 6 János teveszőr ruhát viselt és bőrövet a dereka körül, [pörkölt] sáskát és vadmézet evett. 7 Ezt hirdette: „Utánam jön az, aki erősebb nálam; nem vagyok elég [jó] ahhoz, hogy lehajoljak és megoldjam saruja szíját. 8 Én vízbe merítettelek titeket, ő szent Lélekbe fog bemeríteni titeket.”⁶

9 Ez is történt.⁷ Azokban a napokban eljött Jézus a galileai Názáretből, és alámeríttette magát Jánossal a Jordánba.⁸10 Mihelyt kiemelkedett a vízből, látta⁹, hogy meghasadnak az egek¹⁰, és a Lélek¹¹ galambként¹² beléje¹³ száll. 11 És hang [hallatszott¹⁴] az egekből:¹⁵ „Te vagy az én szeretett fiam, benned gyönyörködöm.”¹⁶

12 Rögtön ezután a Lélek kiűzte őt a pusztába¹⁷. 13 Negyven napig volt a pusztában, miközben a Sátán¹⁸ próbára tette¹⁹. Együtt volt a vadállatokkal, és Isten követei szolgálták őt.²⁰

14 János börtönbe vetése után Jézus Galileába ment [vissza Júdeából]²¹, és közben hirdette Isten örömüzenetét, 15 mondván: „Itt a kedvező idő! Elérkezett Isten országa²²! Tekintettel [erre] az örömüzenetre, változtassátok meg gondolkodásotokat és életeteket²³, és bízzátok rá magatokat [Istenre]²⁴!”

16 Amikor a Galileai-tenger²⁵ mentén járt, meglátta Simont és Simon testvérét, Andrást, amint körhálót vetettek a tengerbe; halászok voltak ugyanis. 17 Jézus így szólt hozzájuk: „Jöjjetek utánam²⁶, s [akkor] én megteszem, hogy emberhalászokká lesztek²⁷!”18 Tüstént²⁸ otthagyták hálóikat, és követték őt.

19 Kissé tovább haladva meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hajóban a hálókat rendezték. 20 Azonnal hívta őket, ők pedig otthagyták a hajóban apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és elmentek utána²⁹.

21 Elmentek Kafarnaumba, és rögtön [az első] szombaton bement a zsinagógába, és tanított. 22 [Hallgatói] megdöbbentek tanítása miatt, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók.³⁰

23 Rögtön akadt zsinagógájukban egy meg nem tisztított életerő hatása alatt álló ember³¹, s felkiáltott: 24 „[Hé!³²] Mi közünk hozzád, nazarénus Jézus?! Azért jöttél, hogy elpusztíts minket³³? [Én átlátok rajtad, és] tudom, ki vagy [valójában³⁴], [te] Isten [látszólagos] Szentje³⁵!” 25 Jézus keményen rászólt: „Némulj el, és menj ki belőle!” 26 A tisztátalan szellem akkor össze-vissza rángatta őt, és hangos kiáltással kiment belőle.³⁶27 Mindnyájan megborzadtak, olyannyira, hogy egymással vitatkozva azt kérdezték: „Mi ez? Hatalommal [bíró] új tanítás! Még a tisztátalan szellemeknek is parancsol, és engedelmeskednek neki.”³⁷28 Híre azonnal szét is terjedt mindenüvé Galilea egész vidékén.

29 Azután, hogy kijöttek a zsinagógából, mindjárt Simon és András házába mentek Jakabbal és Jánossal együtt. 30 Simon anyósa lázasan ágyban feküdt. Rögtön beszéltek is neki róla. 31 Odament hozzá, megragadta a kezét, és talpra állította. Erre elhagyta őt a láz, és (fel)szolgált nekik.³⁸

32 Amikor lenyugodott a nap, és beesteledett, odavitték hozzá mindazokat, akik rosszul voltak, valamint a rossz szellemek megszállottjait, 33 úgyhogy az egész város³⁹ összegyülekezett az ajtó előtt. 34 Sok rosszul lévőt, akik különféle betegségekben szenvedtek, meggyógyított, és sok rossz szellemet kiűzött, és nem engedte meg, hogy a rossz szellemek szóhoz jussanak, mivel azok ismerték őt.⁴⁰

35 Azután igen korán, még a sötét éjszakában fölkelt, kiment, és elment egy puszta helyre, és ott imádkozott. 36 Simon és a vele lévők űzőbe vették, 37 és [amikor] megtalálták, így szóltak hozzá: „Mindenki téged keres!”⁴¹38 Ő azonban ezt felelte nekik: „Menjünk máshová, a szomszédos településekre, hogy ott is meghirdessem [az örömüzenetet⁴²], ugyanis ezért⁴³ jöttem ki [a pusztából⁴⁴].”39 El is ment⁴⁵, és hirdette [az örömüzenetet] zsinagógáikban Galilea egész területén, és kiűzte a rossz szellemeket.

40 Odament hozzá egy leprás⁴⁶, térdre borult előtte, és így esengett hozzá: „Ha akarnád, képes lennél megtisztítani engem!” 41 (Jézus haragra gerjedt⁴⁷) és megesett rajta a szíve⁴⁸, kinyújtotta a kezét, megérintette⁴⁹ őt, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!”42 Azon nyomban eltávozott tőle a lepra, és megtisztult.⁵⁰43 [Jézus] pedig ráripakodott, és rögtön kiutasította őt⁵¹, 44 mondván: „Ügyelj rá, hogy senkinek semmit ne szólj⁵², hanem menj el titokban⁵³, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért [az áldozatot], amit Mózes rendelt, [megtisztulásod] bizonyság[á]ul nekik!”⁵⁴ 45 Ő azonban, alighogy elment, elkezdte nagyban hirdetni és híresztelni a dolgot, úgyhogy [Jézus] többé nem volt képes nyilvánosan a városokba menni, hanem kinn, puszta helyeken tartózkodott; ennek ellenére mindenünnen mentek hozzá [az emberek].⁵⁵

2 1⁵⁶ Néhány nappal később [Jézus] ismét Kafarnaumba ment, s elment a híre, hogy otthon van. 2 [Erre] sokan összegyűltek, úgyhogy nem maradt hely, még [kinn] az ajtó előtt sem. Hirdette nekik [Isten] üzenetét⁵⁷. 3 [Ekkor emberek] érkeztek, és egy bénát vittek hozzá; négyen emelték. 4 Mivel a tömeg miatt nem tudtak odajutni hozzá, a tetőt bontották meg [pontosan] ott, ahol [Jézus] volt, és miután feltépték azt⁵⁸, leeresztették a hordágyat, amelyen a béna feküdt. 5 Bizalmukat látva Jézus így szólt a bénához: „Gyermekem, [Isten]⁵⁹ megbocsátja⁶⁰ bűneidet.”⁶¹6 Ült⁶² ott néhány írástudó is, akik ezt fontolgatták szívükben: 7 „Ki ez, hogy így [mer] beszélni? [Istent] gyalázza!⁶³ [Mert] ki képes megbocsátani a bűnöket, ha nem egyedül Isten?”⁶⁴8 Jézus a benne lévő Lélek segítségével rögtön felismerte⁶⁵, hogy ezeket fontolgatják magukban, [ezért] ezt mondta nekik: „Miért⁶⁶ fontolgatjátok ezeket szívetekben? 9 Mi könnyebb?⁶⁷ Azt mondani a bénának: [Isten] megbocsátja bűneidet!, vagy azt mondani [neki]: Állj fel, fogd hordágyadat, és járkálj!?10Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának⁶⁸ hatalma van a földön bűnök megbocsátására”⁶⁹, így szólt a bénához: 11„Neked [pedig azt] mondom, állj fel, fogd hordágyadat, és tűnj el⁷⁰, [menj] haza!” 12 Az felállt, azonnal fogta hordágyát, és mindenki szemeláttára kiment⁷¹, úgyhogy valamennyien magukon kívül voltak, és Istent dicsőítették, mondván: „Sohasem láttunk ilyesmit!”

13 [Jézus] megint kiment a tóhoz, s hozzáment az egész tömeg, ő pedig tanította őket. 14 Menet közben meglátta Lévit, Alfeus fiát, amint a vámszedőhelyen ült⁷², és így szólt hozzá: „Kövess engem!” Mire az felkelt, és követte.⁷³

15 Az is történt⁷⁴, hogy asztalnál ült az ő⁷⁵ házában, és sok vámos és bűnös⁷⁶ is asztalhoz ült Jézussal és tanítványaival; sokan voltak ugyanis [olyan „bűnösök”], [akik aztán] mégis [tanítványként] követték őt.⁷⁷16 A farizeusok közül való írástudók azonban, látván, hogy a bűnösökkel és vámosokkal eszik, ezt mondták tanítványainak: „Hogyhogy a vámosokkal és bűnösökkel eszik együtt?”⁷⁸17 Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: „Nem az erejük teljében lévőknek van szükségük orvosra, hanem akik rosszul vannak.⁷⁹ Nem azért jöttem⁸⁰, hogy »igazságosakat« hívjak meg, hanem [kitaszított] bűnösöket.”⁸¹

18 [Keresztelő] János tanítványai és a farizeusok böjtölő emberek voltak.⁸² Elmentek [hozzá], és azt mondták neki: „Miért van az, hogy János tanítványai és a farizeusok böjtölnek⁸³, akik viszont neked [lettek közülük⁸⁴] tanítványaid, nem böjtölnek? 19 Jézus erre azt felelte nekik: „Vajon böjtölhet-e⁸⁵ a násznép, ha⁸⁶ a vőlegény velük van a lakodalmas teremben.⁸⁷ Amíg körükben tartózkodik a vőlegény, nem böjtölhetnek. 20 Jönnek azonban olyan napok, amikor erővel elragadják tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek, azon a napon.”⁸⁸

21⁸⁹Senki sem varr öreg ruhára nyers szövetből foltot; de ha mégis, akkor az új a réginek ép részét is eltépi, és még rosszabb szakadás támad.⁹⁰22Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe⁹¹; de ha mégis, akkor a bor szétszakítja a tömlőket, s a bor is veszendőbe megy, meg a tömlők is. Nem! Új bort új tömlőkbe!”⁹²

23 Az is történt, hogy [Jézus] szombaton ment a gabonaföldeken át, és tanítványai útközben elkezdték tépdesni a kalászokat. 24 A farizeusok [erre] így szóltak hozzá: „Nézd, miért tesznek [ők] szombaton olyat, ami nem megengedett?” 25 [Ő] ezt mondta nekik: „Sohasem olvastátok⁹³, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és ő meg a vele lévők is éheztek? 26 Hogy Abjátár főpap idején hogyan ment be Isten házába, és ette meg a [szent hely asztalára] kitett kenyereket, melyeket csak a papoknak szabad megenniük, s hogyan adott belőlük azoknak is, akik vele voltak?”⁹⁴27 Majd azt mondta nekik: „A szombat lett⁹⁵ az emberért, nem pedig az ember a szombatért⁹⁶, 28 tehát az Emberfia Ura a szombatnak is.”⁹⁷

3 1 Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy béna kezű⁹⁸ ember. 2 Figyelték őt, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy [ha igen, akkor] vádat emeljenek ellene.⁹⁹3 Akkor így szólt¹⁰⁰ a sorvadt kezű emberhez: „Állj ki középre!”4 És ezt mondta nekik: „Megengedett-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy megölni?”¹⁰¹ Azok azonban hallgattak. 5 [Ekkor] haraggal végignézett rajtuk, és mivel részvétet érzett irántuk¹⁰², szomorú volt¹⁰³ szívük megkövesedettsége miatt. Aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!”¹⁰⁴ Az kinyújtotta, és rendbejött a keze.¹⁰⁵6 A farizeusok kimentek, és azonnal tanácskozást tartottak ellene a Heródes-pártiakkal¹⁰⁶ [arról], hogyan pusztítsák el.

7¹⁰⁷ Jézus ekkor visszavonult¹⁰⁸ tanítványaival a [Genezáreti-] tóhoz, de nagy sokaság követte Galileából, 8¹⁰⁹ valamint Júdeából, Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról, meg Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság¹¹⁰ ment hozzá, minthogy hallották, mekkora dolgokat tesz. 9 [Erre] azt mondta tanítványainak, tartsanak készenlétben számára egy hajócskát a tömeg miatt, hogy ne szorongassák.¹¹¹10 Sokakat meggyógyított ugyanis, úgyhogy akiket csak [valamilyen] ostor vert¹¹², megrohanták, hogy érinthessék. 11 A tisztátalan szellemek¹¹³ is, amikor észrevették őt, eléje vetették magukat, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten fia!”¹¹⁴12 Ő azonban keményen rájuk szólt, hogy ne tegyék őt ismertté.¹¹⁵

13¹¹⁶ Ezután felment a hegyre, és magához hívta azokat, akiket ő maga akart, s [azok] odamentek hozzá. 14 Tizenkettőt jelölt ki arra [apostoloknak is nevezve őket¹¹⁷], hogy vele legyenek¹¹⁸, és hogy elküldje őket [Isten országának] hirdetésére, 15 és hatalmuk legyen [meggyógyítani a betegségeket¹¹⁹ és] kiűzni a démonokat¹²⁰. 16 Kijelölte tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta, 17 továbbá Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, és a Mennydörgés fiai nevet adta nekik, 18 azután Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét¹²¹, Simont, a kananeust¹²², 19 valamint a karióti férfit¹²³, Júdást, aki aztán kiszolgáltatta őt.

20 Azután hazatért [Kafarnaumba]. [Ott] ismét összegyűlt a tömeg, úgyhogy még enni sem tudtak.¹²⁴22¹²⁵ Azok az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le [Galileába], azt mondták: „Belzebúb van benne, és a démonok fejedelmének segítségével űzi ki a démonokat.”¹²⁶21 Amikor övéi [ezt] meghallották, elmentek, hogy hatalmukba kerítsék¹²⁷ [és hazavigyék], azt mondták ugyanis: „[Csak] magán kívül van.”

23 Akkor magához hívta őket¹²⁸, és példázatokban [ezeket] mondta nekik¹²⁹: „Hogyan képes Sátán kiűzni Sátánt? 24 Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn, 25 és ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. 26 Ha pedig a Sátán önmaga ellen támad, és meghasonlik, nem képes megmaradni, hanem vége van!27¹³⁰Senki sem képes azonban arra, hogy bemenjen az Erős házába, és elrabolja eszközeit, hacsak előbb meg nem kötözi az Erőset; akkor aztán kirabolhatja házát.¹³¹28 Ámen¹³², azt mondom nektek, hogy minden megbocsáttatik¹³³ majd az embereknek¹³⁴, a vétkek és a gyalázások is, bármennyit gyalázkodjanak is,29ha azonban valaki a szent Lelket gyalázza, annak nincs bocsánata soha [örökké], hanem örök vétek foglya.”¹³⁵30 Azt mondták ugyanis: „Tisztátalan szellem van benne.”

31 Amikor anyja és fivérei megérkeztek, megálltak kívül, beküldtek [valakit] hozzá, és hívatták. 32 Tömeg ült körülötte, és megmondták neki: „Nézd, anyád és fivéreid (és nővéreid) kinn keresnek téged!” 33 Így felelt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én fivéreim?”¹³⁶34 Majd végignézett azokon, akik körben ültek körülötte, és ezt mondta: „Íme, az anyám és a fivéreim.¹³⁷35Aki (ugyanis) megteszi Isten akaratát, az az én fivérem és nővérem és anyám.”¹³⁸

4 1¹³⁹ Ismét elkezdett tanítani a tó mellett. A legnagyobb tömeg¹⁴⁰ gyűlt [oda] hozzá, úgyhogy hajóba szállt és a tavon ült¹⁴¹, az egész tömeg pedig a tó partján, a földön¹⁴². 2 Példázatokkal¹⁴³ sok [mindenre] tanította őket, és tanítása közben [ezeket] mondta nekik: 3¹⁴⁴„Hallgassátok csak! Íme, kiment a magvető vetni, 4 és az történt vetés közben, hogy némely mag az útra esett, és eljöttek a madarak, és feleszegették.¹⁴⁵5 Mások sziklás helyre estek, ahol nem volt sok földjük, és nyomban kihajtottak, mivel nem volt mély a föld¹⁴⁶; 6 amikor azonban felkelt a nap, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.7Ismét mások a tövisek közé estek; a tövisek felnőttek, és megfojtották őket, így [hát] nem hoztak termést. 8 Mások pedig a jó földbe estek, kikeltek, nagyra nőttek és termést hoztak, [és az egyik] harmincszorosan, [a másik] hatvanszorosan, [a harmadik] százszorosan termett.”¹⁴⁷9 Azután így szólt: „Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”¹⁴⁸

10 Amikor [Jézus] egyedül maradt, a körülötte lévők a tizenkettővel együtt kérdezgették a példázatokról. 11 Ezt mondta nekik: „Nektek megadta¹⁴⁹ [Isten], [hogy megértsétek] Isten országának titkát¹⁵⁰. Azokhoz azonban, akik kívül vannak, minden [csak] példázatokban hangzik el,12hogy¹⁵¹ nézvén nézzenek, mégse lássanak, és hallván halljanak, mégse fogják fel, nehogy megtérjenek¹⁵², és bocsánatot nyerjenek [Istentől¹⁵³].”¹⁵⁴

13¹⁵⁵ Majd így szólt hozzájuk: „Nem értitek ezt a példázatot? Hogyan fogjátok akkor felfogni az összes [többi] példázatot?14A magvető [Isten] üzenetét¹⁵⁶ veti.15Az útra eső [magok] azok[at jelképezik], akikbe elvettetik [ugyan] az üzenet, de amint meghallják, azonnal jön a Sátán, és elveszi a beléjük vetett üzenetet.16Hasonlítanak hozzájuk azok, akik a sziklás helyre estek; ezek, ha meghallják az üzenetet, tüstént örömmel elfogadják,17de gyökértelenek¹⁵⁷, a pillanat emberei, és mihelyt szorongatás vagy üldözés támad az üzenet miatt, rögtön eltántorodnak¹⁵⁸.18Mások azok, akik a tövisek közé estek; ezek meghallgatják az üzenetet,19de beléjük hatolnak az e világi [élet]¹⁵⁹ gondjai, a gazdagság csábítása és az egyéb dolgok iránti vágyakozás; [mindezek] megfojtják [bennük] az üzenetet, s az terméketlen lesz.20A jó földbe vetett [magok] pedig azok, akik meghallgatják az üzenetet, el is fogadják, és harmincszoros, hatvanszoros, százszoros termést hoznak.”

21¹⁶⁰ És ezt mondta nekik: „Talán azért gyújtanak mécsest, hogy aztán véka vagy ágy alá tegyék? Nem inkább azért, hogy a mécstartóra tegyék?”¹⁶¹

22 „[Isten] ugyanis¹⁶² semmit sem rejtett el, hacsak nem azért, hogy nyilvánvalóvá tegye, mint ahogy semmi sem lett elrejtve [Isten elől], hacsak nem azért, hogy napvilágra kerüljön.¹⁶³23Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”¹⁶⁴

24 És ezt mondta nekik: „Ügyeljetek arra, [a]mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mér¹⁶⁵ majd¹⁶⁶ nektek [Isten] is, és [még] ráadást is ad.”¹⁶⁷

25Akinek ugyanis van, annak [Isten] még adni fog¹⁶⁸, akinek pedig nincs, attól [Isten] [még azt is] el fogja¹⁶⁹ venni, amije van.”¹⁷⁰

26 És azt mondta: „Isten országával úgy áll a dolog¹⁷¹, mint amikor az ember magot vetett a földbe,27aztán alszik és fölkel, éjjel [lesz] és nappal, a mag pedig kisarjad és nő, anélkül hogy észrevenné.28Öntevékenyen hoz termést a föld, először szárat, azután kalászt, azután érett szemet a kalászban.¹⁷²29Amikor aztán a termés engedi, rögtön nekiereszti a sarlót, mert itt az aratás ideje.”¹⁷³

30 És így szólt: „Mihez hasonlítsuk Isten országát? Vagy milyen példázatba foglaljuk?31Úgy vagyunk vele, mint a mustármaggal, amely a földön lévő összes magvaknál kisebb, amikor elvetik,32de ha egyszer elvetették, felnő, és nagyobb lesz minden kerti veteménynél¹⁷⁴, nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai fészket rakhatnak árnyékában.”¹⁷⁵

33 Sok ilyen példázattal hirdette nekik Isten üzenetét, aszerint, ahogy fel tudták fogni. 34 Példázat nélkül nem is szólt hozzájuk, de külön a maga tanítványainak mindennek a megoldását megadta.¹⁷⁶

35¹⁷⁷ És így szólt hozzájuk azon a napon, amikor beesteledett: „Menjünk át a túlsó partra!”36 Erre otthagyták a tömeget, és magukkal vitték őt a hajóban, ahogy volt¹⁷⁸. Más hajók is voltak vele.¹⁷⁹37 Akkor nagy szélvihar támadt, s a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy a hajó már kezdett megtelni.¹⁸⁰38 Ő maga azonban a hajó leghátsó részében a fejpárnán aludt.¹⁸¹ Felkeltették őt, és azt mondták neki: „Rabbi¹⁸², nem törődöl azzal, hogy elveszünk?”¹⁸³39 Erre [teljesen¹⁸⁴] felébredt, keményen rászólt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Hallgass! Fogd be a szád!”¹⁸⁵ És elült a szél, és nagy csend lett.¹⁸⁶40 Aztán így szólt hozzájuk: „Miért vagytok ennyire gyávák? Hogyan [van az, hogy még mindig] nem bíztok¹⁸⁷ [Istenben]?”¹⁸⁸41 Ekkor nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: „Ugyan ki ez, hogy a szél és a tenger egyaránt engedelmeskedik neki?”¹⁸⁹

5 1¹⁹⁰ Eljutottak a tó túlsó partjára, a gerázaiak¹⁹¹ vidékére. 2 Miután kiszállt a hajóból, (rögtön) szembejött vele a sírok közül egy meg nem tisztult szellem hatása alatt álló ember, 3 aki a sírboltokban tanyázott, és már lánccal sem volt képes megkötözni senki sem, 4 mert [bár] sokszor megkötözték már béklyókkal és láncokkal, de szétszaggatta a láncokat és széttörte a béklyókat, és senki sem volt [elég] erős ahhoz, hogy megfékezze. 5 Éjjel-nappal a sírokban volt, ordítozott és kövekkel sebesítette meg magát.¹⁹²6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott¹⁹³, térdre borult előtte¹⁹⁴, és nagy hangon kiáltva így szólt: 7 „Mi közöm hozzád¹⁹⁵, Jézus, a legfőbb isten fia¹⁹⁶? Megesketlek¹⁹⁷ az istenre, ne kínozz engem!”¹⁹⁸8 Ő ugyanis azt mondta neki: „Tisztátalan szellem, menj ki [ebből] az emberből!”¹⁹⁹9 Erre [Jézus] megkérdezte őt: „Mi a neved?”²⁰⁰ Azt mondta: „Légió a nevem²⁰¹, minthogy sokan vagyunk.” 10 És nagyon kérlelte, hogy ne küldje el őket arról a vidékről. 11 Ott a hegyoldalban nagy sertéskondát legeltettek. 12 [A tisztátalan szellemek] kérték őt, mondván: „Küldj minket a disznókba, hogy beléjük menjünk!” 13 Megengedte nekik.²⁰² És kimenvén a tisztátalan szellemek [az emberből], bementek a disznókba, mire a konda a meredek parton át lerohant a tóba²⁰³, mintegy kétezer²⁰⁴ [disznó], és megfulladt a tóban. 14 Legeltetőik ekkor elfutottak, és megvitték a hírt a városba és a tanyákra, [az emberek] pedig eljöttek megnézni, mi történt. 15 Odamentek Jézushoz, és szemügyre vették a rossz szellemektől megszállt [embert], akiben [korábban] a légió volt; [az] ott ült felöltözve és ép ésszel; ekkor félelem fogta el őket. 16 Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan történt a dolog a rossz szellemektől megszállt [emberrel] meg a disznókkal kapcsolatosan. 17 És [az emberek] kérlelni kezdték őt, menjen el a vidékükről. 18 Amikor [Jézus] beszállt a hajóba, a [korábban] rossz szellemektől megszállt [ember] kérte, hogy vele lehessen²⁰⁵. 19 De nem engedte meg, hanem azt mondta neki²⁰⁶: „Menj el [azonnal]²⁰⁷ a házadba, a tieidhez, és add hírül, mi mindent tett veled az Úr²⁰⁸, és [hogy]²⁰⁹ megszánt téged!”²¹⁰20 El is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban²¹¹, mi mindent tett vele Jézus²¹². Mindenki csodálkozott.²¹³

21 Amikor Jézus ismét átkelt hajón a túlsó partra, nagy tömeg gyűlt oda hozzá. [Még] a tóparton volt, [amikor] 22 odament az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus. Ahogy meglátta őt, lábai elé vetette magát, 23 és erősen kérlelte²¹⁴, mondván: „Leánykám²¹⁵ a végét járja²¹⁶, jöjj el, és tedd rá a kezedet, hogy megmeneküljön és éljen.”²¹⁷24 Elment vele. Nagy tömeg követte, [úgyhogy mindenfelől] szorongatták.

25 Ekkor²¹⁸ eljött egy asszony, akinek [már] tizenkét éve vérfolyása²¹⁹ volt; 26 sok orvostól sokat szenvedett, mindenét, amije volt, rájuk költötte, mégsem lett belőle semmi haszna, hanem [csak] rosszabbul lett.²²⁰27 Amikor meghallotta, amiket Jézusról [beszéltek], odament a tömegben, és hátulról²²¹ megérintette a ruháját, 28 azt mondta ugyanis [magában]: „Ha megérintem, akár csak a ruháját is, megmenekülök.”²²²29 És azonnal elapadt vérének forrása, és észrevette testén, hogy kigyógyult²²³ a csapásból²²⁴. 30 Jézus pedig azonnal pontosan érzékelte magán, hogy erő ment ki belőle²²⁵, megfordult a tömegben, és így szólt: „Ki érintette meg a ruhámat?”31 Erre tanítványai azt mondták neki: „Látod, hogy a tömeg szorongat téged, és [mégis] azt kérdezed, »ki érintett meg engem«?” 32 De ő körültekintett, hogy lássa, ki tette ezt.²²⁶33 Az asszony pedig, félve és remegve, tudván, hogy mi történt vele, odament, eléje vetette magát, és elmondta neki a teljes igazságot.²²⁷34 Mire ő így szólt hozzá: „Leányom, a bizalmad mentett meg téged.²²⁸ Menj el békességben²²⁹, és légy egészséges [megszabadulván] a [téged verő] csapástól!”

35 Még beszélt, amikor [emberek²³⁰] jöttek a zsinagógai elöljáró [házá]tól, és ezt mondták: „Leányod meghalt. Miért zaklatod még a Mestert?”²³¹36 Jézus azonban, véletlenül meghallván, mit mondtak, így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: „Ne félj!²³² Csak bízzál [Istenben]!”²³³37 És nem engedte meg senkinek, hogy kövesse őt, és vele menjen, kivéve Pétert, Jakabot és Jánost, Jakab testvérét. 38 Megérkeztek a zsinagógai elöljáró házába, és észrevette a zajos tolongást, a sírókat és hangosan kiáltozókat.²³⁴39 Bement, és azt mondta nekik: „Miért zajongtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.”²³⁵40 Erre kinevették.²³⁶ Ő azonban mindenkit kiutasított, [csak] a gyermek apját, anyját és a vele lévőket vette magához, és bement oda, ahol a gyermek volt. 41 [Ott] megragadta a gyermek kezét²³⁷, és így szólt hozzá: „Talitha kum”²³⁸, ami lefordítva azt jelenti: „Kislány, mondom neked²³⁹, ébredj föl²⁴⁰!”42 A kislány rögtön fölkelt, és föl-alá járkált: ugyanis tizenkét éves volt. Nyomban nagy²⁴¹ önkívületbe estek, és magukon kívül voltak. 43 Ő meg erősen elrendelte, hogy ezt²⁴² senki se tudja meg, majd azt mondta, hogy adjanak neki enni²⁴³.

6 1 Kiment onnan, és a hazájába²⁴⁴ ment, tanítványai pedig követték. 2 Amikor elérkezett a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. A sok hallgató rémülten²⁴⁵ ámuldozott, és így szólt: „Honnan vette ez²⁴⁶ ezeket?²⁴⁷ Miféle bölcsesség²⁴⁸ az, amely megadatott ennek? És ezek az erőtettek²⁴⁹, amelyek a keze által történnek!? 3 Nem az ács²⁵⁰ ez itt, Mária fia²⁵¹, Jakab, Jószé, Júdás és Simon fivére²⁵²? És húgai nincsenek-e itt nálunk?”²⁵³ És eltántorultak tőle.²⁵⁴4 Jézus erre ezt mondta nekik: „Csak a hazája veti meg a prófétát²⁵⁵, meg a rokonai és a családja.”²⁵⁶5 Nem is volt képes²⁵⁷ ott semmilyen erőtettet végbevinni, csak néhány gyengélkedőt kezelt²⁵⁸, rájuk téve a kezét. 6 És csodálkozott²⁵⁹ bizalmatlanságukon²⁶⁰.

7 Aztán bejárta a falvakat köröskörül, és tanított. Majd magához hívta a Tizenkettőt, és elkezdte őket elküldeni kettesével²⁶¹, és hatalmat adott nekik²⁶² a meg nem tisztult szellemeken²⁶³, 8 és felszólította őket, hogy semmit se vigyenek az útra, csak vándorbotot; se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben; 9 viszont [– mondta –] vegyetek föl szandált, de ne öltsetek két ruhát.²⁶⁴10 Majd így szólt hozzájuk: „Ha valahol bementek egy házba, maradjatok ott addig, amíg el nem mentek onnan.²⁶⁵11Ha pedig egy helység nem fogad be titeket, és nem is hallgatnak meg titeket, távozzatok el onnan, és verjétek le a port lábatokról, tanúságtételül nekik.”²⁶⁶12²⁶⁷ El is mentek, és meghirdették [az embereknek], hogy alakítsák át gondolkodásmódjukat és életüket²⁶⁸. 13 Sok rossz szellemet űztek ki²⁶⁹, és sok gyengélkedőt kentek meg olajjal²⁷⁰, és segítettek [a betegeken]²⁷¹.

14²⁷² Hallott [erről] Heródes király²⁷³, ismertté vált ugyanis az ő [Jézus] neve, és [az emberek] azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halottak közül, és ezért hatnak benne [Jézusban] a [gyógyító] erők. 15 Mások pedig azt mondták, hogy Illés²⁷⁴ [ő], [ismét] mások viszont azt beszélték, hogy próféta, olyan, mint egy [régi] próféta. 16 Hallván [ezekről] Heródes, azt mondta: „János, akit lefejeztettem, ő támadt fel.”²⁷⁵

17²⁷⁶ Mert maga [ez a] Heródes küldött el [fogdmegeket], és fogatta el Jánost²⁷⁷, majd megbilincselve börtönben [tartotta] testvérének, Fülöpnek²⁷⁸ felesége²⁷⁹, Heródiás miatt, mivel őt vette feleségül. 18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: „Nem szabad, hogy tiéd legyen testvéred felesége.”²⁸⁰19 Heródiás pedig dühös volt rá, és meg akarta öletni, de nem tudta, 20 Heródes ugyanis félt Jánostól, mivel [úgy] tudta, hogy igaz és szent férfi, és őriztette; és amikor hallgatta őt, nagyon zavarban volt²⁸¹, mégis szívesen hallgatta. 21 Eljött azonban egy alkalmas nap, amikor születésnapján Heródes lakomát adott főembereinek, és a főtiszteknek meg Galilea előkelőinek. 22 Ekkor bement magának Heródiásnak a lánya, táncolt²⁸², s [ő] megtetszett Heródesnek és a vele együtt asztalnál ülőknek. A király erre ezt mondta a kislánynak: „Kívánj tőlem, amit csak akarsz, és én megadom neked!” 23 Meg is esküdött neki: „Bármit kívánj is tőlem, megadom neked, akár királyságom felét is!”²⁸³24 [A lány] kiment, és ezt mondta anyjának: „Mit kívánjak?” Az pedig azt mondta: „Keresztelő János fejét.” 25 Rögtön bement a királyhoz sietve, és követelte: „Azt akarom, hogy azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.” 26 A király ekkor nagyon elkomorodott, [de] esküje és a vele együtt asztalnál ülők miatt nem akarta őt elutasítani. 27 És nyomban elküldte a király egyik testőrét azzal a paranccsal, hogy hozza el [annak] fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, 28 elhozta fejét egy tálon, és odaadta a kislánynak, a kislány pedig odaadta anyjának.²⁸⁴29 Amikor [Keresztelő János] tanítványai meghallották ezt, elmentek, elvitték a holttestét, és sírba tették²⁸⁵.

30 Azután az apostolok [ismét] összegyűltek, [odamentek] Jézushoz, és hírt adtak neki mindarról, amit tettek, és mindarról, amit tanítottak.²⁸⁶31 Ő azt mondta nekik: „Gyertek egyedül ti magatok egy puszta helyre, és pihenjetek meg egy kicsit!”²⁸⁷ Sokan voltak ugyanis, akik jöttek-mentek, és ezért még evésre sem volt alkalmas idejük.²⁸⁸

32 Elmentek hát magukban hajóval egy puszta helyre. 33 De látták őket elmenni, és sokan észrevették őket, ezért gyalog minden városból összefutottak ott, és előttük értek oda. 34 Amikor kiszállt, nagy tömeget látott, és megesett rajtuk a szíve²⁸⁹, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok²⁹⁰, és [ezért] hozzáfogott, hogy sok mindenre tanítsa őket.²⁹¹

35²⁹² Amikor már későre járt az idő, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták: „Puszta [ez] a hely²⁹³, és már későre jár az idő: 36²⁹⁴ Küldd el őket, hogy elmenvén a környező tanyákra és falvakba, valami ennivalót vásároljanak maguknak!” 37 Ő azonban így felelt nekik: „Ti [magatok] adjatok enni nekik!” Mire ők azt mondták: „Menjünk el, és vásároljunk kétszáz dénárért kenyeret, és [így] adjunk nekik enni?” 38 Ő azonban azt mondta nekik: „Mennyi kenyeretek van? Menjetek! Nézzétek meg!” Ahogy megtudták, így szóltak: „Öt. És két hal.” 39 Akkor elrendelte, hogy telepedjen le mindenki asztaltársaságonkint²⁹⁵ a zöld fűre. 40 Le is telepedtek csoportonkint²⁹⁶ százasával és ötvenesével. 41 Aztán [kezébe] vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, elmondta az [asztali] hálaadást²⁹⁷, széttörte a kenyereket²⁹⁸, és odaadta tanítványainak, hogy tegyék [az emberek] elé, és a két halat [is] elosztotta²⁹⁹ mindnyájuknak. 43³⁰⁰ Azok odavitték³⁰¹ [az embereknek] a széttördelt darabokat, tizenkét teli hordeszközzel³⁰², és a halakból is. 42 Mindnyájan ettek, és jóllaktak.³⁰³44 Ötször sok³⁰⁴ férfi evett a kenyerekből.³⁰⁵

45³⁰⁶ Ezután azonnal arra kényszerítette³⁰⁷ tanítványait, hogy szálljanak be a hajóba, és előtte menjenek át a túlsó partra, Betszaida felé, amíg ő maga elbocsátja a tömeget. 46 Miután elbúcsúzott tőlük³⁰⁸, elment a hegyre imádkozni³⁰⁹. 47 Amikor beesteledett, a hajó a tó közepén volt, ő maga pedig egyedül a szárazföldön. 48 Látván, mennyire kínlódnak, hogy előrejussanak, ellenszelük volt ugyanis, az éjszaka negyedik őrváltásának idején a tóparton³¹⁰ járkálva feléjük tartott; és el akart menni mellettük³¹¹. 49 Ők pedig, látva, hogy a tóparton járkál, úgy vélték, hogy kísértet, és felkiáltottak. 50 Mindnyájan látták ugyanis, és megrettentek.³¹² Ő azonban rögtön beszélt velük, és azt mondta: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!”³¹³51 És beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél. Egészen szerfeletti módon megzavarodtak, úgyhogy magukon kívül voltak, 52 ugyanis nem értettek a kenyerekből, hanem meg volt kövesedve a szívük.³¹⁴

53³¹⁵ Aztán [ismét] áthajóztak a szárazföldre³¹⁶, Genezáretbe mentek, s ott kikötöttek. 54 Amikor kiszálltak a hajóból, [az emberek] nyomban felismerték őt, 55 körbefutottak azon az egész vidéken, és kezdték azokat, akik rosszul voltak, [hord]ágyakon ide-oda vinni, ahol úgy hallották, hogy [éppen jelen] van. 56 És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, kitették a terekre a gyengélkedőket, és kérlelték őt, hogy akár csak a ruhája szegélyét is érinthessék, és ahányan csak megérintették, megmenekültek.

7 1 Odagyűltek hozzá a farizeusok és néhányan a Jeruzsálemből jött írástudók³¹⁷ közül, 2 és amikor látták, hogy némely tanítványa tisztátalan³¹⁸, azaz mosatlan kézzel eszik³¹⁹3 – a farizeusok ugyanis, meg az összes júdeaiak³²⁰, nem esznek addig, amíg buzgón³²¹ meg nem mosták a kezüket, [így] ragaszkodnak a vének³²² hagyományához; 4 és nem esznek a piacról sem semmit, hacsak [előbb] meg nem hintik [vízzel], és sok egyéb dolog is van, amit átvettek, és ragaszkodnak hozzá: [ilyen például] a poharak, korsók és rézedények lemosása –, 5 akkor a farizeusok és az írástudók megkérdezték³²³ őt: „Miért nem járnak el tanítványaid³²⁴ az ősök hagyománya szerint, hanem tisztátalan kézzel esznek?” 6 Ő azonban³²⁵ ezt mondta nekik: „Találóan ítélt³²⁶ rólatok, színészekről³²⁷ Izajás, mert megíratott³²⁸: »Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze távol marad tőlem. 7 Hiábavalóan vesznek körül istentisztelettel, mert [ugyanakkor olyan] tanításokat tanítanak³²⁹, amelyek [csak] emberek rendelkezései.« 8 Isten akaratát³³⁰ figyelmen kívül hagyjátok, és [helyette] emberek hagyományához ragaszkodtok.”³³¹

9³³² És [még] ezt mondta nekik: „Remekül vetitek el³³³ Isten akaratát [annak érdekében], hogy megőrizhessétek a ti [saját] hagyományotokat. 10 Mózes ugyanis azt mondta: »Tiszteld apádat és anyádat!« Továbbá: »Aki apját vagy anyját ócsárolja, halálnak halálával lakoljon!«³³⁴ 11 Ti viszont azt mondjátok: „Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának: Korbán – vagyis áldozati adomány³³⁵ – az, amivel hasznodra lehetnék, 12 [akkor már] nem engeditek meg, hogy az illető bármit is tegyen apjáért vagy anyjáért:³³⁶ 13 Így helyezitek hatályon kívül Isten szavát hagyományotok révén, amelyet ti magatok tettetek hagyománnyá³³⁷, és sok más ehhez hasonlót tesztek.”³³⁸

14³³⁹ Ismét magához hívta a tömeget, és így szólt hozzájuk: „Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: 15 Semmi [olyan] nem teheti tisztátalanná [Isten előtt]³⁴⁰ az embert, ami kívülről megy beléje; hanem az teszi tisztátalanná az embert, ami kijön az emberből.³⁴¹ 16 (Akinek van füle a hallásra, hallja meg!)”³⁴²

17 Miután [elvált] a tömegtől, [és] bement [a] házba³⁴³, tanítványai megkérdezték őt a talányos kijelentésről³⁴⁴. 18 Erre azt mondta nekik: „Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem fogjátok föl, hogy semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti tisztátalanná, 19 mivel nem a szívébe megy, hanem [csak] a gyomrába, majd [pedig] a budiba³⁴⁵ kerül?”³⁴⁶ Ezzel tisztának nyilvánított minden ételt. 20 Viszont azt mondta, hogy „ami kijön az emberből, az teszi tisztátalanná az embert; 21 ugyanis belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz megfontolások, kurválkodás, lopás, gyilkolás, 22 házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, kicsapongás, rosszindulat, istengyalázás, gőg, esztelenség.³⁴⁷23Mindezek a gonoszságok belülről jönnek, és [ezek valóban] tisztátalanná teszik az embert.”

24 Innen azonban útra kelt, és elment³⁴⁸ Tírusz³⁴⁹ határvidékére³⁵⁰, aztán bement³⁵¹ egy [zsidó] házba, [mert] azt akarta, hogy senki se tudja meg [ottlétét], de nem maradhatott rejtve.³⁵²25 Ellenkezőleg, rögtön hallott róla egy asszony, akinek volt egy meg nem tisztult szellem³⁵³ hatása alatt álló kislánya; [ez] eljött, és [Jézus] lábai elé vetette magát. 26 Az asszony görög³⁵⁴ volt, szír-föníciai származású, [mégis] arra kérte őt, hogy űzze ki lányából a démont. 27 Azt mondta neki³⁵⁵: „Engedd, hogy előbb a gyerekek lakjanak jól! Nem helyes ugyanis elvenni a gyerekek kenyerét, és a kiskutyák elé vetni.”³⁵⁶28 Az [asszony] viszont megfelelt neki, és így szólt hozzá: „Igen, uram! De a kiskutyák is esznek az asztal alatt a kisgyerekek morzsáiból.”³⁵⁷29 Erre azt mondta neki³⁵⁸: „Erre az [értelmes] beszédre való tekintettel menj el, lányodból kiment³⁵⁹ a démon.”30 Akkor hazament, a kislányt az ágyon fekve találta, s a démon [már] kiment [belőle].³⁶⁰

31³⁶¹ Majd ismét elment Tírusz határából, és Szidónon keresztül, [majd] a Tízváros határvidékét átszelve elment a Galileai-tengerhez.³⁶²32 [Ott] egy süket³⁶³ és nehezen beszélő³⁶⁴ [embert] vittek hozzá³⁶⁵, és kérve kérték, hogy tegye rá a kezét. 33 Erre félrevonta őt a tömegből egymagában³⁶⁶, ujját a fülébe dugta, majd [az ujjára] köpött, [s a nyállal]³⁶⁷ megérintette a nyelvét³⁶⁸, 34 aztán feltekintve az égre, sóhajtozott³⁶⁹, és így szólt hozzá³⁷⁰: „Effata!”³⁷¹ Ez azt jelenti: „Nyílj meg!” 35 És³⁷² megnyíltak a fülei, és rögtön³⁷³ megoldódott nyelvének bilincse³⁷⁴, és rendesen beszélt. 36 Megparancsolta nekik, hogy senkinek se mondják el³⁷⁵, de bármennyire parancsolta [is] nekik, azok annál mértéktelenebbül híresztelték, 37 és minden mértéket meghaladóan megdöbbentek³⁷⁶, mondván: „Mindent jól tett! A süketeket is hallókká teszi, s a szótlanokat³⁷⁷ is beszélőkké!”³⁷⁸

8 1³⁷⁹ Mivel azokban a napokban ismét nagy tömeg volt [vele], de nem volt [már]³⁸⁰ mit enniük, [Jézus] magához hívta tanítványait, és ezt mondta nekik: 2„Mélyen együttérzek³⁸¹ a tömeggel, mert már három napja kitartanak nálam, és nincs mit enniük.³⁸² 3 Ha éhesen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton, [amiatt, hogy]³⁸³ némelyikük messziről jött.”4 Tanítványai így feleltek neki: „Honnan lesz képes itt valaki jóllakatni ezeket kenyérrel a pusztába³⁸⁴ [vezető útra]?” 5 Erre megkérdezte őket: „Mennyi kenyeretek van?” Azok pedig ezt mondták: „Hét.” 6a-c Ekkor felszólította a tömeget, hogy dőljenek le a földre, majd fogta a hét kenyeret, hálát adott³⁸⁵, megtörte [a kenyereket] és odaadta tanítványainak, hogy tegyék [az emberek] elé; 8b³⁸⁶ ők át is vették³⁸⁷ a széttördelt darabok bőségét³⁸⁸, hét fonott kosárral³⁸⁹, 6d és a tömeg elé tették. 7 Kevés haluk is volt. Azok [fölött] is elmondta az [asztali] áldást, és megmondta, hogy azokat is tegyék [az emberek] elé. 8a Ettek, és jól is laktak, 9 pedig négyszer sokan voltak³⁹⁰. Aztán elbocsátotta őket, 10 és rögtön hajóba szállt tanítványaival együtt, és Dalmanuta³⁹¹ vidékére ment.

11 Kimentek³⁹² a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele. Az égből³⁹³ való csodajelet követeltek tőle, hogy megvizsgálják³⁹⁴ őt. 12 Lénye legmélyéig³⁹⁵ [megrendülten] felsóhajtott³⁹⁶, és így szólt: „Miért követel csodajelet ez a nemzedék? Ámen³⁹⁷, mondom nektek: [Ezt meg azt tegye velem Isten]³⁹⁸, ha adatik [tőle]³⁹⁹ csodajel ennek a nemzedéknek!”⁴⁰⁰13 Ezzel otthagyta őket⁴⁰¹, ismét beszállt [a hajóba], és elment a túlsó partra.

14⁴⁰² Csakhogy [a tanítványok] elfelejtettek kenyeret [magukkal] vinni, és csak egy kenyér volt velük a hajóban. 15⁴⁰³ [Jézus] viszont rájuk parancsolt⁴⁰⁴, mondván: „Vigyázzatok!⁴⁰⁵ Óvakodjatok a farizeusok kovászától⁴⁰⁶ és⁴⁰⁷ Heródes kovászától⁴⁰⁸!”16 És arról vitáztak egymással, hogy nincs kenyerük. 17 Amikor [Jézus] észrevette ezt, így szólt hozzájuk: „Miért vitatkoztok azon, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem fogjátok föl, és nem is értitek? Megkövesedett a szívetek?18 Van szemetek, mégsem láttok? És van fületek, mégsem hallotok?⁴⁰⁹19Nem emlékeztek, hogy amikor az öt kenyeret megtörtem az ötször sok⁴¹⁰ [embernek], hány tele hordeszköznyi⁴¹¹ kenyérdarabot vettetek át⁴¹²?” Azt mondták neki: „Tizenkettőt.” 20 „És amikor hét [kenyeret törtem meg] a négyszer sok⁴¹³ [embernek], hány tele fonott kosárnyi kenyérdarabot vettetek át?” Azt mondták: „Hetet.” 21 Erre így szólt hozzájuk: „Még mindig nem értitek?”⁴¹⁴

22⁴¹⁵ Betszaidába érkeztek. Ekkor egy vakot vittek hozzá, és kérve kérték, hogy érintse meg. 23 Kézenfogva a vakot, kivezette őt a faluból⁴¹⁶, ráköpött a szemére, rátette a kezét, és megkérdezte tőle: „Látsz-e valamit?”24 [Az] felnézett, és azt mondta: „Látom az embereket, mert mint fákat⁴¹⁷ látom őket járkálni.”⁴¹⁸25 Ezután ismét rátette a kezét a szemeire, mire [ő] körültekintett⁴¹⁹, és rendbe jött, és mindent tisztán látott⁴²⁰. 26 Ekkor hazaküldte őt, mondván: „Még a faluba se menj be!”⁴²¹

27 Jézus és tanítványai ezután kimentek a Fülöp Cézáreája⁴²² körüli falvakba. Az úton megkérdezte tanítványait⁴²³, és így szólt hozzájuk: „Mit mondanak [az emberek], ki vagyok én?” 28 Azok pedig azt mondták neki: „[Azt, hogy] Keresztelő János⁴²⁴, mások [azt, hogy] Illés⁴²⁵, [ismét] mások pedig [azt, hogy] a próféták egyike⁴²⁶.” 29 Ekkor megkérdezte őket: „De ti, mit mondotok [ti], ki vagyok én?” Péter felelt, és ezt mondta neki⁴²⁷: „Te vagy a Messiás⁴²⁸.” 30 Erre keményen rájuk szólt, hogy senkinek se beszéljenek őróla.⁴²⁹

31 Ezután⁴³⁰ elkezdte [arra]⁴³¹ tanítani⁴³² őket, hogy „az emberfiának⁴³³ sokat kell⁴³⁴ szenvednie⁴³⁵, mint alkalmatlannak⁴³⁶ el kell vettetnie⁴³⁷ a vének⁴³⁸, a főpapok⁴³⁹ és az írástudók⁴⁴⁰ által⁴⁴¹, és meg kell öletnie⁴⁴², és három nap múltán⁴⁴³ [újból] talpra kell állnia⁴⁴⁴”. 32 Egészen nyíltan beszélt [erről] a dologról. Erre Péter magához vonta őt, és kezdett keményen beszélni vele⁴⁴⁵. 33 Ő azonban megfordult, ránézett tanítványaira⁴⁴⁶, keményen rászólt Péterre, és azt mondta: „Menj innen mögém⁴⁴⁷, sátán⁴⁴⁸! Mert nem Isten [gondolatai]⁴⁴⁹ járnak a fejedben, hanem az emberekéi.”⁴⁵⁰

34 És összehívta a tömeget tanítványaival együtt, és így⁴⁵¹ szólt hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni⁴⁵², tagadja meg önmagát⁴⁵³, és vegye föl keresztgerendáját⁴⁵⁴, és [úgy] kövessen engem⁴⁵⁵.35⁴⁵⁶Aki ugyanis meg akarja menteni életét, tönkre fogja tenni, aki viszont tönkreteszi életét (értem és)⁴⁵⁷ az örömüzenetért, meg fogja menteni azt.36⁴⁵⁸ Mit használ ugyanis az embernek, ha megnyeri az egész világot, de az élete kárt szenved?37Mit adhatna ugyanis az ember ellenértékként az életéért?38⁴⁵⁹Aki ugyanis szégyell engem és az én szavaimat e házasságtörő és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.”

9 1⁴⁶⁰ Majd azt mondta nekik: „Ámen, mondom nektek: Vannak olyanok az itt állók között, akik semmiképp sem ízlelik meg a halált⁴⁶¹ addig, amíg meg nem látják, hogy Isten országa⁴⁶² eljött⁴⁶³ erőben⁴⁶⁴.”2 Hat nappal ezután⁴⁶⁵ Jézus magához vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte őket egy magas hegyre⁴⁶⁶, [csak] őket magukban. 3 [Ott] szemük láttára átalakult; ruhája fénylő lett, [olyan] nagyon fehér, amilyenre [semmiféle] kelmefestő a földön nem tud fehéríteni⁴⁶⁷. 4 És megjelent nekik Illés Mózessel [együtt], és beszélgettek Jézussal⁴⁶⁸. 5 Aztán Péter szólalt fel⁴⁶⁹, és azt mondta [Jézusnak]: „Rabbi, [pont] jó, hogy itt vagyunk! Csinálunk majd három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” 6 Nem tudta ugyanis, mit válaszoljon, mert nagyon megrémültek. 7 És történt, hogy felhő árnyékolta be őket, és történt⁴⁷⁰, hogy hang [hallatszott] a felhőből: „Ez az én szeretett fiam!⁴⁷¹ Őrá hallgassatok!” 8 Amikor azonban hirtelen körülnéztek, nem láttak többé senkit maguk mellett, csak egyedül Jézust.⁴⁷²

9 Miközben lejöttek a hegyről⁴⁷³, [Jézus] megparancsolta nekik, hogy senkinek se számoljanak be arról, amiket láttak, csak akkor, amikor az Emberfia feltámad⁴⁷⁴ a halottak közül⁴⁷⁵. 10 És megragadták [ezt] a szót⁴⁷⁶, és azon vitatkoztak egymás között, mit jelent a halottak közül feltámadni. 11 Aztán megkérdezték őt, mondván: „Az írástudók azt mondják, hogy előbb el kell jönnie Illésnek.” 12 Ő pedig azt mondta nekik: „Illés persze eljön előbb, [és] mindent helyreállít.⁴⁷⁷ De hogyan van megírva az Emberfiáról, hogy sokat [kell] szenvednie és semmibe [kell hogy] vegyék?⁴⁷⁸13 [Én] viszont [azt] mondom nektek, hogy Illés [már] eljött, és azt csináltak vele [is], amit csak akartak⁴⁷⁹, amint meg van írva róla⁴⁸⁰.”

14 Amikor odaérkeztek a tanítványokhoz, nagy tömeget láttak körülöttük, és írástudókat⁴⁸¹, akik vitatkoztak velük⁴⁸². 15 Mihelyt meglátták [Jézust], az egész tömeg megborzadt, majd odafutottak hozzá, és üdvözölték. 16 Ő megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztok velük?”17 Valaki a tömegből így felelt neki: „Rabbi, elhoztam hozzád a fiamat, akiben szótlan⁴⁸³ szellem [van], 18 és ahol éppen elkapja, ide-oda rángatja őt, aztán habzik [a szája], fogát csikorgatja, és [végül] egészen megmerevedik⁴⁸⁴. Mondtam is tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem voltak [elég] erősek [hozzá].” 19 Ő így válaszolt nekik: „Ó, [ti Istenbe vetett]⁴⁸⁵ bizalom nélküli nemzedék [vagytok]! Hát meddig legyek még veletek? Hát meddig viseljelek el titeket?⁴⁸⁶ Hozzátok ide hozzám!”20 Erre odavitték hozzá. Amikor a szellem meglátta őt, rögtön össze-vissza rángatta [a fiút], [úgyhogy] a földre esett, és habzó [szájjal] fetrengett. 21 [Jézus] megkérdezte az apját⁴⁸⁷: „Mennyi ideje [már], hogy ez történik vele?” Az így szólt: „Kisgyermekkora óta. 22 És sokszor vetette tűzbe is, vízbe is, hogy tönkretegye őt. De ha képes vagy valamire⁴⁸⁸, szánj meg minket, és siess segítségünkre!” 23 Jézus azonban ezt mondta neki: „Ez a »Ha képes vagy«! Minden lehetséges annak, aki bízik [Istenben]”⁴⁸⁹24 A gyermek apja rögtön felkiáltott, és így szólt: „Szeretnék bízni [Istenben].⁴⁹⁰ Segíts nekem bizalmatlanságomban!” 25 Jézus pedig, látva, hogy tömeg fut össze⁴⁹¹, keményen rászólt a tisztátalan szellemre, mondván neki: „Szótlan⁴⁹² és süket⁴⁹³ szellem, én parancsolom⁴⁹⁴ neked, menj ki belőle, és soha többé ne menj [vissza] bele!”26 Mire [az] felkiáltott, nagyon összerángatta [a fiút], és kiment. [A fiú pedig] olyan lett, mint egy halott, úgyhogy a legtöbben azt mondták, meghalt. 27 Jézus viszont megragadta a kezét, felállította őt, és [az] felkelt.⁴⁹⁵28 Miután hazamentek, tanítványai azt kérdezték tőle maguk között: „Mi miért nem voltunk képesek kiűzni?” 29 Azt mondta nekik: „Ez a fajta semmi más [hatására] nem képes kimenni, csak imádság [révén].”⁴⁹⁶

30 Miután onnan⁴⁹⁷ elmentek, átvonultak Galileán, de nem akarta, hogy [ezt] bárki is megtudja, 31 ugyanis⁴⁹⁸ tanítványait oktatta⁴⁹⁹, és azt mondta nekik:„Az emberfiát [Isten] emberi kezeknek szolgáltatja ki , meg fogják ölni, de miután megölték, három nap múltán [újból] talpra fog állni.”⁵⁰⁰32 Ők azonban nem értették meg [ezt] a beszédet⁵⁰¹, viszont féltek⁵⁰² megkérdezni⁵⁰³ őt.

33 Kafarnaumba mentek. Amikor hazaértek⁵⁰⁴, megkérdezte őket: „Miért⁵⁰⁵ vitatkoztatok az úton?” Ők azonban hallgattak.⁵⁰⁶

34 Arról⁵⁰⁷ vitatkoztak ugyanis egymással az úton, hogy ki a legnagyobb [közöttük].⁵⁰⁸

35 Leült⁵⁰⁹, odahívta a Tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: „Aki első akar lenni, mindenki között az utolsó lesz ⁵¹⁰, és mindenkinek a szolgája⁵¹¹.”

36 Akkor fogott egy kisgyereket, odaállította közéjük középre, majd átkarolta őt, és azt mondta nekik: 37a„Ha valaki az én kedvemért⁵¹² befogad⁵¹³ egy ilyen kisgyereket, engem fogad be.”⁵¹⁴

37b [Akkor Jézus azt mondta:] „Aki pedig befogad engem, nem annyira⁵¹⁵ engem fogad be, mint inkább azt, aki engem küldött.”⁵¹⁶

38 János így szólt [Jézushoz]: „Rabbi, láttunk valakit, aki rád hivatkozva⁵¹⁷ űz ki démonokat⁵¹⁸, [de] nem követ minket⁵¹⁹, igyekeztünk⁵²⁰ tehát útját állni [tevékenységének], mert nem követ minket.” 39 Jézus azonban⁵²¹ azt mondta: „Ne álljátok útját⁵²², mert⁵²³ aki erőtettet⁵²⁴ visz végbe az én nevemben, nem képes arra, hogy [aztán] hamarosan ócsároljon engem⁵²⁵; 40mert⁵²⁶aki nincs ellenünk, értünk⁵²⁷ van⁵²⁸; 41 mert ha valaki rám való tekintettel megitat titeket egy pohár vízzel, merthogy a Messiáshoz tartoztok⁵²⁹, akkor – ámen, mondom nektek – semmiképpen sem fogja elveszíteni bérét⁵³⁰.”

42„Ha valaki [csak] egyet [is] eltántorít [Isten útjától]⁵³¹ ezek közül a kicsik közül, akik bíznak [Istenben]⁵³², jobb lenne neki, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe vetnék.”⁵³³

43 „Ha csapdába ejt⁵³⁴ a kezed, vágd le! Jobb neked csonkán bemenni az életre, mint mindkét kezed birtokában elmenni a gehennába, a kiolthatatlan tűzbe⁵³⁵, 44⁵³⁶ahol férgük⁵³⁷ nem hal meg, és a tűz nem alszik ki.45 Ha csapdába ejt a lábad, vágd le! Jobb neked sántítva életben maradni⁵³⁸, mint ha mindkét lábad birtokában a holtak gödrébe vetnek⁵³⁹, 46ahol férgük nem hal meg, és a tűz nem alszik ki.47És ha a szemed ejt csapdába, [vájd ki, és] dobd ki! Jobb neked fél szemmel bemenni Isten országába, mint ha mindkét szemed birtokában a gehennába vetnek,48ahol férgük nem hal meg, és a tűz nem alszik ki.50a-b⁵⁴⁰Jó a só. Ha azonban a só sótlanná válik, mivel fogjátok megfűszerezni?⁵⁴¹49[Isten]⁵⁴² ugyanis⁵⁴³ mindenkit tűzzel akar⁵⁴⁴ megsózni.⁵⁴⁵50cBennetek legyen só, egymással pedig éljetek békében!”⁵⁴⁶

10 1 [Jézus] felkelt, és elment onnan⁵⁴⁷ Júdea határvidékére és a Jordánon túlra⁵⁴⁸. Ismét tömeg gyűlt köréje, és ahogyan szokta⁵⁴⁹, ismét tanította őket. 2 Farizeusok is mentek hozzá, hogy megvizsgálják őt⁵⁵⁰ őt, és megkérdezték: „Vajon szabad-e a férjnek elbocsátania⁵⁵¹ feleségét?” 3 Ő pedig így felelt nekik: „Mit parancsolt nektek Mózes?”⁵⁵²4 Azok azt mondták: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és [így] elbocsássuk.”⁵⁵³5 Jézus viszont azt mondta nekik: „Szívetek megkövesedettsége⁵⁵⁴ miatt írta nektek Mózes ezt a parancsot.⁵⁵⁵6 [Isten]⁵⁵⁶ azonban a teremtés kezdetétől fogva⁵⁵⁷ férfivá és nővé tette [az embereket],7ezért⁵⁵⁸ hagyja el az ember apját és anyját⁵⁵⁹, 8és a kettő egy test⁵⁶⁰ lesz: úgyhogy többé [már] nem ketten vannak, hanem [csak] egy test.⁵⁶¹9Amit tehát Isten összekötött⁵⁶², ember ne válassza szét!”⁵⁶³10 Otthon azonban a tanítványok ismét megkérdezték őt erről.⁵⁶⁴11 Azt mondta nekik: „Ha valaki elbocsátja feleségét, és másik [nőt] vesz feleségül, házasságtörést követ el [az első] ellen⁵⁶⁵;12ha pedig a feleség bocsátja el férjét, és másik [férfihez] megy feleségül, [szintén] házasságot tör.”⁵⁶⁶

13⁵⁶⁷ Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket⁵⁶⁸, a tanítványok azonban keményen rájuk szóltak⁵⁶⁹. 14 Amikor azonban Jézus [ezt] meglátta, bosszús lett⁵⁷⁰, és (keményen rájuk szólva)⁵⁷¹ azt mondta nekik: „Hagyjátok, hogy a gyermekek hozzám jöjjenek, ne álljátok útjukat⁵⁷², mert az ilyenek⁵⁷³ számára van⁵⁷⁴ [itt]⁵⁷⁵ Isten országa.15Ámen⁵⁷⁶, mondom nektek, aki nem gyermekként⁵⁷⁷ fogadja⁵⁷⁸ Isten országát, semmiképp be nem megy⁵⁷⁹ oda.”⁵⁸⁰16 Aztán átkarolta őket, és rájuk téve kezét, megáldotta⁵⁸¹ őket.

17 Amikor útnak indult, odafutott hozzá valaki, térdre esett⁵⁸² előtte, és megkérdezte tőle: „Jó rabbi⁵⁸³, mit tegyek⁵⁸⁴, hogy örök életet⁵⁸⁵ örököljek⁵⁸⁶?” 18 Jézus azonban így szólt hozzá: „Miért mondasz engem jónak?⁵⁸⁷ Senki sem jó, csak egy valaki: Isten.⁵⁸⁸ A parancsokat ismered:⁵⁸⁹19Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamis tanúságot ne tégy, ne rabolj⁵⁹⁰, tiszteld apádat és anyádat!”20 Az viszont azt mondta neki: „Rabbi, ezeket mind megtartottam ifjúkorom óta.” 21 Jézus pedig ránézett, megkedvelte, és így szólt hozzá: „Egy [dolog] hiányzik neked. [Rajta], menj el⁵⁹¹, add el mindazt, amit birtokolsz, és add a szegényeknek⁵⁹² – így kincset birtokolsz majd Istennél!⁵⁹³ Aztán [gyere] ide hozzám, [és] kövess engem!”⁵⁹⁴22 Az viszont elkomorodott erre a szóra, és szomorúan elment, ugyanis nagy vagyont birtokolt.

23 Jézus erre körülnézett, és azt mondta tanítványainak: „Milyen nehezen fognak bemenni Isten országába azok, akik vagyont birtokolnak.”24 A tanítványok pedig elborzadtak ezekre a szavakra. Jézus azonban ismét megfelelt nekik, mondván: „Gyermekeim, milyen nehéz (a vagyonban bízóknak) Isten országába bemenni (a gazdagnak)!⁵⁹⁵25Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán⁵⁹⁶, mint a gazdagnak bemennie Isten országába!”⁵⁹⁷26 Azok pedig szerfölött megdöbbentek, és így beszéltek egymás között: „És ki képes [akkor] megmenekülni?” 27 Jézus rájuk nézett, és ezt mondta: „Embereknek [ez] lehetetlen, de nem Istennek, Istennek ugyanis minden lehetséges.”⁵⁹⁸

28 Péter erre elkezdte mondani neki: „Nézd csak! Mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!”⁵⁹⁹29 Jézus azt mondta⁶⁰⁰: „Ámen, mondom nektek: Senki sem hagyta el házát vagy fivérét vagy nővérét vagy anyját vagy apját vagy gyermekeit vagy földjeit értem és az örömüzenetért [úgy],30hogy ne kapott volna százannyit [már] ⁶⁰¹ (most), ebben a [kedvező] korban⁶⁰²: házakat és fivéreket és nővéreket és anyákat és gyermekeket és földeket, [bár] üldöztetések közepette, az eljövendő korszakban pedig örök életet.31Sok első lesz utolsó, (az) utolsók pedig elsők.”⁶⁰³

32 Éppen úton voltak⁶⁰⁴, fölmenőben⁶⁰⁵ Jeruzsálembe. Jézus előttük menőben volt⁶⁰⁶, és⁶⁰⁷ [ők] elborzadtak, akik pedig [még] követték [őket], féltek⁶⁰⁸. Akkor ismét magához vette a Tizenkettőt, és elkezdte mondani nekik, mik fognak történni vele: 33⁶⁰⁹„Nézzétek csak! Fölmegyünk Jeruzsálembe, és [ott] az emberfiát [Isten] ki fogja szolgáltatni a főpapoknak és az írástudóknak, [azok] pedig halálra fogják ítélni, és kiszolgáltatják majd őt a pogányoknak, 34és [amazok] ki fogják gúnyolni, és le fogják köpdösni, és meg fogják korbácsolni őt⁶¹⁰, és meg fogják ölni⁶¹¹, de három nap múltán [újból] talpra fog állni.”

35 Odament hozzá Jakab és János⁶¹², Zebedeus két fia, és így szóltak: „Rabbi, azt akarjuk, hogy tedd meg nekünk, ha valamit kérünk tőled.” 36 Ő pedig ezt mondta nekik: „Mit akartok tőlem? Mit tegyek meg nektek?”37 Azok erre azt mondták neki: „Add meg nekünk, hogy egyikünk jobbodon, másikunk balodon üljön a te dicsőségedben!”⁶¹³38 Jézus viszont azt mondta nekik: „Nem tudjátok, mit kértek.⁶¹⁴ Képesek vagytok-e kiinni azt poharat, amelyet én iszom ki?⁶¹⁵Avagy alámeríttetni azzal az alámerítéssel, amellyel én meríttetem alá?”⁶¹⁶39 Azok erre azt mondták neki: „Képesek vagyunk.”⁶¹⁷ Jézus viszont azt mondta nekik: „Azt a poharat, amelyet én kiiszom, ki fogjátok inni⁶¹⁸, és azzal az alámerítéssel, amellyel én alámeríttetem, alá fogtok meríttetni, 40de a jobbomon vagy balomon⁶¹⁹ ülést megadni nem az én ügyem⁶²⁰, hanem [azok részesülnek majd benne], akiknek [Isten] elkészítette.”⁶²¹41 Meghallván ezt a [másik] tíz [tanítvány], elkezdtek bosszankodni Jakabon és Jánoson.⁶²²

42 Jézus ekkor magához hívta őket ⁶²³, és ezt mondta nekik: „Tudjátok, hogy akik a pogányok uralkodóinak számítanak, zsarnokoskodnak rajtuk, és az ő nagyjaik ellenük használják hatalmukat.43Köztetek azonban nem így van; hanem ha valaki nagy akar lenni köztetek, a szolgátok lesz,44és ha valaki első akar lenni köztetek, mindenkinek a rabszolgája lesz, 45 mert az emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon⁶²⁴, és életét odaadja váltságdíjul sokakért.”⁶²⁵

46⁶²⁶ Jerikóba értek. Amikor pedig ő, tanítványai és meglehetősen nagy tömeg kifelé ment Jerikóból⁶²⁷, egy⁶²⁸ vak koldus, Timeusz fia Bartimeusz üldögélt az út mentén. 47⁶²⁹ Ahogy meghallotta, hogy Jézus, a nazarénus az, elkezdte kiabálni és mondogatni:⁶³⁰ „Dávid fia Jézus, könyörülj rajtam!” 48 Sokan keményen rászóltak, hogy hallgasson el, ő azonban annál jobban kiáltozott: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” 49 Erre Jézus megállt, és azt mondta: „Hívjátok ide!”⁶³¹ Hívták is a vakot, mondván neki: „Bátorság! Állj föl! Hív téged!” 50 Az pedig ledobva felsőruháját felugrott, és odament Jézushoz. 51 Jézus ekkor így felelt neki: „Mit akarsz? Mit tegyek veled?”⁶³² A vak pedig azt mondta neki: „Rabbuni⁶³³, hogy megint lássak!” 52 Jézus erre azt mondta neki: „Menj csak!⁶³⁴ A bizalmad megmentett téged!”⁶³⁵ Rögtön újból látott, és követte őt az úton.

11 1⁶³⁶ Amikor [már] közeledtek Jeruzsálemhez, Betfagéhoz és Betániához, az Olajfák-hegye felé⁶³⁷, elküldte két tanítványát, 2⁶³⁸ és azt mondta nekik:⁶³⁹„Menjetek el a szemközti faluba; mihelyt beértek, találtok majd egy megkötött szamárcsikót⁶⁴⁰, amelyen még senki ember nem ült⁶⁴¹: oldjátok el, és hozzátok [ide]!3Ha pedig valaki azt mondaná nektek: Miért teszitek ezt?, mondjátok: Az urának szüksége van rá⁶⁴², de rögtön ismét [vissza]küldi ide.”4 El is mentek, és megtalálták a szamárcsikót kinn az utcán egy ajtóhoz kötve, és eloldották. 5 Az ott állók közül némelyek így szóltak hozzájuk: „Mit csináltok? Miért oldjátok el a szamárcsikót?” 6 Ők pedig megmondták nekik, amit Jézus mondott, mire elengedték őket. 7 Aztán elvitték a szamárcsikót Jézushoz, majd rádobták felsőruháikat, [ő] pedig felült rá. 8⁶⁴³ Sokan felsőruháikat szórták az útra, mások viszont [lombos] ágakat, amelyeket a földeken vágtak le.⁶⁴⁴9 Az előtte menők és az őt követők⁶⁴⁵ [így] kiáltoztak: „Hozsanna!⁶⁴⁶ Áldott [legyen], aki az Úr nevében jön!⁶⁴⁷10 Áldott [legyen] atyánknak, Dávidnak érkező országa!⁶⁴⁸ Hozsanna a magasságban!”

11 És bement Jeruzsálembe, a templomba, és miután körös-körül mindent megtekintett, a Tizenkettővel kiment Betániába, mivel az idő már későre járt.⁶⁴⁹

12⁶⁵⁰ Amikor másnap kimentek Betániából, megéhezett.⁶⁵¹13 Messziről meglátott egy lombos fügefát, és odament, hátha talál rajta valamit, de amikor odaért, semmit sem talált, csak leveleket, ugyanis [még] nem volt fügék [érésének] ideje. 14 Ekkor így felelt⁶⁵² neki: „[Hát] az örökkévalóságon át soha többé ne egyék rólad gyümölcsöt senki?⁶⁵³”⁶⁵⁴ Tanítványai hallották [ezt]⁶⁵⁵.

15⁶⁵⁶ [Miután] megérkeztek Jeruzsálembe, és bement a templomba, elkezdte kiutasítani azokat, akik eladtak és akik vásároltak a templomban⁶⁵⁷, és feldöntötte a pénzváltók asztalait meg a galambárusok székeit⁶⁵⁸, 16 és nem engedte, hogy valaki [valamilyen] eszközt vigyen keresztül a templomon.⁶⁵⁹17 Aztán tanított, és ezt mondta nekik: „Nincs-e megírva, hogy »az én házamat a kérés / az imádkozás⁶⁶⁰ házának nevezik majd minden nép számára«? Ti viszont terroristák búvóhelyévé tettétek.”⁶⁶¹18 Meghallották [ezt] a főpapok és az írástudók, és keresték [a módját], hogyan pusztíthatnák el őt: féltek ugyanis tőle, ugyanis az egész tömeg megdöbbent tanításán.⁶⁶²19 Amikor este lett, kimentek a városon kívülre.⁶⁶³

20 Amikor kora reggel arra mentek, meglátták, hogy a fügefa gyökerestül kiszáradt. 21 Péter visszaemlékezett, és ezt mondta neki: „Rabbi, nézd csak, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.”⁶⁶⁴22⁶⁶⁵ Mire Jézus így felelt nekik: „Legyen bizalmatok Istenben!⁶⁶⁶23Ámen, mondom nektek, ⁶⁶⁷ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe!, és nem kételkedik szívében, hanem szilárd meggyőződése, hogy amit mond, megtörténik, annak [így is] lesz.⁶⁶⁸24Ezért azt mondom nektek: Bízzatok [Istenben], hogy mindazt, amiért imádkoztok és amit kértek, [már] megkaptátok, és [úgy is] lesz nektek!”⁶⁶⁹

25 „És ha [már] álltok, hogy imádkozzatok⁶⁷⁰, [előbb]⁶⁷¹ bocsássatok meg⁶⁷², ha valaki ellen valami [panaszotok] van⁶⁷³, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket!⁶⁷⁴26(De ha ti nem bocsátotok meg, mennyei Atyátok sem fogja megbocsátani vétkeiteket.)”⁶⁷⁵

27 Ismét Jeruzsálembe mentek, és miközben [Jézus] a templomban járkált, hozzámentek a főpapok, az írástudók és a vének, 28 és így szóltak hozzá: „Milyen hatalommal teszed ezeket? Vagy ki adta meg neked ezt a hatalmat, hogy ezeket tedd?”⁶⁷⁶29 Jézus viszont azt mondta nekik: „Ellenkérdést [intézek] hozzátok⁶⁷⁷: [Nevezzetek meg] egyetlen ésszerű indokot⁶⁷⁸, és feleljetek nekem, akkor megmondom majd nektek, milyen hatalommal teszem ezeket!⁶⁷⁹30[A] János által [végzett] alámerítés⁶⁸⁰ Istentől⁶⁸¹ [való] volt-e, vagy emberektől? Feleljetek nekem!”⁶⁸²31 Erre fontolgatták maguk között [a dolgot], mondván: „Ha azt mondanánk: Istentől, azt fogja mondani: Miért nem ajándékoztátok hát meg bizalmatokkal? 32 Mondjuk inkább azt: Emberektől?” Féltek [azonban] a tömegtől, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt.⁶⁸³33 [Ezért] így feleltek Jézusnak: „Nem tudjuk.”⁶⁸⁴ Jézus is így szólt hozzájuk: „[Akkor] én magam⁶⁸⁵ sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”⁶⁸⁶

12 1 Elkezdett példázatokban⁶⁸⁷ beszélni nekik. „Egy ember szőlőskertet ültetett, körülvette sövénykerítéssel, szőlőprést ásott a földbe, őrtornyot épített, majd bérbe adta parasztoknak, és külföldre utazott.⁶⁸⁸2A megfelelő időben elküldött egy szolgát a parasztokhoz, hogy megkapja a parasztoktól a szőlőskert terméséből⁶⁸⁹ [neki járó részt].3[Azok] megfogták, megverték és üres [kézzel] küldték el.4Ismét küldött hozzájuk másik szolgát: ezt meg fejbeverték és meggyalázták.5Újabbat küldött: ezt megölték. Majd sok másikat [küldött], [ezek közül] egyeseket megvertek, másokat megöltek.⁶⁹⁰6⁶⁹¹Még egyetlen [valakije] volt⁶⁹², egy⁶⁹³ szeretett⁶⁹⁴ fia⁶⁹⁵: őt küldte el legvégül⁶⁹⁶ hozzájuk, mondván [magában]: »A fiamat tiszteletben fogják tartani!«⁶⁹⁷7De azok a parasztok így szóltak egymáshoz: »Ez az örökös! Gyerünk, öljük meg őt, és miénk lesz az örökség!«8Meg is fogták, megölték őt, és kidobták a szőlőskerten kívülre.9Mit tesz hát majd a szőlőskert ura? Elmegy, és elpusztítja a parasztokat, és másoknak adja a szőlőskertet.⁶⁹⁸10Ezt az írást sem olvastátok el: »Az a kő, amelyet a házépítők [megvizsgáltak és mint alkalmatlant] elvetettek, az lett sarokkővé.⁶⁹⁹11 Az Úr által lett ez, és csodálatos [dolog] a mi szemünkben!«⁷⁰⁰?” 12 Erre keresték [a módját], hogyan tartóztathatnák le, de féltek a tömegtől⁷⁰¹; felismerték ugyanis, hogy rájuk utalva⁷⁰² mondta a példázatot.⁷⁰³ Otthagyták, és elmentek.⁷⁰⁴

13 Elküldtek hozzá néhány farizeust⁷⁰⁵ és⁷⁰⁶ heródiánust⁷⁰⁷, hogy szaván fogják⁷⁰⁸. 14 El is mentek, és így szóltak hozzá: „Rabbi, tudjuk, hogy őszinte vagy, és nem befolyásol senki, ugyanis nem vagy tekintettel az emberek személyére, hanem az igazságnak megfelelően tanítod Isten útját.⁷⁰⁹ Szabad adót⁷¹⁰ adni a császárnak, vagy nem?⁷¹¹ Adjunk, vagy ne adjunk?”⁷¹²15⁷¹³ Ő azonban, látva színészkedésüket, ezt mondta nekik: „Miért vizsgáztattok⁷¹⁴engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hogy lássam!”16 Ők oda is vittek [egyet]. Akkor így szólt hozzájuk: „Kinek a képe és felirata ez?”⁷¹⁵ Azok pedig azt mondták neki: „A császáré.” 17 Mire Jézus azt mondta nekik: „Ami megilleti a császárt, [azt] adjátok meg⁷¹⁶ a császárnak,⁷¹⁷ viszont ami megilleti Istent, [adjátok meg] Istennek⁷¹⁸!”⁷¹⁹ Nagyon elcsodálkoztak őrajta.⁷²⁰

18 Aztán szadduceusok⁷²¹ jöttek hozzá, akik azt mondják, hogy nincs [újra]felébresztés⁷²². Ezt kérdezték tőle: 19 „Rabbi, Mózes azt írta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, de nem hagy gyermeket⁷²³, akkor vegye el a testvére az asszonyt, és támasszon utódot testvérének. 20 Volt hét testvér. Az első feleséget vett, és amikor meghalt, nem hagyott utódot. 21 Ekkor a második vette el őt, de meghalt úgy, hogy nem hagyott utódot. Aztán a harmadik ugyanígy, 22 és a hét [sem] hagyott utódot. Mindegyik közül utolsónak meghalt az asszony is. 23 Az [újra]felébresztéskor, ha [ugyan] [újból] felébrednek, melyiküké lesz az asszony, mert hiszen [mind] a hétnek felesége volt?” 24⁷²⁴ Jézus ezt mondta nekik: „Nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek sem az Írásokat⁷²⁵, sem Isten erejét?25Amikor ugyanis [újra] felébrednek a halottak közül⁷²⁶, sem nem nősülnek, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok, mint [az] angyalok a mennyekben.⁷²⁷26Ami pedig⁷²⁸ a halottakat illeti, [tudniillik] hogy [Isten]⁷²⁹ [újra] felébreszti őket, nem olvastátok Mózes könyvében, a csipkebokor [történetében], hogy⁷³⁰ Isten ezt mondta neki: »Én [vagyok]⁷³¹, az Isten Ábrahám számára⁷³², és az Isten Izsák számára, és az Isten Jákob számára«?27[Ő] nem halottak, hanem élők számára [való] Isten.⁷³³ [Ti tehát] erősen tévelyegtek.”

28 Odament [hozzá] egy írástudó, aki hallotta őket vitázni; tapasztalván, hogy találóan felelt nekik⁷³⁴, megkérdezte tőle: „Melyik az első az összes parancsok közül?”⁷³⁵29 Jézus így felelt: „Az első: »Halld, Izrael, az Úr, a mi Istenünk, az egy[etlen] Úr⁷³⁶,30és [bizonyára] szeretni fogod⁷³⁷ az Urat, a te Istenedet, teljes szíveddel⁷³⁸, teljes lényeddel⁷³⁹, teljes gondolkodásoddal⁷⁴⁰ és teljes erőddel⁷⁴¹!«⁷⁴²31A második ez: »[Bizonyára] szeretni fogod embertársadat⁷⁴³, mint önmagadat!«⁷⁴⁴ Ezeknél egyetlen más parancs sem nagyobb.”⁷⁴⁵32 Erre az írástudó ezt mondta neki: „Úgy van, rabbi! Az igazságnak megfelelően mondtad, hogy egy [az Isten], és rajta kívül nincs más [Isten]⁷⁴⁶, 33 és őt szeretni teljes szívvel, teljes ésszel⁷⁴⁷ és teljes erővel, és szeretni embertársainkat mint önmagunkat, [ez] jóval több, mint minden égőáldozat és vágóáldozat.”⁷⁴⁸34 Jézus pedig, látván, hogy értelmesen⁷⁴⁹ felelt, ezt mondta neki: „Nem vagy messze Isten országától.”⁷⁵⁰ Ezután többé senki sem merte őt megkérdezni.⁷⁵¹

35 Amikor Jézus a templomban tanított, megfelelt⁷⁵² [nekik], és így szólt: „Hogyan mond[hat]ják az írástudók, hogy a Messiás⁷⁵³ Dávid fia⁷⁵⁴? 36 [Hiszen] maga Dávid mondta a szent Lélek által⁷⁵⁵: »Így szólt az Úr az én uramhoz⁷⁵⁶: Ülj a jobb kezem felől⁷⁵⁷, amíg ellenségeidet lábaid alá vetem⁷⁵⁸!«37Maga Dávid mondja őt »úrnak«⁷⁵⁹ – [de akkor] hogyan fia neki?”⁷⁶⁰ A nagy tömeg élvezettel hallgatta őt.

38 Miközben tanított, ezeket mondta [nekik]: „Óvakodjatok azoktól⁷⁶¹ az írástudóktól⁷⁶², akik szívesen járkálnak talárban, és arra vágyakoznak, hogy a piacon köszöntsék őket,39elöl üljenek a zsinagógában⁷⁶³, s a díszhelyeket foglalják el vendégségeken.”⁷⁶⁴

41⁷⁶⁵ Aztán leült a persellyel⁷⁶⁶ szemben, és szemügyre vette, hogyan dob a tömeg ércpénzt a perselybe: sok gazdag sokat dobott be⁷⁶⁷, 42 majd jött egy szegény özvegyasszony, és két leptont, vagyis egy kvadránst⁷⁶⁸ dobott be. 43 Akkor magához hívta tanítványait, és ezt mondta nekik: „Ámen, mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony többet dobott be, mint mindazok, akik [pénzt] dobtak a perselybe:44[amazok] ugyanis mind a fölöslegükből dobtak be, ő azonban nélkülözéséből mindent bedobott, amije csak volt, egész megélhetését.⁷⁶⁹40Azoknak, akik felélik az özvegyasszonyok házát, és [cserébe] színlelésből hosszasan imádkoznak, súlyosabb⁷⁷⁰ megítélésben⁷⁷¹ lesz részük.”⁷⁷²

13 ⁷⁷³1⁷⁷⁴ Amikor kifelé ment a templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá: „Rabbi, nézd, micsoda kövek és micsoda épületek!”⁷⁷⁵2 Jézus pedig azt mondta neki: „Ezeket a nagyszerű épületeket nézed?⁷⁷⁶ Semmiképp sem hagyatik [itt] kő kövön, amely le ne romboltatna!”⁷⁷⁷

3 Amikor az Olajfák hegyén ült, átellenben a templommal, maguk között megkérdezte Péter, Jakab, János és András:⁷⁷⁸4 „Mondd meg nekünk, mikor lesz ez⁷⁷⁹, és mi [lesz] a jele⁷⁸⁰, hogy mindez⁷⁸¹ megvalósulóban van?”

5 Jézus azonban így kezdett szólni hozzájuk:⁷⁸²

„Ügyeljetek arra, hogy senki meg ne tévesszen titeket!6Sokan jönnek majd rám hivatkozva⁷⁸³, és azt mondják: »Én vagyok!«, és sokakat meg fognak téveszteni.7 Amikor pedig háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rémüljetek meg! [Ennek] meg kell történnie, de [ez] még nem a vég,8mert nép nép ellen, és ország ország ellen támad majd. Itt is, ott is földrengés lesz, és éhínségek lesznek. Ez a [szülő]fájdalmak kezdete.”

9„Ti azonban önmagatokra ügyeljetek!⁷⁸⁴ Ki fognak szolgáltatni titeket bíróságoknak⁷⁸⁵ és zsinagógáknak⁷⁸⁶, meg fognak verni⁷⁸⁷ titeket, helytartók és királyok⁷⁸⁸ elé állítanak majd titeket miattam, tanúságtételül⁷⁸⁹ nekik.⁷⁹⁰10Előbb azonban minden nép között ki kell hirdetni az örömüzenetet.⁷⁹¹11⁷⁹² És ha elvezetnek titeket, hogy kiszolgáltassanak [a bíróságnak], ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem amit csak⁷⁹³ Isten megad nektek abban az órában, azt mondjátok⁷⁹⁴, mert nem ti beszéltek⁷⁹⁵ [majd], hanem a szent Lélek⁷⁹⁶. 12Testvér szolgáltatja majd ki testvérét a halálnak, és apa a gyermekét, gyerekek lépnek föl szüleik ellen, és megöletik őket.13Mindenféle [ember]⁷⁹⁷ gyűlöl⁷⁹⁸ majd titeket miattam⁷⁹⁹, aki azonban végig állhatatos marad, meg fog menekülni.”⁸⁰⁰

14⁸⁰¹ „Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot⁸⁰² ott állni, ahol nem kellene – aki olvassa, értse meg! –, akkor akik Júdeában lesznek, meneküljenek a hegyekbe,15aki a [lapos] háztetőn lesz, ne menjen le, és ne menjen be a házába, hogy elvigyen onnan valamit,16 aki a szántóföldön lesz, ne térjen vissza, hogy elvigye ruháját.17Jaj a várandós és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban!18Imádkozzatok hát, hogy [ez] ne télen legyen,19azok a napok ugyanis olyan szorongattatást [hoznak] majd, amilyen mindmáig nem volt az Isten által teremtett világ kezdete óta⁸⁰³, és nem is lesz,20és ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg, de a kiválasztottak kedvéért, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.21Akkor ha valaki azt mondja nektek: »Nézd, itt a Messiás!«, vagy: »Nézd, ott van!«, ne higgyétek el,22mert hamis messiások és hamis próféták fognak fellépni, jeleket és csodákat művelnek majd⁸⁰⁴, hogy ha lehetséges, megtévesszék a kiválasztottakat.23Ti azonban ügyeljetek arra, hogy mindent előre megmondtam nektek!”

24„Azokban a napokban viszont, ama szorongattatás után a nap el fog sötétedni, a hold nem adja fényét,⁸⁰⁵25a csillagok lehullanak az égről, és az egekben lévő erők megrendülnek.⁸⁰⁶26És akkor meg fogják látni az Emberfiát, [aki] eljön a felhőkön⁸⁰⁷ nagy erővel és dicsőséggel.27 És akkor elküldi az angyalokat, és összegyűjti kiválasztottait a négy égtáj felől, a föld sarkától az ég sarkáig.”⁸⁰⁸

28„A fügefától pedig tanuljátok el [ezt] a példázatot: Amikor ágai már puhává válnak és levelet hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. 29 Ugyanígy [vagytok ezzel] ti is: Amikor látjátok ez[eke]t megtörténni, tudjátok meg, hogy [ő]⁸⁰⁹ közel van, a küszöbön.⁸¹⁰ 30Ámen, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik.⁸¹¹31Az ég és a föld elmúlik, az én szavaim azonban nem múlnak el.”⁸¹²

32 „Azt a napot vagy azt órát azonban senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.⁸¹³33Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor van a kedvező idő⁸¹⁴.34Úgy áll ezzel a dolog, mint azzal az emberrel, aki külföldre utazván hátrahagyta házát, és szolgáinak adta át a hatalmat, mindegyiknek a maga munkáját, a kapuőrnek pedig megparancsolta, hogy legyen résen.35Legyetek hát résen, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: este, éjfélkor, kakasszóra vagy kora reggel,36 nehogy alva találjon titeket, amikor váratlanul megérkezik.⁸¹⁵37Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: Legyetek résen!”

14 ⁸¹⁶1 Két nap múltán volt a pászka és a kovásztalan [kenyerek ünnepe]⁸¹⁷. A főpapok és az írástudók⁸¹⁸ keresték [a módját], hogyan tartóztathatnák le őt⁸¹⁹ csellel, hogy megölhessék.⁸²⁰2 Azt mondták ugyanis: „Ne az ünnepi [tolongásban]⁸²¹, nehogy zavargás legyen a nép között!”⁸²²

3⁸²³ Amikor Betániában a leprás⁸²⁴ Simon házában volt, és [éppen] asztalnál ült⁸²⁵, odament egy asszony, akinél alabástrom⁸²⁶ [edényben] valódi⁸²⁷ és sokat érő nárduszolaj⁸²⁸ volt; eltörte az alabástrom [edény pecsétjét]⁸²⁹, és [tartalmát Jézus] fejére öntötte.⁸³⁰4 Néhányan viszont bosszankodtak magukban: „Mire való volt a [nárdusz]olajnak ez az elpocsékolása? 5 Több mint háromszáz dénárért⁸³¹ el lehetett volna adni a [nárdusz]olajat, s [az árát] a szegényeknek lehetett volna adni.”⁸³² És ráripakodtak.⁸³³6 Jézus azonban azt mondta: „Hagyjátok [békén] őt! Miért okoztok neki fáradalmat⁸³⁴, [hiszen] jó tettet vitt végbe rajtam?!⁸³⁵7A szegények ugyanis mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, tehettek velük jót, én azonban nem leszek veletek mindenkor.⁸³⁶8Amire képes volt, megtette.⁸³⁷Előre megkente testemet a temetésre.⁸³⁸9Ámen, mondom nektek, bárhol hirdetik majd meg az örömüzenetet az egész világon, azt is elmondják, amit ő tett, az ő emlékezetére.”⁸³⁹

10 Júdás, a karióti férfi, amaz egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy kiszolgáltassa⁸⁴⁰ nekik [Jézust].⁸⁴¹11 Amikor pedig ezek meghallották [ezt], megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki.⁸⁴² [Ő aztán] kereste [a módját], hogyan szolgáltassa ki őt alkalmas időben.

12⁸⁴³ A kovásztalan [kenyerek ünnepének] első napján, amikor a pászka[bárányt] föláldozzák, tanítványai így szóltak [Jézushoz]: „[Mit] akarsz, hová menjünk elkészíteni [neked] a pászka[bárányt], hogy megehesd?” 13 Erre elküldte két tanítványát, és [ezt] mondta nekik: „Menjetek el [titokban]⁸⁴⁴ a városba! Találkozni fogtok egy vizeskorsót cipelő emberrel.⁸⁴⁵ Kövessétek őt,14és ahová bemegy, [ott] mondjátok meg a házigazdának, hogy a rabbi [ezt] üzeni: »Hol van a szállásom, ahol tanítványaimmal megehetem a pászka[bárányt]?«15 Ő mutat majd nektek egy nagy, párnákkal kirakott, előkészített⁸⁴⁶ emeleti szobát, és ott⁸⁴⁷ készítsétek el nekünk⁸⁴⁸.”16 Erre elmentek a tanítványok, bementek a városba, és [mindent] megtaláltak, ahogy megmondta nekik. És elkészítették a pászka[bárányt].

17 Amikor beesteledett, odament a Tizenkettővel. 18 Már asztalhoz telepedtek és ettek, amikor Jézus így szólt: „Ámen, mondom nektek, hogy egy közületek ki fog szolgáltatni engem; [egy], aki velem eszik.”⁸⁴⁹19 Elszomorodtak, és elkezdték mondogatni neki, egyik a másik után: „Csak nem én?” 20 Ő azonban azt mondta nekik:„A tizenkettő közül egy, aki velem együtt mártogat a tálba. ⁸⁵⁰21 Az emberfia ugyan elmegy, amint megíratott róla⁸⁵¹, de jaj annak az embernek, aki kiszolgáltatja az emberfiát. Jobb lenne számára, ha nem vált volna azzá az emberré, [akivé lett].”⁸⁵²

22⁸⁵³ Miközben ettek, [kezébe] vett [egy darab] kenyeret, elmondta [fölötte] az áldást⁸⁵⁴, megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: „Vegyétek! Ez vagyok én⁸⁵⁵.”⁸⁵⁶25 [Később így szólt:]„Ámen, mondom nektek, soha többé nem iszom a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor majd újra iszom azt Isten országában.” ⁸⁵⁷23 Aztán [kezébe] vette a poharat, és miután hálát adott⁸⁵⁸, odaadta nekik, és mindnyájan ittak belőle. 24 Majd azt mondta nekik: „Ez a vérem, a szövetségé, [az a vér], amely sokakért kiontatik.⁸⁵⁹

26⁸⁶⁰ Zsoltárokat énekelve⁸⁶¹ kimentek az Olajfák hegyére. 27 Jézus ekkor azt mondta nekik:⁸⁶²„[Alighanem]⁸⁶³ mindannyian eltántorultok⁸⁶⁴ majd⁸⁶⁵, mert megíratott:⁸⁶⁶ »Meg fogom verni a pásztort, s a juhok majd szétszóródnak.«28De mihelyt [Isten]⁸⁶⁷ kihúzott⁸⁶⁸ engem [a bajból],⁸⁶⁹ előttetek megyek⁸⁷⁰ majd [vissza]⁸⁷¹ Galileába.”⁸⁷²

29 Péter azonban ezt mondta neki: „Lehet, hogy mindannyian eltántorulnak majd, de nem én!” 30 Erre Jézus így szólt hozzá: „Ámen, mondom neked, te ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas (kétszer) kiált, háromszor tagadsz meg engem.”⁸⁷³31 Ő azonban még buzgóbban beszélt: „Ha meg kellene is halnom veled együtt, semmiképpen sem foglak megtagadni téged!” Ugyanígy beszéltek [a többiek is] mindannyian.

32 Elmentek arra a birtokocskára, amelynek a neve Getszemáni⁸⁷⁴, s [ott] azt mondta tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg imádkozom!”⁸⁷⁵33 Aztán maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és kezdett megborzadni és kezdte elveszíteni nyugalmát⁸⁷⁶34 Akkor azt mondta nekik: „Halálosan szomorú⁸⁷⁷ vagyok.⁸⁷⁸ Maradjatok itt, és legyetek résen!”⁸⁷⁹35 Majd kissé előrébb ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges, távozzék el tőle [ez] az óra, 36 és ezt mondta: „ABBA⁸⁸⁰, (Atyám)⁸⁸¹, minden lehetséges neked⁸⁸²: Vedd el tőlem ezt a poharat!⁸⁸³ De nem azt [fogom cselekedni], amit én akarok, hanem amit te.”⁸⁸⁴37 Aztán [vissza]ment, és alva találta őket. Ezért így szólt Péterhez: „Simon, [te] alszol!? Nem volt erőd egy órát résen lenni?⁸⁸⁵38Legyetek résen, és imádkozzatok, hogy le ne gyűrjön⁸⁸⁶ titeket a próbatétel!⁸⁸⁷ [Mert] legbelül⁸⁸⁸ készséges ugyan az ember, de testi [mivoltában]⁸⁸⁹ erőtlen.”39 Ismét elment, imádkozott, és ugyanazt mondta. 40 Mikor ismét [vissza]ment, [megint] alva találta őket, mert szemük elnehezült, és nem tudták, mit feleljenek neki. 41 [Visszament] harmadszor is, és azt mondta nekik: „Aludjatok csak tovább, és pihenjétek ki magatokat!... Elég [ebből]⁸⁹⁰! Eljött az óra!⁸⁹¹ Lássátok hát:⁸⁹² [Isten] kiszolgáltatja⁸⁹³ az embert, és így engem is⁸⁹⁴ a bűnösök kezébe!⁸⁹⁵42Keljetek föl! Menjünk [előre]⁸⁹⁶! Lássátok, [hogy] megérkezett, aki kiszolgáltat engem!”⁸⁹⁷

43 És rögtön, még miközben beszélt, megérkezett Júdás, a Tizenkettő egyike, és vele tőrökkel⁸⁹⁸ és dorongokkal [felfegyverzett] tömeg a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől. 44 Aki kiszolgáltatta őt, előre megbeszélte velük a jelet:⁸⁹⁹ „Akit majd megcsókolok, ő az. Tartóztassátok le, és vezessétek el biztonságosan!” 45 És amint odaért, azonnal odament hozzá, és így szólt: „Rabbi!”, és izgatottan megcsókolta⁹⁰⁰ őt. 46 Azok pedig megragadták őt, és letartóztatták. 47 Valaki⁹⁰¹ azonban, egy a körülállók közül, tőrt rántott, rávágott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülecskéjét⁹⁰². 48 Ekkor⁹⁰³ megfelelt⁹⁰⁴ nekik Jézus, és azt mondta: „Mint [valami] terrorista⁹⁰⁵ ellen, [úgy] vonultatok ki tőrökkel és dorongokkal, hogy elfogjatok.⁹⁰⁶49Nap mint nap veletek voltam a templomban, amikor tanítottam, de nem tartóztattatok le;⁹⁰⁷ de [azért kellett ennek így történnie], hogy beteljesedjenek az Írások⁹⁰⁸.”50 Ekkor [tanítványai] mind elhagyták őt, és elfutottak.⁹⁰⁹51 Egy fiatalember⁹¹⁰ azonban – meztelen [testére csak] egy vászonleplet dobván – követte őt; le akarták tartóztatni, 52 de ő hátrahagyta a vászonleplet, és meztelenül elfutott.

53⁹¹¹ Jézust elvezették a [hivatalban lévő] főpaphoz, [akinél] összegyűltek a főpapok, a vének és az írástudók mind. 54 Péter pedig messziről követte őt, [egészen] a főpap [palotájának] belső udvaráig, és együtt ült a szolgákkal a tűz körül, és melegedett.

55⁹¹² A főpapok pedig, és az egész Főtanács⁹¹³ tanúvallomást keresett Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. 56 Sokan tettek ugyanis hamis tanúságot ellene, de a tanúvallomások nem voltak egybehangzóak. 57 Azután előálltak [még] néhányan, és hamis tanúságot tettek ellene, mondván: 58 „Mi hallottuk, amikor azt mondta: »Én lerombolom majd ezt a kézzel csinált szentélyt⁹¹⁴, és három nap alatt másikat, nem kézzel csináltat építek⁹¹⁵.«” 59 Tanúvallomásuk azonban így sem volt egybehangzó. 60 Ekkor a főpap kiállt középre, és megkérdezte Jézustól: „Nem felelsz semmit [arra], amit ezek ellened vallanak?” 61a Ő azonban hallgatott, és nem felelt semmit.

61b⁹¹⁶ A főpap ismét kérdezte őt, és így szólt hozzá: „Te vagy-e a Messiás, az Áldott [Isten] fia?” 62 Jézus azonban ezt mondta: „(Te mondtad, hogy)⁹¹⁷ én vagyok; és látni fogjátok⁹¹⁸ az emberfiát az Erő⁹¹⁹ jobbján ülni⁹²⁰, és jönni az ég felhőivel⁹²¹.”63 A főpap viszont megszaggatta ruháit, és így szólt: „Mi szükségünk van még tanúkra? 64 Hallottátok az [isten]gyalázást! Mi látszik számotokra [helyesnek]?” Azok pedig mind elítélték őt, [mondván, hogy] méltó a halálra.⁹²²

65 Erre egyesek elkezdték köpdösni, majd betakarták az arcát, verték őt⁹²³, és ezt mondták neki: „Prófétálj!”⁹²⁴ És a szolgák is megpofozták.

66⁹²⁵ Miközben Péter lent volt az udvarban, [arra] ment a főpap egyik szolgálólánya, 67 meglátta a melegedő Pétert, rátekintett, és így szólt: „Te is a nazarénus Jézussal voltál.” 68 Ő azonban letagadta, mondván: „Nem ismerem [őt], és nem is értem, amit mondasz.” [Ezzel] kiment az előudvarba. (Ekkor megszólalt a kakas.)⁹²⁶69 A szolgálólány azonban meglátta, és elkezdte ismét mondogatni az ott állóknak: „Ez közülük való!” 70 Ő azonban ismét tagadta. Kis idő múltán az ott állók ismét azt mondták Péternek. „Valóban közülük való vagy, mert te is galileai vagy.”⁹²⁷71 Ő azonban elkezdett átkozódni és esküdözni: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!” 72 És rögtön megszólalt a kakas (másodszor)⁹²⁸. Ekkor Péter visszaemlékezett arra a kijelentésre, amit Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas (kétszer) kiált, háromszor tagadsz meg engem.” Elgondolkodott⁹²⁹ [ezen], és sírt.

15 1⁹³⁰ És rögtön kora reggel határozatot hoztak⁹³¹ a főpapok a vénekkel és az írástudókkal [együtt] és az egész Főtanács⁹³², megbilincselve elvezették Jézust, és kiszolgáltatták Pilátusnak.⁹³³2 Pilátus pedig megkérdezte őt: „Te vagy a zsidók⁹³⁴ királya?” Ő azonban megfelelt neki, mondván: „[Ezt] te mondod.”3 [Közben] a főpapok sok mindennel vádolták.⁹³⁵4 Pilátus pedig ismét kérdezte őt: „Semmit sem felelsz? Nézd, mennyi mindennel vádolnak!” 5 Jézus azonban többé semmit sem felelt⁹³⁶, úgyhogy Pilátus csodálkozott.⁹³⁷

6 [Minden húsvéti] ünnepen szabadon engedett azonban egy foglyot, akit [éppen] kikértek.⁹³⁸7 Volt pedig [akkor] egy Barabbásnak nevezett [fogoly], akit azokkal a lázadókkal együtt bilincseltek meg, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.⁹³⁹8 Felment a tömeg, és elkezdte kérni [Pilátust, hogy tegye meg], amit tenni szokott nekik. 9 Pilátus viszont így válaszolt nekik: „Akarjátok-e, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?”⁹⁴⁰10 Felismerte ugyanis, hogy a főpapok rosszindulatból szolgáltatták ki őt. 11 A főpapok viszont felbujtották⁹⁴¹ a tömeget⁹⁴², hogy inkább Barabbást engedje szabadon nekik. 12 Pilátus viszont ismét megfelelt nekik, és azt mondta: „Mit tegyek hát [azzal], akit a zsidók királyának mondotok?” 13 Azok ismét felkiáltottak: „Feszítsd keresztre őt!” 14 Pilátus viszont azt mondta nekik: „De hát mi rosszat tett?” Azok viszont még hangosabban kiáltottak fel: „Feszítsd keresztre őt!” 15 Pilátus viszont eleget akart tenni a tömegnek, ezért szabadon engedte nekik Barabbást, Jézust [pedig] megkorbácsoltatta⁹⁴³, és kiszolgáltatta⁹⁴⁴, hogy keresztre feszítsék.⁹⁴⁵

16 A katonák viszont elvezették őt a [palota] belső udvarába, vagyis a praetoriumba⁹⁴⁶, és összehívták az egész őrséget⁹⁴⁷. 17 Aztán bíbor[színű köpeny]t⁹⁴⁸ adtak rá, és tövisből font koronát tettek [a feje] köré⁹⁴⁹, 18 majd elkezdték köszöntgetni: „Üdv neked⁹⁵⁰, zsidók királya!” 19 És náddal⁹⁵¹ verték a fejét, leköpdösték⁹⁵², és térdet hajtva hódoltak neki.⁹⁵³20 Miután kigúnyolták, levették róla a bíbor[köpeny]t, és ráadták saját ruháit, aztán kivezették, hogy keresztre feszítsék.

21 Kényszerítettek egy arrajárót⁹⁵⁴, [bizonyos] cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját⁹⁵⁵, aki [épp] a mezőről jött, hogy vigye [Jézus] keresztjét⁹⁵⁶. 22 A Golgota [nevű] helyre vitték őt, ami lefordítva [azt jelenti], Koponyahely. 23 [Ott] mirhával kevert bort adtak neki⁹⁵⁷, ő azonban nem fogadta el⁹⁵⁸. 24 Aztán keresztre feszítették⁹⁵⁹ őt, és szétosztották ruháit, sorsot vetve rájuk, ki mit vigyen el⁹⁶⁰. 25 A harmadik óra⁹⁶¹ volt, amikor keresztre feszítették. 26 Felirat is volt az ellene [emelt] vádról⁹⁶², amely így volt felírva: „A ZSIDÓK KIRÁLYA”. 27 Keresztre feszítettek vele két terroristát⁹⁶³ is, egyet jobb [oldala], és egyet bal [oldala] felől.⁹⁶⁴28 (Ezzel beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: „És törvényszegők közé számították.”)⁹⁶⁵

29⁹⁶⁶ Az arrajárók gyalázták őt, és fejüket rázva mondogatták: 30 „Hé! Te, aki lerombolod a szentélyt, és három nap alatt fölépíted, mentsd meg magadat, és gyere le a keresztről!” 31 Hasonlóan gúnyolódtak a főpapok is egymás között, az írástudókkal [együtt], és így szóltak: „Másokat megmentett, önmagát nem képes megmenteni!⁹⁶⁷32 A Messiás! Izrael királya! Jöjjön le most a keresztről, hogy meglássuk és elhiggyük!”⁹⁶⁸ A vele együtt keresztre feszítettek is szidalmazták.⁹⁶⁹

33 És amikor eljött a hatodik óra, sötétség lett az egész földön⁹⁷⁰ a kilencedik óráig. 34 A kilencedik órában pedig Jézus nagy hangon⁹⁷¹ felkiáltott: „Éloi, Éloi,⁹⁷²(lama szabakhtani?)!” , ami lefordítva azt jelenti: „Istenem, Istenem⁹⁷³, (miért hagytál el engem?⁹⁷⁴)!”35 A körülállók közül néhányan meghallották ezt, és így szóltak: „Nézd, Illést hívja!”⁹⁷⁵36 Valaki⁹⁷⁶ erre elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel⁹⁷⁷, rátűzte egy nádra, és inni adott neki⁹⁷⁸, miközben így szólt: „Hagyjatok! Lássuk meg, eljön-e Illés, hogy levegye?” 37 Jézus pedig nagy hangot hallatván, kilehelt.⁹⁷⁹

38 A szentély függönye [ekkor] kettéhasadt, fölülről az aljáig.⁹⁸⁰39 Amikor a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így⁹⁸¹ lehelt ki⁹⁸², ezt mondta: „Valóban egy isten fia volt ez az ember!”⁹⁸³

40 Voltak [ott] asszonyok is, akik messziről szemlélték [az eseményeket], köztük Mária, a magdalai⁹⁸⁴ is, és Mária, a kisebbik Jakab⁹⁸⁵ és Jószé anyja, és Szalómé⁹⁸⁶, 41 akik követték és szolgálták [Jézust], amikor Galileában volt⁹⁸⁷, és sok más [asszony]⁹⁸⁸, akik vele együtt mentek föl Jeruzsálembe.⁹⁸⁹

42 Amikor már estére járt az idő⁹⁹⁰, mivel az előkészület [ideje] volt, vagyis szombat előtti [nap], 43 eljött az Arimateából való József, egy tekintélyes⁹⁹¹ tanácstag⁹⁹², aki maga is várta Isten országát⁹⁹³, felbátorodva⁹⁹⁴ bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét⁹⁹⁵. 44 Pilátus elcsodálkozott, hogy állítólag már halott⁹⁹⁶, ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, vajon csakugyan meghalt-e már?⁹⁹⁷45 Amikor a századostól megtudta⁹⁹⁸, odaajándékozta⁹⁹⁹ a holttestet Józsefnek. 46 [Ő pedig] vászonleplet vásárolván¹⁰⁰⁰, levette őt [a keresztről], begöngyölte a vászonlepelbe, és elhelyezte¹⁰⁰¹ őt egy sziklába vágott sírban¹⁰⁰², és követ hengerített oda a sírbolt ajtajához.¹⁰⁰³47 Mária, a magdalai pedig, és Mária, Jószé anyja szemügyre vette, hová tette [őt József].¹⁰⁰⁴

16 ¹⁰⁰⁵1¹⁰⁰⁶ A szombat elmúltával¹⁰⁰⁷ Mária, a magdalai, és Mária, Jakab [anyja], valamint Szalómé illatszereket¹⁰⁰⁸ vásároltak be, hogy elmenjenek és megkenjék őt¹⁰⁰⁹. 2 Nagyon korán reggel, a hét első napján¹⁰¹⁰ mentek a sírhoz, napfelkeltekor. 3 Azt mondták egymás között: „Ki fogja elhengeríteni nekünk a követ a sírbolt ajtajából?”¹⁰¹¹4 Amikor azonban föltekintettek, észrevették, hogy [valaki már] visszagördítette a követ; ugyanis igen nagy¹⁰¹² volt. 5 Miután bementek a sírboltba, meglátták, hogy egy [hosszú] fehér ruhába öltözött fiatalember ül jobb felől;¹⁰¹³ ekkor megrettentek¹⁰¹⁴. 6¹⁰¹⁵ Ő viszont azt mondta nekik: „Ne rettenjetek meg! A nazarénus¹⁰¹⁶ Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek? [Isten] fölébresztette.¹⁰¹⁷ Nincs itt. Íme, a hely, ahová tették őt. 7 De menjetek el gyorsan¹⁰¹⁸, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: »Előttetek megy Galileába.«¹⁰¹⁹ Ott látni fogjátok őt [magát], amint megmondta nektek.”¹⁰²⁰8 Miután kimentek, elfutottak a sírbolttól¹⁰²¹, ugyanis remegés és önkívület fogta el őket¹⁰²², és senkinek semmit nem mondtak el¹⁰²³, attól tartottak¹⁰²⁴ ugyanis...¹⁰²⁵

¹⁰²⁶9¹⁰²⁷ Miután a hét első napján kora reggel feltámadt, [Jézus] először a magdalai Máriának jelent meg, akiből [annak idején] hét démont űzött ki.¹⁰²⁸10 Ő útnak eredve megvitte a hírt azoknak [a férfiaknak], akik vele voltak¹⁰²⁹ [korábban], [most pedig] gyászoltak és sírtak. 11 Ezek azonban meghallván, hogy él, és hogy [Mária] látta őt, nem hitték el [neki]. 12 Ezután közülük kettőnek mutatta meg [őt] Isten¹⁰³⁰ más alakban, amikor vidékre mentek.¹⁰³¹13 Ezek is elmentek, és megvitték a hírt a többieknek, de ezeknek sem hitték el. 14 Később Isten megmutatta¹⁰³² [őt] a Tizenegynek is, amikor asztalnál ültek¹⁰³³, [ő pedig] megszidta hitetlenségüket és kőszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután [Isten] fölébresztette¹⁰³⁴.

15¹⁰³⁵ Aztán így szólt hozzájuk:„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek ki az örömüzenetet az egész teremtésnek! ¹⁰³⁶16Aki bízik [Istenben]¹⁰³⁷ és [mégis]¹⁰³⁸ alámerítették¹⁰³⁹, azt [Isten] meg fogja menteni, aki nem bízik [Istenben], azt [Isten] el fogja ítélni.¹⁰⁴⁰17Az [Istenben] bízókat pedig ezek a jelek fogják követni:¹⁰⁴¹ az én nevemben démonokat fognak kiűzni,¹⁰⁴² új nyelveken beszélnek,¹⁰⁴³18kígyókat távolítanak el (a kezükkel)¹⁰⁴⁴, és ha valami halált okozót isznak, semmiképp sem fog ártani nekik,¹⁰⁴⁵[továbbá] gyengélkedőkre teszik majd rá a kezüket, és azok jól lesznek.”¹⁰⁴⁶

19 Az Urat, (Jézust), miután beszélt velük, [Isten] kétségtelenül felvitte az égbe, és [ott] Isten jobbján ült le.¹⁰⁴⁷20 Ők pedig kimentek, és mindenütt meghirdették [az örömüzenetet], az Úr [pedig] együtt munkálkodott velük, és¹⁰⁴⁸ megerősítette az üzenetet az azt kísérő jelekkel.¹⁰⁴⁹